A növények fagyérzékenysége több összetevős lehet. Egyes télálló kaktuszok és sziklakerti növények például bírják a hideget, csak a téli csapadék tehet bennük, kárt főleg hóolvadás idején. Ezeket csak a csapadéktól kell óvni, a hidegtől nem. Legegyszerűbb módszer, ha dombra ültetjük őket, így az olvadó hólé lefolyik, és nem pang a tövüknél. Más növények csak bizonyos hőmérsékletig fagyállóak, ezeknél a takarás nem a vízvédelem ellen szól, hanem, hogy a takarás alatt legalább pár fokkal enyhébb idő legyen, mint a kinti hőmérséklet.
Mivel lehet takarni?
A takaráshoz többféle könnyen beszerezhető anyagot is találhatunk, attól függően, hogy a növény mely részét szeretnénk megóvni. E célra vásárolhatunk nádfonatot, len- és zsákvásznat, fenyőkérget és fenyőgallyat, de komposztot vagy lehullott lombot is alkalmazhatunk. A fóliát csak végső esetben vegyük elő. Az a gond vele, hogy a napsugarak túlzottan felmelegítik a benne lévő növényt, emellett a párologtatást és a felesleges pára eltávozását is gátolja, így a növények befüllednek, ami kedvez a gombás betegségek elszaporodásának. Ha mégsem tudjuk elkerülni használatát, akkor se zárjuk vele teljesen körbe az egész növényt. A legnagyobb mennyiségben és a legolcsóbban az avar áll rendelkezésünkre a takaráshoz. Azzal arra vigyázzunk, hogy csak egészséges lomb „szárítmánya” alkalmas e célra, a beteg lomb még szárazon is tovább fertőzhet. Ennél jobb az ágaprítóval frissen darált faapríték, ami feltehetően kórokozó-mentesebb, a hullott lombnál.
Takarási módszerek
Hagyományos módon a tő körüli föld felkupacolásával, bakhátazással védekezhetünk a hideg ellen. Ez rózsáknál gyakori megoldás. Mindezt további talajtakarással is kiegészíthetjük. 25-30 cm-es elterített kéregréteg vagy komposzt a legtöbb növényt átsegíti a leghidegebb téli napokon is.
Olyan tipikusan fagyérzékeny növényt is biztonságosan átteleltethetünk a következő módszerrel, mint a füge, gránátalma. A növényt méretéhez igazítva kerítsük körbe csirkehálóval. A növény és a csirkeháló közötti részt töltsük ki száraz lombbal (legjobb a tölgy vagy a nyárfa lehullott lombja), esetleg laza szalmával úgy, hogy a töltőanyagot csak kicsit tömörítsük, maradjon közte rés a levegő számára. A kiültetés helyének helyes megválasztása is sokat jelent. Egy ház déli fala előtti rész sokkal melegebb télen is, mint az északi oldal. A fagyérzékenyeket eszerint helyezzük el kertünkben.
Az évelők esetében nem csak a fagyérzékenyeket érdemes védenünk a hidegtől, hanem az ősszel ültetett növényeket is. Még az első fagyok előtt fedjük be őket 5-10 centiméter vastagon. Ha takaróanyagnak fenyőkérget, vagy avart használunk, akkor tavasszal a gyomokkal sem lesz sok gondunk. Elegendő ezeket a mulcsként is alkalmazható anyagokat lehúznunk a növényekről, és egyenletesen elterítenünk környezetükben.