Igény szerint

Strandoló növények

2012-08-12 21:13:54 | Módosítva: 2012-08-17 22:45:13

A növények öntözésére, azaz mesterséges vízutánpótlására azért van szükség, mert éghajlatunkon a csapadék eloszlása ilyen szempontból kedvezőtlen. Nyáron a legkevesebb az eső, pont akkor, amikor a növényeknek legnagyobb szükségük lenne rá. Az öntözés kiépítése a szivattyúval, csövezéssel és az áramfelhasználást is számolva jelentős összegre rúghat, de az öntözési költségeket is korlátok közé szoríthatjuk.

Spórolni úgy is lehet az öntözésen, hogy ez nem megy a növények kárára, sőt. Az öntözőrendszer kiépítésekor a felszín alatti megoldások drágábbak, mint ha felszínen futó öntözőtömlővel oldjuk meg a dolgot. A gyűjtött esővíz vagy a fúrt kút vize pedig olcsóbb, mint ha vízdíjas ivóvízzel öntözünk.

De nem csak a kiépítésen és a vízvételi módon tudunk spórolni, a növények igénye szerinti öntözéssel is lehet pénzt megtakarítani. Nem kell naponta elárasztani a területet, csak amikor tényleg szükséges. Sőt a sok öntözés káros is lehet, rontja a talajszerkezetet, mélyebb rétegekbe moshatja a tápanyagokat.
Ivóvíz hálózatból nyert vízzel öntözni nem olcsó mulatság. Egyes helyeken azonban nincs más lehetőség, például ott, ahol annyira kemény a kútvíz, hogy a levelekre kirakódna a vízkő. Ez esztétikusnak sem mondható, és a lerakódás miatt kevesebb fény éri a leveleket, mely folyamat hosszabb távon a növény fejlődését gátolja.

Alapesetben a vízórán mért víz mennyisége után ugyanannyi csatornadíjat is fizetni kell, hiszen azt feltételezik, hogy amennyi víz beérkezik a házba, az a csatornarendszeren távozik majd. Ez alól az öntözés kivétel, hiszen az a vízmennyiség, amit locsolásra fordítunk, nem kerül a csatornahálózatba, akkor miért fizessünk érte csatornadíjat? A kerttulajdonosok ezért a legtöbb szolgáltatónál két lehetőség közül választhatnak: igénybe vehetik a május elsejétől október végéig érvényes 10 százalékos átalánydíjas kedvezményt a szennyvízelvezetés díjából, vagy használhatnak locsolómérőt, s így az év bármely időszakában locsolásra elhasznált vízmennyiség után a két közüzemi díj közül csak a vízdíjat kell megfizetniük. Egyidejűleg azonban csak egy kedvezmény vehető igénybe.

Az ingatlanon elkülönítetten mért öntözési célú mellékvízmérő létesítésére a szabályok szerint csak biológiailag aktív zöldfelületnek minősülő növényzet életfunkcióinak fenntartása céljából kerülhet sor. Ez lefordítva annyit jelent, hogy ha igényelünk öntözési mellékvízmérőt, de az egész udvarunk le van betonozva, és nincs zöldfelület, akkor ez szemet szúr majd a szolgáltatónak. Az öntözővíz mérő óra a bekötési vízmérő után köthető be, elhelyezhető aknában, pincében vagy kültérben - megfelelő fagy elleni biztosítással ellátva.

Tippek a hatékony öntözéshez

  • Minden öntözésre igaz, hogy maximális vízadagot adjunk és utána hosszabb szünettel hagyjuk a talajt fölmelegedni, felső rétegét kiszáradni. Az öntözés lényege, hogy a gyökerek szintjében legyen elegendő nedvesség. Ha a kelleténél nagyobb vízadaggal öntözünk, akkor a tápanyagokat a gyökérzóna alá mossuk, és levegőtlenné is tesszük a talajt a sok vízzel, ami gombás és bakteriális fertőzések fellépését segíti.
  • A talajt nem csak öntözéssel nedvesíthetjük, hanem a már nedves talaj víztartalmának megőrzésével is csökkenthetjük az öntözés mennyiségét úgy, hogy a növények mégis nedves talajban tartózkodnak. Ezt elérhetjük a talaj felső rétegének lazításával (így eltörjük a talajban kialakuló kapillárisokat, amin kifelé párologna a nedvesség), de a talaj árnyékolásával (mulcsozás) is igyekezzünk optimális szinten tartani a nedvességtartalmat, és csak végső esetben gyakoribb öntözéssel.
  • A sűrű locsolgatás s talaj szerkezetét elrontja, levegőtlenné teszi, a gyökereket a felszín közelébe „csalogatja”, a tápanyagot viszont kilúgozza a talajból.
  • Az öntözést nem mindig nedvességpótlás céljából végezzük. Gyakran a meleg nyári napokon elegendő víz van a talajban, de a hőség és a párahiány miatt a növények élettevékenysége annyira csökken, hogy nem tudják a talajban meglévő vizet felvenni. Ilyenkor kevés vízzel a permetszerű frissítő öntözés lehűti a növények felületét, és az életfolyamatok újra normálissá válnak.
  • Az esti öntözési időpont azért kedvezőbb, mert az este kijuttatott öntözővíz reggelig beszívódik a talajba, így csak igen kevés párolog el.
  • Érdemes ellenőriznünk a föld nedvességét, mielőtt locsolnánk, tavasszal és ősszel ezt a vizsgálatot 3-5 naponta elegendő elvégezni. Megoldhatjuk nedvességmérővel, vagy egyszerűen 10 cm mélyen nézzük meg kézzel mennyire nedves a talaj. Csak akkor öntözzünk, amikor szükséges.
  • A meleg és száraz nyári hónapok alatt a kisebb növényeknél 2-3 naponta, a nagyobb növényeknél és fáknál 3-5 naponta kell átlagosan öntözni, amit némiképp befolyásol a talaj. Homoktalajokon gyakrabban, kötött agyagoson ritkábban öntözzünk. Eső után szintén tartsunk szünetet.
  • Ha a talaj száraz, addig locsoljunk, amíg a földlabda és az ezt körülvevő talaj nedves lesz.
  • Figyeljük meg mennyi idő alatt szárad ki a talaj az öntözések után. Ne locsoljuk a növényt, csak ha szüksége van vízre! A túl kevés víz és a túl sok víz is okozhat problémákat.
  • Nagyon fontos, hogy alaposan öntözzük a fákat, sövényeket nyáron és ősszel (szeptember, október) a tél beállta előtt. Ezek mélyebben gyökereznek, mint a lágyszárúak így több víz kell ahhoz, hogy a gyökérzónájukig érjen. A nyári záporok megnedvesíthetik ugyan a földet, de nem helyettesíthetik a mély öntözést.
  • A nagy fáknak néhány évre van szükségük, hogy begyökeresedjenek. Extra öntözés szükségeltetik a száraz időszakokban. Ez különösen fontos az első néhány évben, hogy egészségesek és életerősek maradjanak.
  • A gyümölcsfákat a gyümölcsök növekedéséig intenzívebben öntözzük, de éréskor csökkentsük a vízmennyiséget.
  • A levelek lankadhatnak, hervadhatnak a túl nedves, vagy a túl száraz talajtól is. A talaj csekély víztartalma is okozhat ilyen tünetet, de a túl sok víz okozta levegőtlen talajkörnyezet is. Mindig ellenőrizzük a nedvességet locsolás előtt.
  • A cserepes, kaspóban lévő növények mindennap igénylik a locsolást a nyári hónapokban. Ebben segítségünkre lehetnek a víztartó polimerek, amik csökkenthetik az öntözés rendszerességét. Ezek a polimerek felfogják a felesleges vizet, és akkor engedik a gyökerekhez, amikor szükség van rá
  • Az öntözőkannás öntözés is célzott módszer, így kedvező a növényeknek. Hátránya, csupán nagy munkaerő igénye.
  • A csöpögtető öntözés a házikertben is ajánlható. Lényege, hogy minden egyes növény tövéhez vékony csövek vezetnek, melyekből állandóan csepeg vagy szivárog a víz. Így a növény föld fölötti része száraz marad, a levegő páratartalma csekély, és ez nem kedvez a betegségek elterjedéséhez. A csöpögtető öntözőberendezés házilag is elkészíthető.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Növények szárazságtűrése

A vízhiány elviselése részben a növény fajából adódó genetikai hátterétől függ: lényeges, hogy eredetileg milyen élőhelyről származik. A nemesítés mellett némi szoktatással, edzéssel is javítható a...


Házi vízellátók beépített szűrővel

Ebben az évben jelennek meg a piacon az AL-KO új házi vízellátói. A fejlesztési cél az volt, hogy a felhasználók számára üzembiztos, telepítésben, kezelésében egyszerű, ugyanakkor bőségesen...