Hónapról-hónapra a kertben - Június

2009-06-30 22:26:57 |

A június kerti szempontból az egyik leginkább kedvező időszak. A növényeink már a legszebb pompájukat mutatják, a tavaszi csapadékos időszakon túl vagyunk, így a gyomosodás kicsit mérséklődik ekkorra. Általában még nincs akkora szárazság, mint július-augusztusban, és a kórokozók-kártevők többsége sem szaporodott fel még túlságosan ilyenkorra.

A balkonládába májusban beültetett növényeink már jelentős levélzetet növesztettek, virágzásuk is javában tart, ezért júniusra tápanyagszükségletük is megnő. Ezt tápoldatozással, vagy hosszú hatású, szabályozott tápanyag leadású műtrágyákat adva oldhatjuk meg.
A gyepet a tavaszihoz viszonyítva magasabb 6-7 centiméteres tarlómagasságúra vágjuk, hogy az eddiginél kevesebb csapadékot ellensúlyozhassuk azzal, hogy fejlettebb, nagyobb, azaz a több napos szárazságot jobban tűrő állapotában tartsuk a füvet. Ha gyakran van alkalmunk füvet nyírni, és emiatt a nyesedék 1 centiméter körüli darabokból áll, akkor azt ne gyűjtsük össze, hagyjuk a fű között, hiszen ez hamar lebomlik, és tápanyagot juttat vissza a talajba, valamint addig is kissé mulcsozza a talajt, ami csökkenti a talajnedvesség kipárolgását.
A fák és cserjék alatti talajárnyékolás is nagyon jót tesz az adott helyen a talaj vízgazdálkodásának, érdemes ezért egész nyáron a fás szárúak törzse körüli tányérozott részt fűkaszálékkal takarni 5-8 centiméter vastagon. E mulccstakaró a fa törzsétől 8-10 centiméterre kezdődjön csak, ne érintkezzen a kéreggel, mert az növényvédelmi szempontból nem előnyös.

A hosszútűs fenyők hajtásgyertyái ilyenkorra jelennek meg. Főleg fekete és erdeifenyők esetén érdemes ezeket felére kétharmadára visszavágni, így kompaktabb, tömörebb ágrendszert fejleszt a fenyő az évek során. Annak ellenére érdemes ezt elvégezni, hogy a hazánk kertjeiben élő hosszútűs fenyőket, mint a feketefenyőt, csak nagyon kevesen metszik, így gyors növekedésű fa lévén, sokkal hamarabb kinövi a kertet, mintha a zsenge hajtások lefelezésével kordában tartanánk növekedésüket.
Fák és cserjék öntözésekor inkább a ritkább, de alaposabb áztatásra helyezzük a hangsúlyt. Egy-egy ilyen alkalommal gondoskodjunk róla, hogy legalább 20-30 centiméter mélyen beázzon a talaj.

Júniusra az éjszakai hőmérséklet sem csökken már 13-15 °C alá, így ekkorra szobanövényeink többsége is kiköltöztethető a szabadba.
A tavasszal virágzó hagymás növények levelei is általában júniusra száradnak el teljesen, ekkorra a tápanyagokat a növény már elraktározta a hagymájába, így az elszáradt levelek eltávolíthatók. Ha még zölden vágjuk le a leveleket, akkor az általuk készített tápanyagok egy része elvész, hiszen nincs ideje a hagymában elraktározódni, s ez a jövő évi virágzás minőségét csökkentheti e hagymás növényeknél.

A szőlőben május végére, június elejére elérkezik az ideje a hajtások kötözésének. Ha támrendszeren neveljük a szőlőt, akkor a csonkázásának, azaz a támon túlnőtt hajtások visszametszésének, is ilyenkor jön el az ideje. Ezt úgy végezzük, hogy a legfelső meghagyott fürtkezdemény fölött még 4-5 levelet hagyjunk. A szőlő hónaljhajtásait is itt az ideje megritkítani. Ezeket azonban ne tőből távolítsuk el, hanem csak 2-3 levelesre csípjük vissza. Ha tőből távolítjuk el, az újabb, még fokozottabb hajtásképzésre serkenti a növényt, holott annak a következő időszakban a gyümölcs táplálására kell fordítania az energiáját.
A zöldségeskertben már általában szükséges öntözni. Hazánkban évente átlagosan 500-600 mm csapadék hull. Ám ha ebből levonjuk a téli csapadékot, akkor a növények számára közvetlenül hasznosítható 250-350 mm marad, hiszen ennyi az ami a vegetációs időszakban tavasztól őszig hull. Ez azonban csak részben fedezi a növények vízigényét, és az eloszlása sem egyenletes, ráadásul idén a tavaszi időszak az átlagosnál csapadékszegényebb volt.
A korán lekerült zöldségnövények (borsó, hónapos retek, rövid tenyészidejű káposztafélék, fejes saláta) helyére ilyenkor palántázhatjuk azokat a másodnövényeket, melyeket ősszel takarítunk majd be. Erre a célra fejes- és kelkáposztából tárolásra alkalmas fajtákat válasszunk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Aszálykárok csökkentése

Az aszály megelőzésére, mérséklésére, illetve tűrésére biológiai módszerek (aszálytűrő fajok, fajták termesztése), ökológiai módszerek (talajművelés, öntözés, melioráció), termesztéstechnológiai...


Locsolunk vagy inkább pocsolunk?

Jelenleg 11 fővárosi és Budapest környéki kerttulajdonosból átlagosan mindössze egy tudna arra a kérdésre pontos választ adni, hogy havonta hány köbméter vizet használ el kertöntözésre. A mintegy...