Konvektorok szélfogói külső hőszigeteléseknél

2019-03-31 09:58:43 | Módosítva: 2019-03-31 10:02:26

A gázkonvektoros fűtés ugyan nem igazán korszerű és környezetkímélő, ám más előnyei miatt nagyon elterjedt fűtési mód. Az égéshez szükséges légcsere gyárilag biztosított, a kivezető parapet szerelvényen keresztül történik. Ha azonban külső homlokzati hőszigetelés miatt megváltozik a fal vastagsága, akkor a kivezető szerelvény hosszát ehhez kell igazítani. Erre szolgálnak az ún. parapet toldó szerelvények, amelyeket azonban utólagos homlokzatszigetelésnél gyakran nem építenek be. Ez pedig számos probléma forrása lehet.

A parapetes konvektorok zárt égésterű fűtő készülékek

Nincs légcserét elősegítő ventillátoruk, mert a légcsere ezeknél a készülékeknél gravitációs úton jön létre. Ez annyit jelent, hogy a forró égéstermék a készülékre szerelt kombinált kivezető csövön keresztül távozik, és közben a friss levegő a nagyobb átmérőjű csövön jut az égéstérbe. E kombinált csőrendszer elé kerül a szélfogórács, ami az erősebb külső légáramlatok hatását kompenzálja, és védi a csőnyílásokat az elszennyeződéstől is. A kiáramló égéstermékek elvezetését szolgáló csővégnek viszont mindenkor a falfelület külső síkjánál távolabb kell kinyúlnia, hogy az elszívó hatás kellően érvényesüljön, és az égéstermék ne keveredjen az égést tápláló friss levegővel. Ha a megfelelő légáramlatok útjába bármilyen akadály kerül, az a gázfűtő készülék hatásfokát fogja rontani.



Gyakran hallani olyan véleményeket, hogy a gáz fűtőértéke nem megfelelő, nem ad kellő meleget és a készüléket magasabb fokozatban kell működtetni. Ez több szempontból is téves értékelés, mivel a gáz fűtőértékét szigorú szabvány írja elő, ennek 32,3-35,7 MJ/m3 közötti értéktartományban kell lennie. A földgázelosztó a hálózatába táplált gáznak csak az elosztását végzi, annak fűtőértékét befolyásolni, megváltoztatni nem képes. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kétkedőknek nincs igazuk, mert a fűtés hatékonyságának tapasztalt csökkenését a készülék működésében fontos szerepet játszó fúvókák, égőfejek elkoszolódása, azaz a rendszeres szakszerű karbantartás hiánya okozza. A sárgás lángok arra utalnak, hogy a légellátással vannak gondok.

Ezt okozhatja a külső hőszigetelésbe mélyített szélfogórács, ami – helytelenül - nem az így megvastagított külső felületre került beépítésre. Ennek többnyire az az oka, hogy a külső hőszigetelés kiépítésekor a költségekbe nem kalkulálták be a konvektorok égéstermék elvezetőinek meghosszabbító szerelvényeit, és azok beépítési költségeit sem. Már pedig ez egy nagyobb lakóháznál jelentős pluszköltségeket jelent. A toldó tartozékok 10000-22000Ft-ba kerülnek, és a cseréjüket csak szakember végezheti el. A művelet költsége konvektoronként 25000-30000 Ft-ot jelenthet, lakásonként 2-4 konvektorral számolva a plusz költség durván 50-70000 Ft többletkiadás, amit jelentősen megnöveli a külső hőszigetelés költségét. Így azután maradnak kényszermegoldásként a hőszigetelő rétegbe süllyedő konvektor nyílások, és a készülékek csökkenő fűtésteljesítése.



A rossz hatásfok mellett ez még tűzveszélyt is jelent; ha a készülékből esetleg láng csap ki, az megolvaszthatja a többnyire polisztirol anyagú szigetelő réteget. A sérült szigetelés helyén turbulencia alakul ki, így nem a friss levegő jut vissza a tüzelőberendezés égésterébe, hanem a már elhasznált füstgáz. Az égésnél oxigénhiányos állapot lép fel, amit a konvektor kémlelő ablakában is megfigyelhetünk, mert a láng sárgás lánggal ég. Ezen kívül a készülék kormolni fog, melynek nyomai kis idő elteltével a homlokzati falon is láthatóvá válnak, és kritikus esetben akár lakástüzet is okozhat. A nem megfelelő levegőellátással működő készülékek szelesebb időben gyakran elalszanak. A fűtőgáz tökéletlen égésekor szénmonoxid keletkezik, így a falon szélcsendes időben könnyen kialakulhat egy vékony, függönyszerű szénmonoxid réteg, ami azokat is veszélyezteti, akik szellőztetés miatt nyitják ki az ablakukat.

A megoldás egyértelműen az ilyen helytelen konvektor kivezetések kijavítása. Ez azonban nem könnyű feladat és újabb, nem is csekély kiadásokkal jár. A szigetelést szakembernek kell kijavítani, és ennek alapfeltétele, hogy az égéstermék kivezetőt toldó elemmel kell a szigeteléssel azonos szintbe hozni. Ezt pedig az emeleteken utólag elég nehéz elvégezni és költséges is. Ezen felül természetesen a kivezetők cseréjét, vagy kijavítását is csak szakember végezheti el, és a két műveletet összehangolása sem egyszerű, ami akár több százezer forintos újabb kiadással jár. Önerőből erre nem sok esély van, helyette inkább időben arra kellene a figyelni, hogy ez még a hőszigetelést megelőzően legyen elvégezve. A meglevő, sztirolrétegbe „süllyesztetett” konvektor-kivezetéseket pedig a tulajdonosoknak a saját érdekükben ki kellene javíttatniuk.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Aktív hőszigetelés

Az alacsony hőigényű házak alapvető követelménye a jó hőszigetelés és a megfelelő légtömörség. Előbbit általában passzív módon, alacsony hőátbocsátású fallal oldják meg, de egy magyar találmány...


Utólagos hő- és hangszigetelés Halltex-panelekkel

Finnországban több évtizede alkalmazott, széles körben elterjedt hő- és hangszigetelésre, dekorációra egyaránt alkalmas panel forgalmazását kezdte meg a Key Properties Kft., a Halltex magyarországi...