Konvektorok szélfogói külső hőszigeteléseknél

2019-03-31 09:58:43 | Módosítva: 2019-03-31 10:02:26

A gázkonvektoros fűtés ugyan nem igazán korszerű és környezetkímélő, ám más előnyei miatt nagyon elterjedt fűtési mód. Az égéshez szükséges légcsere gyárilag biztosított, a kivezető parapet szerelvényen keresztül történik. Ha azonban külső homlokzati hőszigetelés miatt megváltozik a fal vastagsága, akkor a kivezető szerelvény hosszát ehhez kell igazítani. Erre szolgálnak az ún. parapet toldó szerelvények, amelyeket azonban utólagos homlokzatszigetelésnél gyakran nem építenek be. Ez pedig számos probléma forrása lehet.

A parapetes konvektorok zárt égésterű fűtő készülékek

Nincs légcserét elősegítő ventillátoruk, mert a légcsere ezeknél a készülékeknél gravitációs úton jön létre. Ez annyit jelent, hogy a forró égéstermék a készülékre szerelt kombinált kivezető csövön keresztül távozik, és közben a friss levegő a nagyobb átmérőjű csövön jut az égéstérbe. E kombinált csőrendszer elé kerül a szélfogórács, ami az erősebb külső légáramlatok hatását kompenzálja, és védi a csőnyílásokat az elszennyeződéstől is. A kiáramló égéstermékek elvezetését szolgáló csővégnek viszont mindenkor a falfelület külső síkjánál távolabb kell kinyúlnia, hogy az elszívó hatás kellően érvényesüljön, és az égéstermék ne keveredjen az égést tápláló friss levegővel. Ha a megfelelő légáramlatok útjába bármilyen akadály kerül, az a gázfűtő készülék hatásfokát fogja rontani.



Gyakran hallani olyan véleményeket, hogy a gáz fűtőértéke nem megfelelő, nem ad kellő meleget és a készüléket magasabb fokozatban kell működtetni. Ez több szempontból is téves értékelés, mivel a gáz fűtőértékét szigorú szabvány írja elő, ennek 32,3-35,7 MJ/m3 közötti értéktartományban kell lennie. A földgázelosztó a hálózatába táplált gáznak csak az elosztását végzi, annak fűtőértékét befolyásolni, megváltoztatni nem képes. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kétkedőknek nincs igazuk, mert a fűtés hatékonyságának tapasztalt csökkenését a készülék működésében fontos szerepet játszó fúvókák, égőfejek elkoszolódása, azaz a rendszeres szakszerű karbantartás hiánya okozza. A sárgás lángok arra utalnak, hogy a légellátással vannak gondok.

Ezt okozhatja a külső hőszigetelésbe mélyített szélfogórács, ami – helytelenül - nem az így megvastagított külső felületre került beépítésre. Ennek többnyire az az oka, hogy a külső hőszigetelés kiépítésekor a költségekbe nem kalkulálták be a konvektorok égéstermék elvezetőinek meghosszabbító szerelvényeit, és azok beépítési költségeit sem. Már pedig ez egy nagyobb lakóháznál jelentős pluszköltségeket jelent. A toldó tartozékok 10000-22000Ft-ba kerülnek, és a cseréjüket csak szakember végezheti el. A művelet költsége konvektoronként 25000-30000 Ft-ot jelenthet, lakásonként 2-4 konvektorral számolva a plusz költség durván 50-70000 Ft többletkiadás, amit jelentősen megnöveli a külső hőszigetelés költségét. Így azután maradnak kényszermegoldásként a hőszigetelő rétegbe süllyedő konvektor nyílások, és a készülékek csökkenő fűtésteljesítése.



A rossz hatásfok mellett ez még tűzveszélyt is jelent; ha a készülékből esetleg láng csap ki, az megolvaszthatja a többnyire polisztirol anyagú szigetelő réteget. A sérült szigetelés helyén turbulencia alakul ki, így nem a friss levegő jut vissza a tüzelőberendezés égésterébe, hanem a már elhasznált füstgáz. Az égésnél oxigénhiányos állapot lép fel, amit a konvektor kémlelő ablakában is megfigyelhetünk, mert a láng sárgás lánggal ég. Ezen kívül a készülék kormolni fog, melynek nyomai kis idő elteltével a homlokzati falon is láthatóvá válnak, és kritikus esetben akár lakástüzet is okozhat. A nem megfelelő levegőellátással működő készülékek szelesebb időben gyakran elalszanak. A fűtőgáz tökéletlen égésekor szénmonoxid keletkezik, így a falon szélcsendes időben könnyen kialakulhat egy vékony, függönyszerű szénmonoxid réteg, ami azokat is veszélyezteti, akik szellőztetés miatt nyitják ki az ablakukat.

A megoldás egyértelműen az ilyen helytelen konvektor kivezetések kijavítása. Ez azonban nem könnyű feladat és újabb, nem is csekély kiadásokkal jár. A szigetelést szakembernek kell kijavítani, és ennek alapfeltétele, hogy az égéstermék kivezetőt toldó elemmel kell a szigeteléssel azonos szintbe hozni. Ezt pedig az emeleteken utólag elég nehéz elvégezni és költséges is. Ezen felül természetesen a kivezetők cseréjét, vagy kijavítását is csak szakember végezheti el, és a két műveletet összehangolása sem egyszerű, ami akár több százezer forintos újabb kiadással jár. Önerőből erre nem sok esély van, helyette inkább időben arra kellene a figyelni, hogy ez még a hőszigetelést megelőzően legyen elvégezve. A meglevő, sztirolrétegbe „süllyesztetett” konvektor-kivezetéseket pedig a tulajdonosoknak a saját érdekükben ki kellene javíttatniuk.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Spórolás automatizálással

Néhány tízezer forintos épület-automatizálási beruházással akár 30%-nyi energia-megtakarítás is elérhető, míg a nyílászárócsere és a szigetelés egy családi ház esetén akár több milliót is...


Duplo rendszer

Meglévő épületek ablakainak felújítása során sokan csak ablakcserében gondolkodnak, pedig léteznek olyan megoldások is, amelyek az üvegezés rétegszámának növelésével hatékonyabb és gazdaságosabb...