A csoda, amit „rekuperátor”-nak hívnak

Mi is az a rekuperátor?

Egy olyan eszköz a berendezésen belül, melyen a helyiség teréből érkező elszívott légáram és a szabadból érkező légáram olyan közel (de térben elválasztva) találkoznak egymással a rekuperátor lamellái között, hogy átadják egymásnak hőenergiájukat. Így tulajdonképpen egy megújuló energiaforráshoz jutunk. Önmagában a berendezés ideálisan egy mosókonyhában, gépházban kerül elhelyezésre, majd csillagpontosan csatlakozik hozzá a légtechnikai csőhálózat. A csőhálózat elemei a lakóhelyiségekbe juttatják a kezelt levegőt, és a vizes helyiségekből (konyha, fürdő, WC) szívják el az elhasznált levegőt. Továbbá minden berendezés rendelkezik légoldali szűrőkkel, amelyek akár pollenszűrési fokozattal is elérhetőek, így az allergiás vagy akár asztmás panaszok is könnyíthetőek otthonunkban. Egyébként a háziasszonyoknak is nagy segítség lehet a légtechnikai rendszer, ugyanis megfelelően beállított berendezéssel a lakásban szálló por mennyiségét töredékére lehet csökkenteni, egy hagyományos, nyílászárós szellőztetéshez képest.

Megfelelő méretezés és kivitelezés esetén a légtechnikai hálózat teljesen hangtalanul működik, továbbá nem kell tartanunk a split-klímákra jellemző huzathatástól sem. Ennek a méretezésnek a legfontosabb résztvevője az épületgépész tervező, aki a megfelelő berendezés kiválasztásban is segíteni tud.

Fontos, ha nem a legfontosabb, a jelenleg még nem elég figyelmet kapó szén-dioxid szintekről beszélnünk a lakóépületek modernizálása, új épületek építése esetén. A CO2 képződés az emberi légzés során kialakuló gázcsere természetes folyamata. Viszont a végeredmény, a CO2 szintemelkedés a helyiségekben, az emberi szervezetre gyakorolt hatása, egy hosszú távon nagyon egészségtelen folyamat. E témában jelenleg is kísérletek százai folynak; milyen rövid- és hosszútávú élettani hatásai vannak a magas CO2 koncentrációnak. A rövid távú, érzékelhető hatás, a dekoncentráltság, a szédülés, akár hányinger, szélsőséges esetben eszméletvesztés. Az épületek egyre magasabb szintű légtömörségével ez a probléma egyre komolyabb beavatkozást igényel, melynek, jelenlegi ismereteink szerint az egyetlen megoldása a kontrollált szellőztetés.

És hogy kapcsolódunk itt a témához?

2021 januárjától új szabályozás lép életbe Magyarországon, melynek következtében minden újépítésű lakóépület energiaigényének 25%-át megújuló energiaforrásból kell biztosítani. Ezt a 25%-ot jelenleg három területről tudjuk fedezni; hőszivattyúval, fotovoltaikus rendszerrel vagy hővisszanyerős szellőztetéssel.

Továbbá a már meglévő lakóépületeknél igénybe vehető maximum 3 milliós otthonfelújítási támogatás része az épület energetikai korszerűsítése. Itt beszélhetünk a nyílászárók cseréjétől, az épület komplett szigetelésén át, a hővisszanyerős szellőztető rendszerekig.

Ez az energetikai korszerűsítés akár 4-5 éven belül megtérülhet, nem beszélve az ingatlan értéknövekedéséről. Az ingatlanpiaci trendek figyelembevételével, 10 éven túl nem lesz könnyű ingatlant e rendszerek nélkül értékesíteni, ahogyan napjainkban egy klíma is alapfelszereltségnek kezd számítani a lakóingatlanok esetén.

Gaál Tibor (ATREA Magyarország Kft.)