Rendszerbe foglalt decentrális lakásszellőztetők

Az önálló egységek alkotta kialakítás így teljes lakóegységek szellőzésére is használható, amelyhez – a helyiség mérete és használata alapján – egy vagy több készüléket telepítünk.

Alapvetően jellemző ennél a rendszermegoldásnál, hogy a felszerelés mindig közvetlenül a külső falban történik, csatornarendszer nélkül. Ennek köszönhetően a decentrális működésű szellőztetőegységek általában tökéletesen alkalmasak társasházi lakások szellőztetésére, valamint meglévő családi házak esetén az utólagos beépítésre, komplett megoldásként, vagy önálló lakások és helyiségek számára.

A decentrális lakásszellőztető készülékek egy ventilátorból és egy regeneratív kerámia hőcserélőből állnak, ahol a berendezések alternáló (inga) üzemben működnek: minden egyes készülék ventilátora 70 másodpercenként változtatja meg a forgásirányt, amelynek következtében megfordul az áramlási irány is. Amennyiben a készülékek elszívó üzemben működnek, akkor a távozó levegő hője felmelegíti a készülékben található hőtárolót. 70 másodperc után a készülékek átállnak befújó üzembe. Ilyenkor a beáramló környezeti levegő veszi fel az előzőleg eltárolt hőt, amely így felmelegszik. Ennek köszönhetően biztosítható az, hogy a friss levegő kellemesen temperálva áramolhasson a lakóterekbe, ezzel is csökkentve a szellőztetési hőveszteségeket.

Ahhoz, hogy a szellőztetendő helyiségekben a lehető legoptimálisabb és kiegyenlített légcserét biztosíthassunk, a készülékek mindig meghatározott üzemben működnek, tehát miközben a berendezések egy része befújó üzemben friss levegőt szállít, a készülékek másik fele az elhasznált levegőt szívja el, illetve fújja ki a környezetbe. Ezt követően az ütemezés szerint megfordul az áramlási irány a készülékekben. Az egységek meghatározott, egymás közötti működéséhez szükséges kommunikáció elektromos vezetékkel vagy vezeték nélkül történik.

Családi házas előnyök

A decentrális lakásszellőztetés családi házak felújítása során a legegyszerűbb lehetőség az önálló helyiségek kontrollált szellőztetésére, páralecsapódási problémák esetén. Automatikus a frisslevegő-beáramlás és a felhasználási szokásoktól független a páralecsapódás elleni védelem. A telepítés lépésenként, szükség esetén lakott állapotban is elvégezhető.

Csak 300 mm-es minimum falvastagság szükséges. Lehetőség van arra is, hogy a ház lakótereit egyszerűen, egymástól függetlenül oszthassuk fel szabályozható szellőztetési zónákra.

A decentrális felépítésű egyedi helyiségszellőztető készülékek az egyszerű, utólagos telepítésre vannak optimalizálva az energetikai felújításon áteső házak számára. Alacsonyak az energiafogyasztási költségek a takarékos üzemmódnak köszönhetően, a fényérzékelővel támogatott intelligens vezérlés segítségével éjszakára minimalizálható a szellőztetésből keletkező zaj.

Helytakarékos a telepítés, mert a készülékek falba történő beépítése nem vesz el hasznos helyet a lakótérből. Nem kell légcsatornát fektetni, amellyel főleg felújítás során takarítható meg hely- és munkaszükséglet. A decentrális lakásszellőztető készülékek diszkréten, az épület külső falaiba integrálhatók, és a villamos hálózatra közvetlenül ráköthetőek. Az alternáló légcsere következtében alig keletkezik kondenzátum. A keletkező kondenzátum enyhe lejtéssel vezethető el a külső fali takarólemezen keresztül, ezért nincs szükség külön kondenzátum elvezetésre.

Az elektromos bekötés is a lehető legegyszerűbben történik. A decentrális felépítésű egységek közvetlenül csatlakoznak a 230 V-os hálózatra, és nincs szükség kiegészítő trafóra. A készülékek közötti kommunikáció egy standard adatvezetéken vagy kábel nélkül történik. A vezeték nélküli készülék-kommunikáció főleg a meglévő épületekben történő telepítés esetén takarít meg szerelési időt és pénzt.

Tervezési kritériumok

Egy szellőztetőrendszer gazdaságos és komfortos tervezése során épülettechnikai adatokból indulnak ki. Ilyenkor épületfizikai, szellőztetés- és épülettechnikai, valamint higiéniai szempontokat vesznek számításba. Ebből adódóan a komfortkritériumok – mint a huzathatások, áramlási zajok megelőzése, valamint a rendszer költsége – is fontosak. Mindezek alapján a teljes rendszert gondosan kell kiszámolni és részletesen megtervezni, illetve ennek megfelelően telepíteni és üzembe helyezni.

Helyiséglevegőtől függő tüzelőberendezések (cserépkályhák) és elszívó berendezések (lakásszellőztető, szagelszívó stb.) együttes üzemeltetése során veszélyes nyomáshiány keletkezhet. A tüzelőberendezés kéménye levegőt szív el a helyiségből, de ha ezzel párhuzamosan egy szellőztető berendezés is üzemel, szélsőséges esetben megfordulhat a kéményben az áramlási irány, amelynek következtében égéstermék juthat a lakótérbe.

Mindezek alapjána helyiséglevegőtől függő üzemű tüzelőberendezések és szellőztető rendszerek együttes üzeme tilos vagy csak meghatározott előírások betartása mellett engedélyezett. A helyiséglevegőtől függő tüzelőberendezések üzembiztonságát nem lehet a helyiség levegőjét elszívó eszközökkel – mint például szellőztető vagy meleg levegőt befúvó ventilátorokkal, szag-, illetve páraelszívóval – befolyásolni. Ez akkor teljesül, ha az alábbi intézkedések egyikét alkalmazzák:

– Biztonsági berendezések gátolják meg a tüzelőberendezések és a levegőt elszívó rendszerek párhuzamos működését. Praktikusan ez az égéstermék-elvezető cső hőmérsékletének felügyeletével oldható meg. A tüzelőberendezés bekapcsolása során lekapcsol a szellőztető készülék. E a megoldás nem alkalmas a párhuzamos működésre, ha a tüzelőberendezés folyamatos használat alatt áll.

– Az égéstermék-elvezető rendszert biztonsági berendezés felügyeli. A gyakorlatban ez a tüzelőberendezés felállítási helyiségének és a füstgázcső nyomáskülönbségének mérésével oldható meg. Veszélyes nyomáshiány (vákuum) esetén lekapcsol a szellőztető készülék.

– A tüzelőberendezések égéstermékét légelszívó berendezéseken keresztül vezetjük el, ez azonban nem engedélyezett az összes tüzelőberendezésnél.

– Rendszertechnikailag biztosítjuk, hogy a tüzelőberendezés működtetése során nem léphet fel veszélyes nyomáshiány. A gyakorlatban ez a tüzelőberendezés felállítási helyiségének és az épület környezetének nyomáskülönbség-mérésével oldható meg. Veszélyes nyomáshiány (vákuum) esetén lekapcsol a szellőztető készülék.

A mindennapi gyakorlatban csak a második és a negyedik intézkedés valósíthatóak reálisan meg. Ehhez bizonyos kéménygyártók, valamint független cégek kínálnak megfelelő nyomáskülönbség-mérőket, amelyek a szellőztető készüléket veszélyes nyomáshiány során egy relén keresztül lekapcsolják.

Helyiséglevegőtől független tüzelőberendezésnek tekintjük azokat a hőtermelő készülékeket, amelyek az égéshez szükséges levegőt vezetékeken vagy aknákon keresztül, közvetlenül a külső környezetből szívják be, és amelyeknél a keletkező égéstermék nem juthat veszélyes mennyiségben a felállítás helyéül szolgáló helyiségbe. Az alábbi ellenőrzési kritériumokat kell teljesíteni:

– Önmagukat tömören záró ajtók.

– Lezáró csappantyú az égést szolgáló frisslevegő bevezetésben, kívülről jól látható csappantyúállással.

– Max. 2 m3/óra szivárgási arány 10 Pa statikus túlnyomás mellett. Általában a helyiséglevegőtől független tüzelőberendezések csak olyan helyiségekben szerelhetőek fel, amelyek nyomáshiánya (vákuuma vagy negatív nyomása) maximum 8 Pa a környezettel szemben. Amennyiben egy decentrális szellőztető rendszert helyiséglevegőtől független tüzelőberendezéssel együtt üzemeltetünk, elméletileg fennáll annak a lehetősége, hogy a szellőztető rendszer miatt 8 Pa feletti veszélyes nyomáshiány keletkezik. Ennek alapján a decentrális felépítésű lakásszellőztető készülék és egy helyiséglevegőtől függő tüzelőberendezés párhuzamos üzeme csak nyomáskülönbség felügyelet mellett engedélyezett. Ilyenkor a tüzelőberendezés felállítási helyisége és a kémény, valamint a környezet közötti nyomáskülönbséget kell mérni. Az érvényben lévő szabványok értelmében azonban helyiséglevegőtől független tüzelőberendezések és szakszerűen telepített légtechnikai rendszerek együttes üzemeltetése esetén nincs szükség kiegészítő biztonsági eszközökre.

A szag- és páraelszívó ventilátorok alapvetően hátrányosan befolyásolhatják a szellőztető rendszer üzemét. A magas elszívott levegőmennyiség (akár 700-1000 m3/óra) miatt előfordulhat a konyhából vagy a fürdőből történő visszaszívás, amelynek kellemetlen szagok lesznek a következményei. Amennyiben egy házat lakásszellőztető rendszerrel látnak el, csak olyan készülékeket szabad telepíteni, amelyek külső környezettel vannak összeköttetésben.