A gázkazánok jövője

Mindenek előtt szeretném emlékeztetni a kedves Olvasót, hogy az európai uniós energiahatékonysági rendelet (ErP) magyarországi végrehajtása kapcsán is volt már „világvége”! És valójában mi történt? Áttértünk egy másik technológiára és ma már senkiben nem kelt averziót, hogy a kondenzációs technika jelenti az energia-hatékony gázfűtés szinonimáját, és lassan teljesen természetes, hogy ilyen típusú gázkészülékeket szerelünk fel a régi hagyományos, kéménybekötött gázkészülékek helyére csere alkalmával, valamint az új létesítések esetén.

Honnan ered, hogy betiltják a gázkészülékeket?

Az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) egyik új tanulmányában azt a 400 lépést veszi sorra, mellyel a szervezet szerint elérhető, hogy a világ 2050-re nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási értéket mutathasson. A szervezet szerint 2025-től nem lenne szabad új fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat értékesíteni. Vagyis 3 és fél év múlva se gázbojlert, se a lakásba való gázcirkót, se pedig kondenzációs kazánt nem lehetne üzembe helyezni azért, mert a gázkazán sok káros anyagot bocsát ki a működése során.

Tehát arról van szó, hogy a klímasemleges világszíntű törekvések, a károsanyagok (itt főleg a CO2 az üvegházhatást és NOx savasodást okozó faktorok lényegesek) kibocsátás drasztikus mérséklése indukálja azt, hogy nem csak a nemzetközi és belföldi közúti, tengeri és légi szállítmányozásban, nem csak a közlekedésben, hanem az épület energia-hatékonyságának fokozásával párhuzamosan fellépő fűtési célú energiabevitel emissziójában is nagymértékű csökkenés mutatkozzék. Az IEA szerint ez a dátum a 2025, amikor az új - hangsúlyozom az új! - létesítések esetén már találkozunk, illetve találkozhatunk a korlátozó intézkedésekkel.

A nemzetközi gázkészülék gyártók válasza

Már régóta, de az utóbbi években nagyon erőteljesen - a hidrogén egyre nagyobb térnyerése kapcsán – szerepet kap a földgázba bekevert hidrogén részaránya, annak egyre nagyobb volta, és belátható időn belül annak 100%-os átvétele. Ma a gyártók alapesetben 10-20% bekevert hidrogén részarányt eltüzelni képes készülékeket hoznak forgalomba, de nem ritka a 30%-os részarány és kísérleti stádiumban vannak (terepi tesztek már folynak) a tiszta hidrogénnel működő lakásfűtő gázkészülékek. A gyártók is tisztában vannak vele, hogy a fosszilis energiahordozók mennyisége – jelen tudásunk alapján földi viszonylatban – véges, az alternatív energia felhasználása a felhasználás helyén karbonsemleges, de annak tér- és időbeli termelése nem mutat teljes lefedettséget a felhasználás intenzitásával és tér-és időbeli szükségességével. Következésképpen valamilyen energiatárolás szükségeltetik, ezért szükség van valamilyen olyan műszaki megoldásra, ami kellő energiamennyiséget, adott időre és helyre, minimális károsanyag-kibocsátás mellett biztosítani tud. Ennek egyik hatása, hogy a korábban tiszta gázkészülékes gyártók ma már inkább fűtési rendszerszállítók lettek, hisz alig van olyan fűtő- és vízmelegítő berendezéseket gyártó nemzetközi vállalat, akinek a palettáján ne jelenne meg pl. a hőszivattyú vagy a speciális szilárdtüzelésű (főleg tűzifa) kazán.

Hazai viszonyok

Induljunk ki abból, hogy a jog visszafelé nem hatályos. Tehát egy, a mai nappal hatályos telepítési előírásoknak megfelelő gáztüzelő berendezést nem kell lecserélni 3-4 év múlva, ha a korábban említett 2025 évi tervdátum érvényre lép.

A tervezet úgy fogalmaz – mint ahogy az ErP esetén is igaz volt – ameddig a készülék üzemben van, nem kötelezett a cserére. Ha hihetünk a tervezett szigorításban leírtaknak, elfogadjuk, hogy a magyarországi gázkészülékek átlagos életkora még mindig 18-20 év, akkor a prognózis szerint ez a korlátozás gyakorlatilag 2045 évben vagy utána válhat számunkra kötelezővé (IEA Tanulmányban szereplő szcenáriókat figyelembe véve).

Ha arra gondolok, hogy az európai trendeket nagymértékben befolyásoló német belföldi piac 2021 évben, a megújuló energiát alkalmazó szegmensben, konkrétan a hőszivattyúk piacán, megismételte a 2019/2020 tárgyévben elért közel 30%-os növekedést, akkor gondolom senkinek nem újdonság, hogy merre halad a világ. Ez a folyamat a hazai hőtermelő berendezések eladási portfóliójában is tetten érhető. Az elöregedett gázkészülék-park most szívja fel az új kondenzációs készülékeket, és bővült a piac, de vele párhuzamosan intenzíven fejlődik a hőszivattyúk értékesítése! Az épület energiahatékonyságának növelése (főleg az utólagos hőszigetelések, nyílászárók cseréje) eredményezi a fejlődés gerincét, de az új építések mennyiségének növekedése is szerepet kapott e fejlődés, bővülés létrejöttében.

Hosszú távon

A gázkészülékek életben maradásának hosszútávú záloga, hogy az új kihívásoknak – lásd fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenése, károsanyag kibocsátás szigorodása, szakpolitikai és energiahatékonysági előírások bevezetése, klímasemleges és dekarbonizációs törekvések – a gyártók milyen módon tudnak eleget tenni. Egyik lehetséges megoldás az alternatív energiaforrásokkal (lásd napelem) is előállítható hidrogén minél nagyobb részarányú bekeverését eltüzelni tudó gázkészülékek kifejlesztése és térhódítása. Másrészt az olyan fejlesztési irányok vizsgálata, mint pl. a légkör CO2 tartalmát az alternatív módon előállított hidrogénnel reakcióba hozva, mesterséges metánt előállítva, azt az elosztóhálózatba juttatva vagy decentralizált felhasználásban az arra alkalmas berendezésben hőenergiára átkonvertálni. A világ több pontján, de Európa nyugati felén is ez a lehetséges forgatókönyv valószínűleg hamarabb fog lejátszódni, mint nálunk, de egy ilyen váltásra idejében fel lehet, illetve fel kell készülni. Ennek már vannak kézzelfogható nyomai és eredményei is.

Fontos, hogy lássuk, a hazai energiafelhasználási mixben a földgáz szerepe azért is meghatározó, mert „csövön” még mindig sokkal több energiát tudunk a végpontokra juttatni, mint „kábelen”. Magyarul, ahogy nem lehet egy tollvonással a földgázt likvidálni, úgy nem lehet ugyanazzal a tollvonással mindenkit elektromos áramra átállítani.

Versits Tamás
(Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete, elnök)