Zárt égésterű fali gázkazánok

Nézzük meg, mik is ezek az előnyök:

• kicsi a kazán helyigénye
• tiszta az üzeme
• könnyen kezelhető
• könnyen szabályozható
• jól automatizálható
• nem igényel felügyeletet
• kezeléséhez nem szükséges különösebb szaktudás
• az adott készülék széles teljesítményhatárok között működhet
• jó hatásfok
• alacsony környezeti terhelés
• kedvező ár/érték arány

Ezekben a készülékekben benne van minden lényeges elem, így a keringtető szivattyú, a zárt tágulási tartály, biztonsági szelep, kombi készülékek (használati melegvizet is készít) esetében pedig a hőcserélő, váltószelep, sőt sok készüléknél még a puffertartály is. Ezek tükrében érthető, hogy ez a fűtési mód miért is vált ilyen népszerűvé.
Azonban ne felejtsük el azt a tényt, hogy ezeknél a szerkezeteknél is van néhány olyan kényes pont, amelytől alapvetően függ, hogy az olyannyira kedvelt és előnyös készülék mindig csak és kizárólag barátunk lesz, vagy szélsőséges helyzetben ellenünk fordul. Az egyik - és talán leglényegesebb - kényes pont pedig az égéstermékek megfelelő elvezetése, és az égéshez szükséges levegőmennyiség mindenkori biztosítása.
Köztudott, hogy az égéshez levegőre van szükség és a tökéletes égés során széndioxid (CO2) keletkezik. Számításokkal meghatározható, hogy egy adott tüzelőanyag tökéletes elégetéséhez mennyi levegőt kell a tüzelőanyaghoz biztosítanunk. És itt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az égésnek tökéletesnek kell lennie. Amennyiben nem áll rendelkezésre a tökéletes égéshez szükséges levegőmennyiség, akkor tökéletlen égés megy végbe, amely során az egyébként nem mérgező CO2 helyett szénmonoxid (CO) keletkezik, ami halálosan mérgező.
A mai szemlélet (nagyon helyesen) igyekszik minden lehetséges módon, minden lehetséges helyen energiát megtakarítani. Ennek a szemléletnek a jegyében kezdtek el a nagyon jól záródó, mindenféle tömítő-profilokkal ellátott ajtókat és ablakokat gyártani, Ez egy oldalról igen hasznos, hiszen "nem az utcát fűtjük".Ugyanakkor azt a veszélyt is magában rejti, hogy a lakásunkban "duruzsoló", annak melegéről gondoskodó kazánunk szép lassan elfogyasztja a lakás levegőjének oxigénjét. Mivel a jól záródó ajtókon-ablakokon keresztül nincs (vagy csak minimális) a légutánpótlás, elkezdődik a tökéletlen égés, és a szénmonoxid termelődése. Ha pedig ez a kéményből visszaáramlik (pl. a kémény rossz állapota miatt), igen súlyos, sok esetben halálos kimenetelű szénmonoxid mérgezés lesz a következmény.

Még egy fontos dologról nem szabad megfeledkeznünk, pedig erre a jelenségre szinte soha senki nem figyelmeztet bennünket. Nagyon sok esetben a fali gázkazánunkat a konyhában, vagy ahhoz nagyon közeli helyiségben szereltetjük fel. Ugyanakkor a mai modern konyhákból nem hiányozhat a szagelszívó készülék sem. És itt kell fokozottan felhívni a figyelmet arra, hogy a szagelszívó ventilátora nagyságrendekkel erősebb szívóhatást képes létesíteni, mint amekkora egy egyébként jó állapotú, szabályosan megépített kémény saját huzata. A következmény az lehet, hogy a szagelszívó visszaszívja a kéményből a gázkészülék égéstermékét, tökéletlen égés keletkezik, és súlyos szénmonoxid-mérgezés lehet a következmény.

Mielőtt még halálra rémítenék minden kedves olvasót, gyorsan megnyugtatok mindenkit, hogy van megoldás a fent leírt veszélyhelyzetek kivédésére.
Az előzőekben elrettentésképpen vázolt esetek az úgynevezett "nyílt égésterű", ("B" típusú) készülékeknél fordulhatnak elő. A nyílt égésterű megnevezés azt jelenti, hogy a gázkészülék a helyiség levegőjét használja az égés táplálásához, és egyúttal az égéstermék visszaáramlás esetén bekerülhet a helyiség levegőjébe.
Szerencsére ma már minden gázkészülékgyártó termékpalettáján megtalálhatók az úgynevezett "zárt égésterű" ("C" típusú) készülékek, és ezek lassan ki is szorítják a nyílt égésterűeket, már csak azért is, mert a nyílt égésterű gázfogyasztó készülékek felállításával kapcsolatosan elég jelentős megkötéseket tartalmaz a jelenleg hatályos Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (GMBSz).
A zárt égésterű készülékek - ahogyan azt nevük is mutatja - a helyiségtől hermetikusan elzárt égéstérrel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az égéshez szükséges levegő közvetlenül a szabadból kerül a készülék égőszőnyegéhez, és az égéstermék sem juthat ki a helyiség levegőjébe.
Ezek a készülékek speciális égéstermék-elvezető rendszert tartalmaznak, és több változatban készülnek. Az egyik lehetséges megoldásnál egy duplafalú "kéményt" alkalmaznak; a belső csőben áramlik az égéstermék kifelé, míg az égést tápláló levegő a külső köpenyben áramlik befelé. A másik alapvető megoldásnál a két cső szétválik egymástól; van egy égésterméket elvezető kéményünk, és van egy égéslevegőt szállító másik csövünk, amellyel akár egy oldalfali nyíláson keresztül juttathatjuk a levegőt a szabadból a zárt égéstérbe.
A zárt égésterű fűtőkészülékek égéstermék elvezetésének kitorkollása lehet a tető felett, de lehetséges oldalfalon keresztül is. Ezeknek szabályait a fentebb már említett GMBSz igen részletesen tartalmazza, betartása kötelező, tehát ennek megtervezése, elkészítése mindenképpen szakértő tervező és kivitelező igénybevételét teszi szükségessé.

Amikor egy ilyen készülék beépítése szóba kerül, mindig felvetődik egy fontos kérdés: hol is vezethetjük és milyen hosszú lehet a kémény? Hogy hol vezethetjük, azt a GMBSz előírásai alapján kell meghatározni, az pedig, hogy milyen hosszúságú lehet, az gyártmánytól függ, és a gyártók a műszaki adatok között megadják. Azonban ezzel az adattal is csínján bánjunk, mert ez az égéstermék elvezető rendszer összhosszát jelenti. Hogy a tényleges hosszt megtudjuk, figyelembe kell vennünk a beépítendő idomok egyenértékű hosszát, ezt levonva az összes megengedhető hosszúságból kapjuk meg a tényleges egyenes csőhosszt.
Példaként mutatunk meg egy táblázatot, ahol a gyártó az adott készülékhez beépíthető idomok egyenértékű csőhosszait megadja. Ne felejtsük el, hogy ezek mindig gyártmány-specifikus adatok.
Ma már a gázkészülékek termékpalettáján igen széles választék áll rendelkezésre a zárt égésterű fűtő- illetve fűtő- és használati melegvíz készítő berendezésekből belső melegvíz-tartállyal vagy a nélkül. Így mindenki megtalálhatja az igényeinek és a pénztárcájának megfelelő változatot, ami biztonságosan, gazdaságosan, tisztán és kényelmesen oldja meg lakása, irodája, családi háza stb. fűtését.

Palotai László
Okl. épületgépész-mérnök