Lakatok

A lakatok története évszázadokra nyúlik vissza. Alakjuk változatos volt: henger, rúd, majd lemezből kialakított házba helyezték a reteszelő alkatrészeket. Kezdetben igényes kivitelű, kézi munkával készültek, később - a tömeggyártás során - viszont egyre szélesebb "felhasználói" körben terjedtek el.
A lakatoknak két változata van: az egyszerű és a biztonsági lakat. Az egyszerű lakat (2) könnyű, vékony lemezből készített, rugós szerkezetű. Zárlatszáma típustól függően 4-6, ennek következtében inkább csak jelképes. Álkulccsal könnyen kinyithatók, gyengék. Az olcsó, acélkulcsos lemezházas lakatok inkább csak dísznek tekinthetők.
A biztonsági lakatoknak két változata van. A lemezházas lakatoknál a kulcsok lemezelzárókat működtetnek. A kulcsvariációk száma ennél a típusnál 50-100. A másik, tömörházból forgácsolt lakatoknál (3) csapos rendszerű reteszelőhenger van, akár a zárbetétekben. Ennek felel meg a zárlatszáma is.
A lakatok biztonsági követelményei között szerepel, hogy a lakatházat nem szabad szegecseléssel szerelni, nehogy reszeléssel szétszedhetők legyenek. Ez elsősorban a lemezházas lakatokra vonatkozik. A lemezlakatok és a tömörházas biztonsági lakatok egy részéből a kulcs nyitott állapotban nem vehető ki, kiküszöbölve ezzel a mellézárás lehetőségét. Ezért ne erőltessük a kulcs kivételét nyitott helyzetben!
A lakatok biztonságát fokozatokkal jelölik 1-10-ig, melyek a variáció és a felnyithatóság szerint növekedő bonyolultsággal utalnak a növekvő biztonságra. Az 1-4 biztonsági fokozatú lakatok egyszerűek, az 5-10 közöttiek a biztonsági lakatok. Élettartamukat tekintve az egyszerű lakatokra 3000, az 5-7 fokozatúakra 5000, az ennél magasabb fokozatokra 10 000 hibátlan nyitás-zárást ír elő a szabvány. A lakatok szilárdságát tekintve a kengyel húzóterhelése a döntő, vagyis az az erő, melyet a lakatház és a kengyel terhelése során a szerkezet károsodás nélkül elvisel (4).

A lakatok méretének jellemzői (5):

• A a lakatház szélessége,
• B a lakatház vastagsága,
• C a lakatkengyel magassága,
• D a lakatkengyel átmérője.

Minden zár kinyitható, minden lakat felfeszíthető. Az erősebb lakatokkal "csupán" időt nyerünk a betörővel szemben, őt ugyanis nem a lakat látványa riasztja vissza, hanem az az idő, melyet egy erős lakat elfűrészelésére kell fordítani, a felfedezéstől való félelem közben.
Egy lakat erősségét elsősorban a lakatkengyel határozza meg. A lakatkengyel - mely záráskor összefogja a láncot vagy lakatpántot - könnyen nem szakítható szét. Kiváló a lakat, ha kengyele az átfűrészelési próbálkozásnak ellenáll, ezért kéregedzéssel a kengyel felületén 0,1 - 0,2 mm vastagságú kemény réteget, belül szívós magot hoznak létre. Örvendetes, hogy hazai gyártású, edzett lakatokkal is találkozhatunk. Ezeknek a kengyelére a "HARDENED" szó van benyomva (6). Az ilyen lakat minőségi terméknek számít, magas szintű biztonsági követelményeket is kielégít.
A lakat feltörésének egyik módja a kengyel lefűrészelése. Vastag, edzett acélból készült lakatkengyelt közönséges fémfűrésszel szinte alig lehet átvágni. A vágásra fordított idő minden perce növeli a felfedezés veszélyét. Hosszabb a fűrészelés ideje akkor is, ha a lakat lánc, vagy lakatpánt végén himbálódzik, és még inkább az U lakatoknál, melyeknél a tengelyszerű kengyel bezárt állapotban is forog. A feltörés másik módja a felfeszítés lehet. A kettős reteszelésű kengyel ellenállóbbá teszi a lakatot a felfeszítéssel szemben.
A lakat tartozékai a lánc, a kábel és a lakatpánt (7). Bár az acélkábel húzószilárdsága sokkal nagyobb, átvágással, átfűrészeléssel szemben mégsem olyan ellenálló, mint az edzett lánc. A lakatpánt felerősítése és szilárdsága a biztonság alapfeltétele. Jelentős értéket őrző helyiség lezárása erős záróelemmel történjen. Rögzítése lehetőség szerint nem hornyolt fejű átmenő csavarral történjen.
Hiába egy jól megválasztott, kiváló minőségű lakat, ha a tartozékok gyenge minőségűek. De igaz ez fordítva is: egy olcsó, silány lakat dísznek tekinthető, mely csak arra alkalmas, hogy a gyerekeket távol tartsa a tiltott dolgoktól. Szűcs István