Az energia drága és egyre drágább
A modern, pontosan záródó ablakok, a hatékony fűtéstechnika és a szigetelt épület burkolat jelentősen csökkenti az energiafogyasztást. A régi ablakok modern, hőszigetelt műanyag ablakrendszerekkel történő cseréjével leginkább és azonnal érezhető a fűtési költségek csökkenése. Ráadásul ez egy igen gyorsan, nagyobb építési tortúra nélkül elvégezhető munka; egy átlagos panellakás ablakai gyakorlatilag egy nap alatt kicserélhetők.
Az ablakok a ház homlokzatának harmadát teszi ki. Egy családi házban az ablakokon keresztüli hőveszteség eléri a teljes fűtési energia 40%-át. A régi ablakok okozzák a legnagyobb energiaveszteséget, körülbelül négy-tízszer nagyobbak, mint a hővédő üveggel rendelkező ablakoknál. Általános szabály: Az 1995 előtt telepített ablakok már nem felelnek meg az energetikailag hőszigetelt házak növekvő követelményeinek. Cseréjükben óriási megtakarítási lehetőség rejlik.
Ha összehasonlítjuk egy rosszul záródó, rossz állapotú ablakokkal rendelkező lakás fűtési költségeit egy korszerű műanyag ablakossal, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az ablakcsere – még a támogatás nélkül is – néhány éven belül megtérül. Ehhez jön még az életminőség javulása – nem dudáló szélben kell ücsörögnünk a nappaliban –, és a lakás értékének a növekedése a korszerű nyílászárók miatt.
Az új ablakok telepítését mindig szakképzett ablakgyártónak kell elvégeznie. Nem csak a professzionális telepítés fontos azonban, hanem a profilszerkezet, a profilról az üvegre való átmenet és az üveg típusa is. A két- vagy háromrétegű üvegezés fontossága kapcsán folyó „vita” nem új keletű. Az építtetők egy ablak vagy tetőablak minőségének meghatározásakor gyakran és – tegyük hozzá – tévesen az üvegrétegek számát nézik, illetve vannak nyílászáró-gyártók, akik csak az üveg hőátbocsátási értékét adják meg – hibásan. Mert ebben az esetben csak a teljes szerkezetet jellemző érték lehet mérvadó, a beépítés minőségéről már nem is beszélve.
A tapasztalatok alapján a legtöbb problémát a tokszerkezetek és az üveg Uw-értéke közötti különbség, illetve a beépítési hibák okozzák. Ha egy kiváló értékkel rendelkező háromrétegű üveg silányabb tokszerkezetben van, vagy szakszerűtlenül kerül a tetőbe, semmit nem ér az üvegrétegek száma: a tető az épület energiapocsékoló, gyenge pontja lesz.
Sőt, az olcsóbb megoldás drágábbá is válhat, ha mégis cserélni vagy javítani kell. Fontos, hogy az egyes tetőablakoknál megadott Uw-érték az adott kompakt egységre vonatkozzon, tehát a gyárban előszerelt, biztonságos beépítést garantáló modellre, abban a pillanatban, amikor azt a csomagolásból a kivitelező kiveszi. 2018-tól az új építésű családi házak esetén a tetősík ablakok U-értéke nem lehet nagyobb, mint 1,25 W/m2K, a tetőablakok teljes szerkezetét tekintve – azaz nem csupán az üvegezést nézve.
A ma elvárt alacsony energiafelhasználású épület tervezésekor csak az üvegezés típusát nézve is több opció közül választhatunk. Az ablak teljes szerkezetét tekintve meg fog felelni az előírásoknak már akkor is, ha a kétrétegű üveggel ellátottak közül keressük a megfelelőt. Opcionális lehetőség az edzett biztonsági üveggel gyártott, vagy a belül ragasztott biztonsági üveget is tartalmazó, 1,1-es hőátbocsátási értékkel rendelkező változat. Az energiahatékonyság tovább fokozható a tetőablakokhoz illeszkedő redőnyökkel vagy külső hővédő rolókkal.
A háromrétegű üvegezéssel készült modellek egyes gyártóknál edzett biztonsági üveggel szereltek, valamint a hővédő rétegen kívül fényvisszaverő bevonattal is el vannak látva. A beépítéskor az egyik legfontosabb tényező a kérdéses csomópontok helyes kialakítása.