Fúrószárak és fúrókoronák

Ezeket a fajtákat meg kell tudnunk különböztetni az élre köszörült, szintén keményfém lapkás változatoktól, amelyekkel porcelánt, kerámiát, márványt fúrhatunk, de kizárólag ütés nélkül. Az ütvefúró funkció használata az utóbbi fúróhegyeket azonnal károsítja. A különbségek ránézésre csak a szakemberek számára láthatók, ezért inkább a gyártók - a csomagoláson is feltüntetett - információira hagyatkozzunk.
A fúróhegyen kívül a szárrészre sem árt figyelnünk; ennek kialakításától függ, hogy milyen hatékonyan hordja ki a fúrási törmeléket a furatból. A neves gyártók speciális spirálmegoldásokat fejlesztettek ki (négyhornyú spirál, kettős spirál stb.) ami még hosszabb furatoknál is folyamatosan távolítja el a törmeléket.
A betonfúrókat gyártják a hagyományos tokmányhoz való hengeres befogórésszel, illetve SDS-plus, SDS-top, a nagyobb átmérőkhöz SDS-max szárrésszel is. A plus és top rendszerek kompatibilisek egymással, a max azonban nagyobb átmérőjének következtében nem.
A gyémánt fúrókoronák csak a speciális gyémántfúró gépekkel használhatók. Az egyértelműség kedvéért speciális szárrészüket nem is lehet befogni sem hagyományos tokmányba, sem a fúrókalapácsok gyorsbefogó tokmányába, bár ezek között is többféle van; menetes szárrésszel és gyorsbefogós megoldással is. Egyes változatok kizárólag nedves fúrásra alkalmasak, mert hűtést igényelnek, mások szárazon is használhatók.
Nagy átmérőjű furatokat azonban nem csak gyémánt-, hanem hagyományos, keményfém-lapkás, üreges fúrókoronával is készíthetünk betonba. Ezeknél szükségünk van a kalapácsfúró ütési energiájára, emiatt persze a fúrás lényegesen zajosabb, mint a gyémántfúrónál. Az üreges fúrókoronák a fúrókalapácsoknál rendszeres SDS szárrésszel foghatók be a fúrógépbe.