Saját magfogás a jövő évi termésért

2010-12-14 23:28:37 | Módosítva: 2010-12-16 12:06:48

A hibrid fajták terjedésével egyre kevesebben veteményeznek saját maguk által szedett magból a kertészkedők között. Amióta a hipermarketek tavaszi akcióiban egy csomag vetőmag sokszor 30 forint alatt kapható, kevesebben foglalkoznak azzal, hogy a náluk jól bevált növények terméséből magot szedjenek a következő évre. Pedig egyes esetekben megéri.

Vegyük vagy szedjük?

Érdemes elgondolkodni azon, hogy mikor érdemes venni, és mikor szedni a vetőmagot. A hobbikertészkedésnek a lényege ma már gyakorta kimerül abban, hogy az ember jó levegőn mozog, és tudja, hogy az általa megtermelt zöldségek, gyümölcsök mennyi vegyszerrel terheltek, vagy éppen vegyszermentesek - mert ez a boltban vásároltakról ránézésre eldönthetetlen.

A vetőmagok ára sem magas, bár ezek a tasakok sokszor csak pár szem magot tartalmaznak. Ezért, bizonyos esetekben érdemes lehet a kertben megtermelt zöldségekből, Az általunk termelt növények vegyszerterheltségének mértékében biztosak lehetünkvirágokból magot szedni, megalapozva jövő tavaszi indulásunkat. Ha valakinek egy-két zöldségféléből jól bevált fajtája van, és abból sokat fogyaszt a család, akkor mindenképp érdemes a következő évben azt saját magfogásból újravetni. Egyrészt, mert nagy mennyiségű magot gyűjthetünk be egy-két növényről - ami már nem túl drága vetőmagárak mellett is sokba kerülne. Másrészt, ha az a fajta jó termést hozott a kertünkben, akkor feltehetően szereti az ottani talajt, fényviszonyokat, egyebeket - azaz jól érezte magát. Míg ha ugyanennek a zöldségfajnak egy másik fajtájához jutunk csak hozzá a következő tavasszal, az lehet, hogy kevésbé szereti a kertünk adottságait, és sokkal gyengébb terméseredményt produkál.

Szedés ideje, módja

A vetőmagnak szánt növények terméseit teljes érettségi állapotukba szedjük. A lédús, húsos termésekből (paradicsom, dinnye, uborka) a magokat minél előbb szedjük ki, mossuk meg, majd tálcán kiterítve szárítsuk meg. A szárazon érő termésekből kiszedett magokat is érdemes utólag tovább szárítani. A magokat a vetésig papír- vagy vászontasakban tartsuk sötét, hűvös, de jól szellőző helyen.
A szakirodalomban megéri utánanézni a növényfajok csíraképességi idejének. Egyes magok már egy-két évvel a szedés után elvesztik csírázóképességüket, míg mások akár évtizedekig is képesek megtartani.
Általánosságban elmondható, hogy az olajtartalmú magok - mint a tökfélék, a napraforgó - az olajtartalom avasodása miatt rövidebb ideig tárolhatók a csírázóképességük megtartása mellett, míg a magas szénhidrát tartalmúak általában tovább eltarthatók.

Magkezelési eljárások

A növények magvai különböző csírázás-gátló anyagot tartalmazhatnak. Ez a növény szempontjából azért lényeges, mert ez megakadályozza például, hogy egy ősszel beérett növény magja a földre hullva egyből, még a meleg és esős őszi napokon kicsírázzon, hiszen ha ez így lenne, akkor az első fagyok beálltával el is pusztulna a csíranövény.
A gyomok közül néhány még ennél is trükkösebb; a magok véletlen szerű mennyiségben, és különböző mértékben tartalmaznak ilyen csírázást gátló, inhibitor anyagokat. Emiatt egy részük akár pár héttel beérése után képes kicsírázni, ha a körülmények megfelelőek, mások ezt csak néhány hónappal később képesek véghezvinni, megint más magok akár évekig elfekszenek a földben, és csak ezután tudnak kicsírázni. Ez ezért alakult így, hogy egy tűzvész vagy bármilyen esemény, ami az összes egyedet elpusztítja a területen, ne legyen végzetes, hiszen így mindig vannak a talajban olyan magok, amelyek előbb-utóbb kicsíráznak, és újra benépesítik az adott területet.

Ilyen csírázás gátló anyagok kisebb-nagyobb mennyiségben a kultúrnövények magjaiban is lehetnek, és ezeket el kell távolítanunk ahhoz, hogy akkor csírázzanak, amikor mi szeretnénk. Ennek több módja van, ilyen a forrázás, az áztatás, vagy a rétegzés. A rétegzés az egyik legjobb módszer a hosszú ideig elfekvő magok beindítására. Ekkor a magokat nedves homokban tartjuk tavaszig, de olyan alacsony hőmérsékleten (5-6 °C-on), ami a csírázást megakadályozza, de a nem kívánatos anyagok ez alatt kioldódnak a maghéjból.
A csírázás csak akkor indul meg - majd tavasszal -, ha az összes ehhez szükséges környezeti tényező megfelelő: azaz van elég levegő, nedvesség, és elég magas a hőmérséklet. Rétegzéskor azt használjuk ki, hogy a hőmérsékleti értéket alacsonyan tartjuk, így hiába lenne minden más adott a csírázáshoz, ennek híján az nem megy végbe mindaddig, amíg nem akarjuk, azaz tavasszal nem tesszük melegebb helyre a rétegzett magokat.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert

Címkék: mag, hüvely, termelés, bab, borsó

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Mágneses vakolat

A mágneses vakolat tulajdonképpen egy gyárilag előkevert vakolatféle, ami vizes diszperziós kötőanyagot, ásványi töltőanyagot és mágnesezhető fémszemcséket tartalmaz. Azilyen módon „vas tartalmúvá”...


Babér

Korábban sok mediterrán eredetű növényt dézsában tartva cipeltünk be késő ősszel a fagymentes teleltető helyre. Ilyen volt a leander, a fügét és gránátalmát pedig takartuk a hideg ellen. A babér...