A villámvédelem szükségességéről

Évente mintegy 500 000 villámcsapás regisztrálható Magyarországon, jellemzően a május és október közötti időszakban. Minden évben hallhatunk a villám által okozott balesetekről: villámcsapás miatt leégő épületekről, személyi sérülésekről. Nem véletlen tehát, hogy a villámvédelem létesítésének szükségességével szabványok és jogszabályok is foglalkoznak, és egyre többen döntenek saját érdekükben a védelem kiépítéséről.

A villám által okozott károk

A villám többféle módon okozhat kárt. Legismertebb ezek közül, hogy a villámcsapás talppontján keletkező hő az éghető anyagok meggyulladásához vezethet. Kevésbé közismert a villám mechanikai romboló hatása, amely nem éghető anyagok (pl. téglafal) károsodását okozhatja, egyes esetekben pedig a villámáram hatására személyek (vagy haszonállatok) szenvedhetnek súlyos, gyakran halálos áramütést. Ezek a villámnak az ún. közvetlen hatásai.

A villám azonban nem csak akkor okozhat kárt, ha közvetlenül egy épületbe csap. A villámlás során a felhő és a föld, vagy akár a felhők közötti kisülések során létrejövő ún. villámcsatornában a másodperc töredékéig 100 000 A nagyságrendű áram folyik. (Csak viszonyításképp: egy családiház áramszükséglete még a csúcsfogyasztás idején is ritkán több 20-30 A-nál!) Ez az óriási áram a villámtól akár 2-3 km távolságban is létrehozhat a villamos és telekommunikációs hálózatokban olyan feszültségnövekedést, ún. tranziens túlfeszültséget, amely az elektronikus rendszerek meghibásodását váltja ki.

A védekezés módja

A villám közvetlen és közvetett hatásai elleni védekezésre is adottak a műszaki lehetőségek. Előbbiek ellen a „villámhárító” (szakszerűen: villámvédelmi rendszer), utóbbiak ellen pedig a túlfeszültség-védelmi rendszer (egymással összehangolt működésű túlfeszültség-védelmi eszközök rendszere) nyújt jó hatásfokú védelmet.

A közhiedelemmel ellentétben a „villámhárító” nem feltétlenül az épületre felrakott rozsdás vasak kusza halmaza. Felkészült szakember olyan formában is ki tudja azt alakítani – különösen akkor, ha a villámvédelem az épülettel egyszerre épül, – hogy az szinte észrevétlen legyen, ne rontsa az épület esztétikai megjelenését. A védelmi eszközök kiválasztásának és beépítésének számos „furcsa” szabálya van, amelyek figyelmen kívül hagyása jobb esetben pénzpocsékláshoz, rosszabb esetben – a villamos hálózat szakszerűtlen átalakítása miatt – tűz vagy áramütés bekövetkezéséhez vezethet.

Döntés a védelem kiépítéséről

Az általános tapasztalat az, hogy villám közvetett hatására (túlfeszültség miatt) lényegesen gyakrabban következik be káresemény, mint közvetlen villámcsapás miatt. Emiatt egyre többen ismerik fel a túlfeszültség-védelem létjogosultságát, és döntenek legalább valamilyen minimális túlfeszültség-védelmi rendszer kiépítéséről. A statisztikák tanulsága szerint a közvetlen villámcsapások ritkábbak ugyan, mint a túlfeszültség-impulzusok, de következményeik súlyosabbak (pl. az épület leégése). Ezért célszerű fontolóra venni a „villámhárító” kivitelezését is, különösen új építéskor, vagy épület átalakításkor.