A hálózati áramról üzemelő porszívók meghajtása kizárólag váltóáramú szénkefés motorral van megoldva. Ennek a magyarázata, hogy a berendezésnek viszonylag nagy teljesítmény és fordulatszám igénye van. Összehasonlításul egy aszinkronmotor, amely 1000 W teljesítményt és 7000-9000 percenkénti fordulatszámot képes biztosítani, legalább 15 kilogramm súlyú lenne, míg szénkefés kivitelben ez a súly csupán a tizedét teszi ki. További előnyt jelent a szénkefés motornál az, hogy a fordulatszám és ezzel a szívás hatásfokának a változtatása ezzel a típussal oldható meg a legbiztonságosabban, legegyszerűbben. Maga a motor soros gerjesztésű, ez annyit jelent, hogy az állórész tekercselése sorba van kötve a szénkefékkel. Az állórész is tekercselt kivitelű, a forgórész tekercsvégei pedig úgynevezett kommutátorban csatlakoznak a szénkefékhez. A szénkefék ívoltására és a környezeti zavarok kiküszöbölésére egy zavarszűrő kondenzátort építettek be a berendezésbe; ez az egység egy LC (tekercs és kondenzátor) elemből áll, ritkán hibásodik.
Lehetséges meghibásodások
Teljes működésképtelenség esetén célszerű ellenőrizni, hogy a fali csatlakozó megfelelő-e; vizsgáljuk meg próbalámpával a működőképességét. A készülék nagy teljesítményű, tehát áram felvétele is jelentős. A lakószobai csatlakozók világító és alacsony áramfelvételű készülékek üzemeltetésére készültek; előfordul, hogy a hiba nem is a készülékben van. Ellenőrizzük le, hogy a hálózati kábel nem sérült-e meg; általában a készülék vezetéke a padlón van, tehát sérülések keletkezhetnek rajta. Ha hibát észlelünk sajnos az egész vezetéket cserélni kell biztonságtechnikai okok miatt. A hálózati kábel általában a kábelvisszahúzó dobon található. A burkolat eltávolítása után típustól függően értelemszerűen cseréljük ki, vigyázzunk, mert csak a tökéletesen azonos típusú vezeték fér el a visszahúzó dobon. Működésképtelenséget okozhat a visszahúzó dobon lévő csúszóérintkező elkoszolódása. Ezt egy fültisztító pálcával érdemes megpucolni, és WD 40 spray-vel befújni. A kábelvisszahúzó sokszor mechanikusan is elromlik. A visszahúzó tekercsrugóhoz úgy férünk hozzá, hogy a dob fedelét lepattintjuk. A rugó töve a tengely hasítékában van beakasztva, illetve ha kiugrik, ide kell visszatennünk.
Következő lehetséges hibaforrás a hálózati kapcsoló, ellenőrzésére egy egyszerű szakadás mérésére alkalmas műszer elegendő. Csere esetén célszerű a hibás darabot, mint mintát magunkkal vinni a szaküzletbe, mert a lehetséges típusok száma olyan sok, hogy ez a módszer kínálkozik a legcélszerűbbnek. Számtalanszor előfordul, hogy más típusú és gyártmányú berendezés alkatrészei is használhatók.
Az áram utas keresés során a motorhoz jutunk el. A motor meghibásodásának lehetséges okai a következők lehetnek:
Elektromos meghibásodások:
- Állórész szakadása, leégése, menetzárlata.
- Forgórész szakadása, leégése, menetzárlata, kommutátor hiba.
- Szénkefe kopásából eredő hibák.
- Motor vezérlőáramkör hibája.
Mechanikus meghibásodások:
- Csapágy hiba (erősen zörgő motornál).
- Szélkerekek hibái.
A motort szerelt egységként célszerű kezelni; javíthatók a hibái, de vegyük figyelembe, hogy javítása alapfelkészültséget igényel és kockázati tényezői is vannak. A sikeres javítás esélye 50%, mert amikor több hiba is előfordul egy motoron, nem biztos, hogy eredményre jutunk. Például állórész és forgórész hiba egyidejű javítása nem gazdaságos, mert a két alkatrész együttes ára több, mint az új motor ára. A javításhoz akkor célszerű hozzákezdeni, ha egyértelműen, vizuálisan is látható, hogy melyik alkatrész a hibás. A forgórész hibájára akkor kell gondolnunk, ha a kommutátorokból kiszakadtak a vezeték végek (oka a motor túlterhelésében keresendő), vagy ha a csapágyai koptak el (ennek is van magyarázata: a papír porzsák használatának az elmulasztása).
A műanyag ház tartócsavarjainak kihajtása után általában a ház két féldarabra bontható, és a motor hozzáférhetővé válik. Külön csavarral rögzítve rendszerint nincs, az érintkező saruk lehúzása után a házból kiemelhető. Maga a motor viszonylag egyszerűen szétszerelhető, de itt is ügyeljünk rá, mert vannak olyan gyártmányok melyeket eleve nem szerelhető kivitelben készítettek el. Ezeknél csavarozás helyett szegecseléssel rögzítik az alkatrészeket, és ez egyben jelzés értékű információ is, hogy kereskedelmi forgalomba nem kapható az adott motorhoz alkatrész. Ha ilyen típussal találkozunk, abban az esetben eleve szerelt motort kell keresnünk, még abban az esetben is, ha roncsolás útján sikerülne a motort megbontani.
A szénkefe hibája a kopásban jelentkezik, cseréje szintén típusfüggő módon hajtható végre, mi egy típuson bemutatjuk magát az alkatrész kiemelését. A pótlásról a szaküzletekben megfelelő szinten gondoskodnak; célszerű pontosan megmérni a kefe méretét, mert esetleg hacsak néhány tized milliméterrel nagyobbat kapunk, az pár perces csiszolással korrigálható. Ha viszont eleve kisebbet vásárolunk, az a tartóhelyén lötyögni fog, és indokolatlanul hangossá válik a készülék, továbbá a bizonytalan kapcsolódás miatt ív keletkezik a kommutátor és a kefe között, ami a forgórész tönkremenetelét eredményezi. A szénkefe csatlakozó vezetékét általában forrasztással kell rögzítenünk.
A forgórész csapágyazása golyós csapágyakkal van megoldva, legnagyobb ellensége a por. Elkerülhető a papír porzsák használatával és rendszeres cseréjével, de ha már bekövetkezett a hiba, ki kell cserélni a hibás csapágyakat, rendszerint mind a kettőt, mert a hiba egyformán érinthette a két csapágyat.
Általánosságban a motor szétszerelésének a folyamata a következő: a burkolat eltávolítása után a motort vegyük ki a műanyag házból, forrasszuk le a csatlakozó vezetékeket (vagy húzzuk le a toló sarukat), majd távolítsuk el a szélkerék ház burkolatát. A szélkerék egy központi anyával van rögzítve a forgórész tengelyére, távolítsuk el.
FIGYELEM! Ha több szélkerék van, vegyük le őket, de a sorrendre ügyeljünk, mert a távolságtartók helyzete nagyon lényeges. Célszerű úgy eljárni, hogy eleve a kiszerelés sorrendjének megfelelően egy véknyabb anyagra felfűzzük a szélkerekeket és a távtartókat a hibás visszaszerelés elkerülése érdekében.
A szabaddá vált motorból távolítsuk el a szénkeféket, majd csavarozzuk szét a motort. Szabadon kis erővel kihúzható a forgórész a csapágyakkal együtt a csapágyházakból. Leszerelésnél tilos ütni, kalapálni a csapágyat, mert az a kommutátor elmozdulását eredményezi. Használjunk kis méretű csapágylehúzót, ügyelve, hogy a tekercselést meg ne sértsük. Visszaszerelésnél a nyitott csapágyat zsírozzuk be, de célszerű porvédővel ellátott csapágyakat beszerezni. A csapágyra visszaszerelésénél sem tanácsos nagyokat ütni, mert deformálódást okoz a forgórész tekercselésén. A kommutátort finom polírpapírral szabályozzuk fel. Ez megoldható oly módon, hogy fúrógépbe fogjuk a tengelyvéget, és forgás közben egyenletessé csiszoljuk, polírozzuk a kommutátor felületét. Erre azért van szükség, mert az ívkeletkezés elkerülésével jelentősen növelhető a forgórész élettartama.
Szabályzó áramkör javításánál a hiba felismerése a legfontosabb feladat, mert maga a szabályzó nem javítható egység. Hibájára akkor kell gyanakodni, ha a motor az áram utas hibakeresés alatt nem kap üzemi feszültséget. (A szabályzóig mérhető a feszültség, de a motor csatlakozásainál már nem.) Hiba esetén cseréljük ki az egész egységet, ezek általában kapható alkatrészek. Meggondolandó, hogy eleve olyan készüléket vásároljunk, ami nem rendelkezik szabályzási lehetőséggel. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a háziasszonyok szinte minden esetben a maximális teljesítményen üzemeltetik a berendezést, és így szinte fölöslegesen drágítja a készüléket a szabályzó léte. Az is szempont, hogy az indokolatlanul bonyolított berendezés több hibalehetőséget képes produkálni, mint az egyszerű kivitelű társai. Persze a kényes szőnyegeket, kárpitokat ajánlatos kisebb teljesítménnyel porszívózni.
Legjobb megelőzni a hibát
Alapvetően három tényező figyelembevétele mellett a meghibásodási esély nagymértékben csökkenthető:
- Porzsák használata, tisztán tartása, fokozottan ügyelve a papír porzsákra, melyet célszerű rendszeresen cserélni, értelemszerűen a telitettség fokának megfelelően. Elmulasztása esetén a felszívott porszemcsék, mint finom csiszoló anyagok elkoptatják a forgó alkatrészeket, és olyan mértékű meghibásodást eredményeznek, aminek költsége akár a készülék árának 50-60%-át is elérhetik. Ne sajnáljuk rá a pénzt, mert a berendezés élettartama akár megsokszorozható a rendszeres porzsákcserével. Tartalékról előre gondoskodjunk. A választék hihetetlenül széles skálájú, egy-két alapgépen kívül a porzsák csomagolásán lévő gépfelsorolás alapján lehet pótolni a szükséges cseredarabot.
- Félévente cseréljük ki a motorvédő (belső) szűrőt is. Általában ezt a szűrőt magunknak kell a kívánt méretre vágnunk, mert a kapható szűrőbetétek nagyobbak a kívántnál, de a feladat könnyen megoldható egy olló segítségével.
- A porszívó nem takarítógép, tehát ne szívjunk fel vele vizet, mert az a motort azonnal tönkre teszi.
- Ne terheljük túl, mert ezek a berendezések 10-20 perces max. üzemre vannak tervezve. A túlmelegedés hatására a kommutátorba csatlakozó tekercs végek kiolvadnak, ami szintén a motor tönkremenetelét jelenti.
Takarítógépekről röviden
Ezek gyakorlatilag olyan porszívó gépek, melyek rendelkeznek a folyadékok kipermetezésére alkalmas kis méretű szivattyúval is. Szerkezeti kialakításuk olyan, hogy a felszívott anyagok (por és víz vegyesen) nem a motoron keresztül jutnak a porzsákba, hanem külön erre a célra készült, nagyméretű tároló térbe kerülnek, amelynek kialakítása a folyadékok tárolására is alkalmas. A meghibásodást a porszívóknál tapasztalható eseteken felül még a szivattyú meghibásodása jelentheti. A kis membránszivattyút sajnos csak cserélni lehet a gyári kialakítása miatt. Ügyeljünk a szivattyúhoz vezető csövek csatlakozóinak az épségére, törésük esetén a hibás csatlakozókat kell cserélni. Alkatrészt minta alapján vásároljunk, mert ez a legcélszerűbb.
A megelőzés szerepe ebben az esetben is igen jelentős lehet. Használat után először mosassuk át tiszta vízzel a szivattyút, majd üresjáratban addig üzemeltessük, míg a lehető legszárazabb nem lesz. Ezzel megelőzhetők a korrózió okozta meghibásodások. Gyakorlatban a takarítógépek szivattyú-meghibásodásának az egyik oka a rendszertelen használatban keresendő. Ez abban jelentkezik, hogy a több hónapig nem használt berendezés szivattyúja a hátramaradt víztől korrodál, és ez a szivattyú üzemképtelenségét okozza. Ha csak porszívásra használjuk a berendezést, alkalmanként a szivattyút is kapcsoljuk be néhány másodpercre, mert ezzel a mechanikus alkatrészek megszorulását megelőzhetjük.
Új készülék vásárlásánál óvakodjunk az aránytalanul alacsony árú készülékektől, mert javításuk sokszor nem lehetséges a gyártási technológiájuk miatt. Olyat válaszszunk eleve, ami egyszerű, de szervizellátottsága kielégítő, mert ezekhez a készülékekhez kaphatók alkatrészek is a szaküzletekben. Végezetül felhívjuk a figyelmet arra, hogy bármilyen okból is megbontjuk a készüléket, előzőleg ki kell húznunk a konnektorból, feszültségmentesíteni kell.