Kézzel festett járgányok

Akik spray-festékeket, vagy szórópisztolyt használnak, talán el sem hiszik, hogy kézzel, ecsettel is lehet szépen modelleket festeni. Pontosabban a festés felületi minőségét illetően vannak fenntartásaik. Ám e technikának is vannak avatott művelői, pl. a Kaposváron élő fiatal nyelvtanár, Mészáros Krisztián. Fogásait, tanácsait azoknak szánjuk, akik nagyobb "beruházás" nélkül szeretnék modelljeiket igényesen befesteni. Az ecsetek ugyanis nem túl drágák, és ezt a festési technikát sem nehéz elsajátítani, csak gyakorlás és türelem kérdése az egész. Nos, Krisztiáné a szó, lássuk, mivel és miként festi a modelljeit.

Eszközök és előkészítés

Több éves gyakorlatom alapján mondhatom, hogy a kézi festés egyik alapfeltétele a jó ecset. A lapos ecsetek e célra jobbak, mint a kerek keresztmetszetűek. Mindig a sörtéjük hossza és lágysága alapján választom ki őket. A túl hosszú sörtéjűeket nehéz egyenesen vezetni, s rosszabbul is terítik a festéket. A szőrzetük lágy, kiálló szőrszálaktól mentes legyen, és ne hullajtsa a szőrét sem. Az ecsetek esetében sem törvényszerű, hogy a legdrágábbak a legjobbak. A "középmezőnybeliek" is jók, legfeljebb nem márkásak. Nagyságukat a festendő felület nagyságához igazodva választom meg, ezért mindig több 1-6-os nagyságú ecsetválaszték áll rendelkezésemre. A 6-ost kimondottan nagy, 1:16-os léptékű modellekhez használom. Az újak sörtéjéből lágyan kiverem ujjaim begyén a kilazult szálakat, majd nedvesen is átmosom, és a sörtét szűrőpapírba burkolva lehúzással törlöm szárazra, közben az alakjukat is kiigazítom.
A másik fontos alapanyag a műgyanta alapú festék, csak ilyet használok. Változó sűrűségűek, ezért a konzisztenciájukat mindig be kell állítanom. Ezt azonban csak a felhasználandó mennyiségű festéknél végzem el. Csak gyári hígítót használok, mégpedig a mindenkori gyártmányhoz valót. A fényes festékek jobban hígíthatók, a mattak kevésbé. Mindenesetre érvényes hígítási arány nincs, de gyakran használok fele-fele arányban hígított festéket, ami inkább hasonlít színezett hígítóhoz, mint festékhez. Akkor megfelelő a festék, ha visszahulló festékcsepp nem okoz hullámot a tégelyben. A szükséges festék keverésére, hígítására a Kinder tojás dobozkáit használom, mert könnyen tisztíthatók, és zárásuk is kiváló. Ez különösen kevert festékeknél előnyös a tárolás miatt. Keverőpálcaként hengeres fogvájó a legmegfelelőbb, ami jó cseppentésre is, és filléres árucikk. Minden színhez külön ecsetet használok! A festendő darabokat nagyon alaposan simára csiszolom, az éleket finoman lekerekítem, a felületeket pedig gondosan zsírtalanítom, mégpedig közvetlenül a festésüket megelőzően. Utána már csupasz ujjal nem érek hozzájuk, a festést cérnakesztyűben végzem el.

Alapozás, színre festés

Alapozni csak akkor szoktam, ha az alapanyag sokkal sötétebb színű, mint a kiválasztott festék. Alapozáshoz matt világosszürke bázisfestéket használok, ha kell, akár két rétegben is. Ez az alig látható felületi hibákat is "kihozza". A nagyobb felületeknél előre megtervezem, hogy ezeket mekkora mezőkre osztva tudom teljesen befesteni. Nem hosszú sávokban terítem fel rájuk a festéket, mert így egy hosszabb darabon az eleje már meghúzna, mire a következő sávot mellé ecsetelném, s nem tudnám kellően összedolgozni a szélüket. A kis bevont felületet keresztben is áthúzom, majd folytatom a mellette lévő felületrész festését. A kisebb daraboknál ez nem okoz gondot, a festék hígsága miatt egyenletes lesz, és teljesen kisimul. A sima festett réteg a nagyobb felületen azonban csak fokozatosan alakul ki, s mire teljesen befestem, az eleje már meghúz. Ezért lehetőleg olyan osztásvonaltól kezdem a festést, ahol horony van, vagy nagyon kicsi a találkozási felület.
A megfelelően felhígított és összekevert festéket az ecset bemártását követően a szőrzettel is megkeverem, majd a tálka élén lehúzom a felesleget. Az ecsetet mindig csak félig mártom be. A réteg felecsetelésekor általában 2 cm szélességben terítem fel a festéket, s ezt merőleges irányú festékterítéssel dolgozom el egyenletesre. "Nedvesen" többször nem érdemes visszamenni rá, mert a réteg gyorsan szárad, és a felület simaságán ezzel csak rontanék. Az ecsetet nem szoktam gyakorta mártogatni, csak ha láthatóan már kevés benne a festék. Ecsettel egyszerre mindig csak egy vékony réteget festek fel, majd száradás után addig ismételem meg a műveletet, amíg a felhordott, elsimult festékréteg nem ad tökéletes fedettséget. Ez lesz az utolsó előtti - általában a negyedik - réteg, amit teljes száradása után még át szoktam nedvesen polírozni, a kisebb hibák eltüntetése miatt.

Polírozás, finiselés

A felületi hibák eltüntetéséhez 1200-as polírpapírt használok, amit önmagával csiszolva teszek teljesen finom felületűvé. Használata előtt a lekoptatott polírpapírt alaposan lemosom, s leheletkönnyen, körkörös mozgatás közben koptatom le a festékbe rakódott porszemeket, az esetleges ecsetszőr maradványokat, mert ilyen hibák is előadódnak. Erősebben nyomni tilos, az éleket meg különösen óvatosan szoktam simogatni, nehogy a rendkívül vékony festékréteg lekopjon róla. A festett felület közben elveszíti a fényét, s ezt egy végső, színtelenlakk adalékos utolsó réteg felecsetelésével adom vissza. Ezt megelőzően természetesen alapos mosással, zsírtalanítással távolítom el a polírozás maradékát és az egyéb szennyeződéseket. A végső fedőréteghez használt festék azonban egy árnyalatnyival legyen hígabb ez előzőknél, hogy a felkent réteg könnyen és teljesen kisimulhasson. A teljes száradáshoz legalább egy napra van szükség. Az ecseteket minden festés után hígítóban alaposan kimosom, majd a szőrzetet lehúzva alufóliába csomagolva tárolom, nehogy szálai tárolás közben deformálódjanak.
Nagy előnye ennek a technikának, hogy nem kell hozzá drága szóróberendezés, a hibás festékréteg pedig könnyen és gyorsan lemostató a festék hígítójával. Az ecsetek könnyen beszerezhetők a modellboltokban, kellő gyakorlás után a kezelésük sem boszorkányság. Az sem lényegtelen, hogy az ecsetes festés során szinte alig megy kárba festék, és a vékony festékréteg még a legfinomabb részleteket sem "nyeli magába".
Hátrányául róható fel az ecsetes módszernek, hogy időigényes és sajnos metálfényezésre egyáltalán nem alkalmas, erre csak a festékszóró képes, vagy spray festék használata ajánlott.

A leírt módszert főként a kezdő modellépítőknek ajánljuk, akik feltehetően inkább modellre, mintsem méregdrága festékszóróra költenék a pénzüket. Az ecsetes festési módot kezdetben felesleges darabokon, sík műanyaglapokon célszerű gyakorolni, hogy "élesben" már alig ejtsünk hibát, és akkor az igényes festés sem okozhat különösebb gondot a szerény anyagi háttérrel bíró modellépítőknek.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Mészáros Krisztián

Címkék: modell, modellezés, festés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Faanyagok felületi védelme

Bár a különféle műanyagoknak, vagy műanyaggal laminált felületű anyagoknak jelentős volt a térhódítása, újra jelentősebb szerepet kapnak a valódi fából készült használati eszközök. Ennek oka a...


A mennyezet színe

„Trendi” szokás, hogy a lakó­helyiségek mennyezetét színesre festik. A hagyományos szín még mindig a fehér, amelynek számos előnye van. Az ettől való színeltérés adott esetekben lehet formabontó...