Németh
Zoltán a természetes szépségek felismerését, meglátását már a szülői házból
hozta. Elmondása szerint édesanyja gyakran hívta fel a figyelmét egy-egy szép
formájú fára, érdekes természeti jelenségre. Így talán nem volt véletlen, hogy
néhány évvel ezelőtt a tüzelőanyag telepen felfedezett furcsa formájú tűzifa
darabokat hazavitte, és törni kezdte a fejét azon; mit lehetne készíteni belőle?
Az első gondolat az óra volt. Fogta tehát a göcsörtös, szabálytalan, de rendkívül
egyedi darabot, és addig csiszolta, alakította, amíg valami nagyon szép kerekedett
ki belőle. Hátuljába kialakította egy gyári óramechanika számára a helyet,
elkészítette a furcsa számlapot, és létrejött az első mű.
Mindjárt akkora sikerrel, hogy egy iparművész ismerős további kísérletezésre, munkára ösztönözte, így csendben elindult egy új iparművészi pálya, miközben maradt az eredeti foglalkozás, a mozdonyvezetés is. Németh Zoltán ma szinte minden szabadidejét a faórák készítésének szenteli. Több ez már, mint hobbi; nemcsak a kész termékek művészileg is magas színvonalának köszönhetően, hanem azért is, mert egyre többen keresik és találják meg a mestert olyanok, akik szívesen vásárolnak meg egy-egy szép darabot. Ennek köszönhetően a kis barkácsműhelyben sorra megjelenhettek a legfontosabb szerszámgépek; a szalagfűrész még saját gyártmányú, de a fúró, a felsőmaró, a szalagcsiszoló, a dekopírfűrész már profi eszköz. Saját konstrukció az egyik legfontosabb célgép, a motoros drótkefe, viszont megjelent a legprofibb eszköz is a kis műhelyben, egy nagy teljesítményű porelszívó. Bizony a csiszolás, vágás, drótkefélés közben keletkező port muszáj volt elszívni, különben hamar megtelik a tüdő is a munkák során.
Németh Zoltán szerint új mesterségének titka elsősorban abban a szemléletben keresendő, hogy észrevegye, felismerje valaki egy-egy furcsa tűzifa darabban a lehetőséget. Ráérezzen arra, hogyan kell elvágni ahhoz, hogy megjelenjen a rejtett belső szépsége. Ma már tudatosan járja a fatelepeket, az erdőirtásokat, hogy megtalálja a megfelelő munkadarabokat. Segítenek az ismerősök, szomszédok, de még a kollégák is; néha tőlük kapja a legjobb alapanyagokat. A kiválasztást a vágási vonalak meghatározása követi, majd jöhet a szalagfűrész, amely
levágja
a megfelelő vastagságú szeleteket a farönkből. Ekkor már láthatóvá válik, hogy
jó volt-e a választás, a vágási sík meghatározása. A fa megmutatja a belsejét,
megjelennek azok a belső "hibák", amelyek ezeknek a daraboknak a valódi szépségét
megadják. Ezután lehet eltávolítani a túlságosan laza kérget, a korhadt, valóban
hibás részeket, persze nagyon vigyázva arra, hogy sehol ne keletkezzen a felületen
sérülés. A faanyag simára koptatásában egy köszörűre szerelt forgó drótkefe segít,
az elő- és hátlapok tükörfényesre csiszolásában pedig az asztali szalagcsiszoló.
Az óramechanika számára szükséges süllyesztéket felsőmaróval lehet szabályosra kialakítani, különösen akkor, ha a megfelelő formát sablon vezeti. A nyers munkadarabok ezután egy rövid időt fakonzerváló folyadékban töltenek, majd újabb felületi finomítások, elszíneződött részek és hibák eltávolítása, valamint felületkezelés következik. Az utolsó műveletek a számok felragasztásával kezdődnek, az óraszerkezet beszerelésével folytatódnak, és újabb felületkezelés, méhviaszolás, fényesítő kefélés alakítja ki a végső felületet, végül a helyükre kerülnek a mutatók.
Leírni és olvasni valószínűleg persze egyszerűbb mindezt, mint azon a művészi szinten megvalósítani, ahogyan azt Németh Zoltán teszi. Kivételesen nem is az volt az elsődleges célunk, hogy írásunk alapján bárki hasonló szépségű lakásdíszeket készítsen. Az viszont mindenképpen célunk, hogy felhívjuk a figyelmeket a készen kínált szépségre, amit sokszor csak meg kell látni, észre kell venni, mert bizony gyakorta elmegyünk mellette. Akinek pedig megnyeri tetszését ez a művészeti ág, a fotóinkon látható mintakollekció felkelti érdeklődését, az bátran felkeresheti Németh Zoltánt Bicskén, a Szt. István u. 143-ban, felhívhatja a (22) 262-245 telefonszámon. Reméljük fényképeink kedvcsinálóak ehhez.
Faórák művészi szinten
A bicskei illetőségű Németh Zoltán nevével egy rádióműsorban találkoztunk először, és a hallottak alapján nyomban elhatároztuk; felkeressük őt. A mozdonyvezető foglakozású fiatalember ugyanis érdekes hobbinak hódol természetes fadarabokból órákat készít. Az időpontegyeztetést találkozó követte, ahová természetesen fotófelszereléssel érkeztünk, így most már képes anyaggal tudunk beszámolni olvasóinknak erről a művészi szintre fejlesztett foglalkozásról.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Egyedi faliórák
Faliórát nem nehéz készíteni, minden eleme rendelkezésünkre tud állni, csak ragasztani, festeni és időnként egymáshoz csavarozni kell az alkotó elemeket. Néhány ötletet nem árt megnézni saját...
Perforált lemezek
Ez az anyag nem mondható újdonságnak, egyre többen fedezik fel a perforációs mintázat változatosságában rejlő lehetőségeket. Eleinte a szükséges felületkezelés miatt inkább a kisiparosok,...