Festés, mázolás saját kezűleg

E munkákra általában 3-5 évenként kerül sor, és az ismeretek hiányában bizony érhetik meglepetések a bátor önvállalkozókat a munka közben, meg még utána is. Az ilyen jellegű javítások azonban korrigálhatók, bár csak pluszmunkával. Az alábbiakban e javításokhoz adunk néhány tippet.

Kezdjük a falfestéssel. Ennek a munkának tartósságát a fal jó előkészítésével lehet biztosítani. Az köztudott, hogy a málló festékrétegeket el kell távolítani, és a felületi egyenetlenségek gletteléssel szintbe hozhatók. A régi falazatokat ajánlatos mélyalapozóval kezelni, ami megszilárdítja a málló felületeket. A glettelt javításokat is célszerű mélyalapozni, hogy később se váljon el a hordozó felülettől. A falfestési egyenetlenségeket érdemes csiszolással tompítani, mert általa simább lesz a festett falfelület, amire kevésbé rakódik le a por.

A portól egyébként ajánlatos gyakran az egész falfelületet finomszőrű kefével portalanítani vagy porszívózni. Ez túlzásnak tűnhet, ám így meghosszabbodhat az átfestésének szükségessége, és később nem lesz piszkos hatású a fal. Az észlelhetően elporosodott, moshatónak mondott falfestékkel bevont falak azonban mosással nem újíthatók fel, mert a felületük a tisztítási kísérlet után szinte biztos, hogy foltos marad. A falra akasztott képeket pedig nem érdemes köztes időben máshová helyezni, mert a keretek mellett fokozott a porlerakódás, alattuk pedig nem fakul ki a festék, amit ugyancsak nem lehet nyomtalanul eltüntetni.

Ha itt-ott lehorzsolódik, leverődik a festékréteg, a sérült részek az előrelátóan eltett eredeti festékkel gyorsan kijavítható. Ez azonban színeltérés nélkül csak a viszonylag friss falfestéseknél oldható meg. Később - a színek fokozatos fakulása miatt – a javítás egyre nehezebben kompenzálható javítófestéssel, bár a javítás láthatósága a javító- és a régebbi festékréteg szikkadása közbeni nedves összemosásával minimalizálható – inkább csak kisebb sérülések esetén.
Egy-két helyen a festékréteg idővel el is válhat a faltól, amit a levelesen elvált réteg lehántolását követő getteléssel, és festékes átvonással az előbbi módon lehet kijavítani.

Gyakran előfordul a rosszul kitöltött fali repedések újbóli megjelenése is. Ezt a résfedő szalagok mellőzése okozza, többnyire pár év után. Ilyen esetekben azonban csak a nagyon szembántó repedéseket ajánlatos glettel besűrített festékkel kitölteni. A közepes sűrűségű, színes masszát japán spatulyával a résbe préselve, majd simára húzva, eltüntethetők a közepes rések, amelyek ezt követően, nedves szivaccsal átdörzsölve, már alig láthatókká válnak. A következő festésnél azonban az ilyen réseket a glettbe dolgozott és besimított üvegszálas repedés áthidaló szalagokkal kell megerősíteni, különben a repedések újból meg fognak jelenni egy idő múlva.

A mázolt felületek hibáit is többnyire a nem megfelelően előkészített alapozás okozza. Ha egy idő múlva a régi faszerkezetek eresztékeinél repedések jelennek meg, az a faanyag összeszáradásának a következménye. Ha viszont helyenként felválik mellette a legfelső festékréteg is, az már a nem megfelelő alapozás következménye. Ezért kell a régi festékréteget alaposan lecsiszolni, a hibákat kitapaszolni, csiszolni, és portalanítás után alapozóréteggel átvonni. Ha csak zsírtalanító mosás után kerül a régi festékre az alapozófesték, annak a tapadása nem lesz megfelelő, és a rákent fedőfestékkel együtt felválhat. A csiszolás nemcsak az elöregedett festékréteg egyenetlenségeit, hanem a szennyeződéseit is eltávolítja, és ez a felület már jó tapadást biztosít az új alapozófestéknek is. Az esetlegesen felvált festékréteget le kell kaparni, majd kellő alácsiszolást követően fatapasszal kiegyenlíthető a rétegek közötti különbség. A javított rész – csiszolás után – alapozóval, majd átvonó zománccal átfesthető, és így eltüntethető a szembeötlő hiba. Ez külső ablak- és ajtófelületeken még akkor is ajánlatos, ha a javítás látható lesz.

A leverődések viseltessé teszik a még jó állapotban levő mázolt felületeket is. E „sebhelyek” azonban kis fáradsággal eltüntethetők. A leütött festék és általában a kráteres bemélyedések fatapasszal könnyen szintbe hozhatók, és csiszolás után alapozó-, majd átvonó festékkel szinte nyomtalanul eltüntethetők. Utána finom polírpapírral célszerű a javítás helyét nedvesen összekoptatnia régi festéssel, a festék fényét pedig polírozással lehet visszaadni. Az ilyen javításokkal eltüntethetők a szembántó sérülések, és az észlelhető javítási helyek ellenére kevésbé tűnik fel a mázolt felületek elhanyagoltsága.