%20300index.jpg "Ezermester 2024. novemberi lapszám")
Átlag: 5.0
Általában az akusztikusok professzionális berendezéseket feltételeznek az egyes felhasználóknál, és ezekre alapozzák a leendő lehallgató helyiség funkcióját. Igen ám, de az egyszeri felhasználó az esetek döntő többségében nem rendelkezik professzionális hangrendszerrel, és őt általában az érdekli, hogy a meglévő készülékeiből hogyan tudja kihozni a maximumot. Egy átlagos zenebarát nem ad ki százezreket - tisztelet a kivételnek - egy márkásnál is márkásabb erősítőért és egy pár hangfalért, ne adj isten, 5.1-es hangrendszerért. Ezért a mostani cikkünk azoknak szól, akik a meglévő berendezéseiket szeretnék - akár kompromisszumok árán is - úgy elhelyezni a szobában, hogy azok a lehető legjobban szóljanak.A hangrendszer elhelyezése
Általános szabály, hogy a berendezéshez használt hangfalak elhelyezését úgy kell elrendezni, ahogy az a "nagykönyv"-ben le van írva. Ábránkon megmutatjuk a kétcsatornás sztereó hangsugárzók helyes elrendezését, és az ezt kiegészítő 5.1-es rendszer szabványos elrendezését.
Másik általános szabály, hogy a hangszórók mögötti falrészt hangelnyelővé kell varázsolnunk, a hallgató mögötti felületet pedig diffúzzá. A diffuzitás azt jelenti, hogy a szobában keletkező hangenergiát megpróbáljuk minél egyenletesebben eloszlatni a térben. Éppen ezért fontos, hogy a mögöttünk levő falszakasz szórja a hangot, mégpedig minél rendszertelenebbül.
A szoba diffuzitása azért is fontos, mert ki lehet küszöbölni a kemény reflexiók és csörgővisszhangok kellemetlen hatását, amelyek kedvezőtlenül hatnak a jó hangzásra.
Fontos beszélnünk arról is, hogy a nem kívánt visszaverődések csillapítását miként érjük el. Először is le kell szögeznünk, hogy sarokba semmiképpen sem jó a hangsugárzót elhelyezni, mert jelentkezhet a kellemetlen sarokhatás. Emellett az is fontos szempont, hogy a hangszórót ne helyezzük csupasz felület mellé, mert a direkthangot (azaz azt a hangot, ami közvetlenül jut a fülünkbe) kellemetlen reflexiók kísérhetik, olyan visszaverődések, amelyeket, ha nem egyenletesen oszlatunk el a térben, impulzusszerű "csomagokban" jutnak a fülünkbe. A tapasztalatok szerint a hangsugárzókat a faltól kb. egy méterre érdemes állítani. A mögötte és mellette levő felület legyen csillapított. A csillapítást többféleképpen oldhatjuk meg - itt jön a bizonyos kompromisszum. Ha lehetőségünk van rá, használjunk szélessávú akusztikus elnyelő felületeket, amelyek jó akusztikai tulajdonságaik mellett esztétikus megjelenésükkel is kiemelkednek.
Ám ha családtagjaink nem nagyon barátkoznak meg a gondolattal, hogy a nappaliból "lehallgató helyiség"-et varázsolunk, akkor célszerű bevetni a kézenfekvő megoldásokat. Például szőnyeg elhelyezése a falakon, függönyök, drapériák az ablakok előtt, bútorok (bolyhos anyagúak előnyben), növények elosztása az elnyelő térben, amelyek az otthon melegét is árasztják magukból.
A mögöttünk és mellettünk levő "diffúz" felület szintén kialakítható akusztikai panelekkel, de praktikus megoldás lehet könyves szekrény, polcok elhelyezése. Tehát bármi, ami megtöri a sík felületet.
Célszerű továbbá olyan helyre rakni a hangszóró rendszert, amely nem képes fókuszálásra (kerüljük a homorú íves felületeket). 
Mindenképpen ügyeljünk arra, hogy a hangszórók (legyen szó TV-ről, HIFI berendezésről, bármilyen 5.1-es rendszerről) magas frekvenciás sugárzói a fülünkkel egy magasságban legyenek. Majdnem mindegy, hogy a mélysugárzókat a kijelölt területen hol helyezzük el, mert abban a frekvenciatartományban a hangok nem irányítottak. Arra ügyeljünk, hogy az alattunk lakó szomszéd megkímélése érdekében célszerű ezek alá a hangszórók alá valamilyen rugalmas alátétet helyezni.
Cikk elejére
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
