Szalagfűrészek

Emellett természetesen egyenes vágásra is képesek, de specialitásuk mégis a kanyarító vágások végzése szériás tömegmunka esetén, amelyeket már a legjobb lyukfűrészekkel sem lehet gazdaságosan elvégezni. A szalagfűrészek viszont egyesítik a kör és a lyukfűrészek előnyeit, viszont vágásteljesítményük estenként nemcsak eléri, de túl is szárnyalja az előző két gépéét. A vágásrés szélessége kisebb az előbbieknél, és így pontosabban lehet vele dolgozni. Hátránya viszont, hogy a szalagfűrésszel hosszirányban vágható anyagok szélességét a masszív öntvény és a fűrészlap közötti távolság behatárolja. Ellenben kiválóan alkalmas különféle fakötések készítésére, és az íves vágások kialakítására is.

A szalagfűrészek rögzített állványú gépek, és a vágást végző fűrészszalagok végtelenítettek. Hosszuk az adott géphez igazodó, megvezetésük általában gumibetétes tárcsákkal és görgős fűrészvezetővel megoldott, ám ez gyártmánytól függően eltérhet a hagyományosnak mondható kéttárcsás kiviteltől. A lapok fogazata az anyaghoz igazodó, terpesztésük pedig 0,2-0,4 mm a fafaj és a lap szélességéhez igazodva. A szalagok háromszög fogazatúak, általában 90 fokos mellszögűek, a fogközök lekerekítettek, a fogsűrűség és a szalagok vastagsága az anyagok fajtája szerint változó. A keskenyebb szalagok a száraz kemény-, a szélesebbek pedig a lágy lombos anyagokhoz használatosak. A végtelenített fűrészlap mindig lefelé mozog.
Az egyszerűbb, időszakos használatra alkalmas gépeket általában 350 W teljesítményfelvételű villanymotor hajtja, és a meghajtó erőt szíjáttételen keresztül adja át a hajtott szalagtárcsának.

Az igényes kivitelű, precíziós gépeken a vágási sebességet elektronikusan változtatható fordulatszámmal lehet optimalizálni. Ez azonban ritka eset, az egyszerűbb szalagfűrészekre inkább a fix fordulatszám a jellemző. A szalagsebessége ennek függvényében 690-900 m/p között változó.
A gépek mindegyikének masszív fémöntvény állvány a váza, és ugyancsak öntvény a vezető hornyokkal ellátott asztallap, amelyről a hosszvezető sem hiányzik. Ez egyenes vágásoknál nagy segítség. A korszerűbb változatokon az asztallap 45 fokos szögben fokozatmentesen állítható, ám vannak fix asztalú gépek is, amelyek mérete 200-300 mm között változik.
A vezetőgörgős fűrészlap-vezető állítható magasságú, amelyet a vágandó anyag vastagságához kell igazítani. Lényeges még a fűrészlapok hossza, mert minden gépre csak a hozzávaló méretű használható. Az eredetinél hosszabb szalagokat a szalagfeszítővel nem lehet "kompenzálni", mert az erre nem alkalmas.

A gépek talán legfontosabb adottsága, hogy az állvány és a fűrészlap között mekkora a szabad távolság. Ez ugyanis behatárolja a darabok vágható szélességét. Az anyagok maximálisan átvágható vastagsága általában 80 mm körüli, ám a vastagabb anyagok vágásakor - azok fajtájától függően - az előtolás sebességét célszerű jelentősen visszafogni. Az erőltetett előtolásnál ugyanis a forgácsok a fogak közé szorulhatnak, és ezáltal romlik a vágási teljesítmény, sőt, a fűrészlap a fokozott súrlódás miatt ki is lágyulhat, életlenné válhat.
Mivel a szalagfűrészeket többnyire kis vállalkozók használják, kiválasztásuknál nemcsak azt kell felmérniük, hogy milyen munkákhoz szükségesek, hanem, hogy mennyire intenzív munkára lesznek "befogva". A tartós, napi több órás használatra alkalmas gépek - éppen a tartósságuk - miatt többe kerülnek a hobbi jellegű munkákra alkalmasaknál, viszont ezt a hosszú távú megbízhatóságuk ellensúlyozza.