Akvárium választás

Mekkora legyen az akvárium?

A halak szempontjából természetesen minél nagyobb. Egy nagy akváriumban könnyen kialakul a természetes egyensúlyi helyzet. A sok víz felveszi a halak anyagcseréjéből származó anyagokat, a túletetésből megmaradó felesleget. Sokkal egyenletesebb a vízhőmérséklet, mint egy kicsiben, ritkán kell cserélni a vizet, és az aktuális vízcsere könnyen eltolható. Bár egy nagyobb akváriumot sem szabad túltelepíteni, de mégis jóval többféle, azonos életkörülményeket igénylő halfaj tartható el benne.
Persze a nagy akvárium megvásárlása és betelepítése jóval többe kerül, mint egy kicsié. Az "üzemeltetése" is drágább. Egy 3-400 literes akvárium súlya a berendezésekkel együtt meghaladhatja a fél tonnát. Ekkora súlynál már statikus szakvéleményére is szükség lehet; egyáltalán megbírja-e a födém? Ráadásul ez a hatalmas terhelés egy relatíve kis felületen jelentkezik. A nagy akvárium a berendezés hangsúlyos részévé válik, minél nagyobb annál inkább. A lakás, a helyiség méretei is meghatározzák, hogy meddig mehetünk el.
Sok díszhal kereskedésben lehet kapni 20-30 literes akváriumokat, ezek azonban elsősorban nevelő akváriumnak valók. Még a kezdő akváriumépítőknek is érdemes legalább 50-60 literessel kezdeni; ez már szép látványnak, és a biológiai egyensúly is létrehozható benne. Ha a helyiség mérete megengedi, akkor javasolt 90-100 literes méretig elmenni, ez egy amatőr számára is kezelhető méret, és talán nem jelentkezik hamarosan a csere, a nagyobbra váltás - és ezzel az egész nappali szoba átrendezésének igénye.
Az űrtartalmon kívül az akvárium befoglaló méreteit is alaposan meg kell fontolni, ezt pedig elsősorban a kiszemelt halfajták igényei határozzák meg. Vannak fajok, amelyek megelégszenek a sekély vizű akváriummal (egyes harcsafajok), mások magasabb akváriumot igényelnek (pl. a vitorlás halak). Egyesek jól érzik magukat a rövid medencében is (pl. labirint kopoltyúsok), mások hosszabb "kifutót", helyesebben kiúszót követelnek meg, mert nagyobb a mozgásigényük.
A méretek meghatározásakor a leendő világításra is legyünk figyelemmel. Az akváriumok megvilágítására jól bevált a fénycsöves lámpatest, és ezek speciális akváriumos változatai - melyek jól bírják a tartós üzemet és a magas páratartalmat - a szakkereskedőknél meg is vásárolhatók. A lámpatest mérete azonban behatárolja az akvárium hosszúsági és szélességi méreteit.
Amennyiben a világítást magunk készítjük el, tartsuk szem előtt, hogy a fénycsövek is szabványméretűek. Vagyis létezik 45, 60, 90, 120 és 150 cm-s fénycső. Ez azt jelenti, hogy egy 120 cm hosszú akváriumra készült tetőbe sajnos nem lehet belepréselni egy 120 cm hosszú fénycsövet. Gondolni kell arra is, hogy a foglalat is elvesz néhány cm-t a helyből. Tehát ha 120 cm hosszú akvárium volt tervbe véve, akkor vagy érdemes megnövelni 130 cm-re, vagy csak 90 cm hosszúságú fénycsövet tudunk elhelyezni a tetőben. Ha ebből többet szeretnénk üzemeltetni, célszerű a fénycsöveket egymástól kicsit eltolva elhelyezni, hogy az akvárium nagyjából egyenletes fényt kapjon.
Általában nem szokás egy akváriumot 50-55-60 cm-nél magasabbra építeni. Fénycsövek esetében az ennél magasabb vízoszlop már annyira elnyeli a fényt, hogy a növényeknek csak kevés jut belőle, és idővel csak vegetálni fognak. A szakemberek azt javasolják, hogy 50 cm magas vízoszlop felett már HQI lámpával érdemes világítani, de ennek sajnos elég borsos ára van.
A másik ok inkább csak kényelmi szempont, de azért elég fontos. Az akvárium magasságának (és az állvány magasságának) tervezésekor vegyük figyelembe, hogy még kényelmesen bele tudjunk nyúlni az akváriumba, akár egészen a fenéklapig.
A szélességi méret behatárolásakor törekedjünk az arányosságra. Egy nagy frontfelületű akváriumhoz ne válasszunk aránytalanul kicsi szélességi méretet még akkor sem, ha térosztó funkciót szánunk neki. A túl keskeny akváriumban sem a halak, sem a növényzet nem érzi jól magát.
Az akváriumot igyekezzünk a lakásban úgy elhelyezni, hogy távolabb essen az ablaktól. Amennyiben erre nincs mód, csak ablak elé tudjuk tenni, akkor érdemes a hátfalat kívülről lefedni. Egy napos ablak elé tett akváriumnál - a hátulról jövő fénynek köszönhetően - a halak színe nem fog érvényesülni, és a növények a leveleikkel a fényforrás, vagyis az ablak felé fognak fordulni. Ha túl sok direkt napfény éri az akváriumot, akkor hamar beindulhat az algásodás.
Érdemes az akváriumot úgy elhelyezni, hogy oldalról is hozzá lehessen férni. A szekrénysorba beépített akváriummal sok baj lehet, pl. az akvárium falán véletlenül lecsurgó víz tartós károkat tehet a bútorban.
Az akváriumot tartó állvány magassága szerint beszélhetünk ülő vagy álló akváriumról, ami arra utal, hogy a frontfelületére ülő vagy álló helyzetből látunk-e rá kényelmesen. Lakásokban érdemes ülő akváriumot tervezni, vagyis az állvány magassága 70-80 cm, esetleg ennél valamivel alacsonyabb legyen. Szekrénybe építés, polcra helyezés csak kisebb akváriumoknál jöhet szóba, de ekkor is ügyeljünk a stabilitásra, mert 50-60 kg is nagy súly. A nagyobb méreteknél érdemesebb inkább kifejezetten akváriumok számára készített tartóállványban gondolkozni, mert ezeknél biztosan nem lesz statikai probléma. A tartóállvány mindig tökéletesen vízszintes talajon álljon, és méreteit úgy válasszuk meg, hogy az akvárium semmilyen irányban ne lógjon túl rajta.