Még okosabb telefonok

Az igazán nagy "durranást" talán az Apple készüléke, az Iphone jelentette a nemzetközi és hazai telefonpiacon is. Nem feltétlenül azért, mert mindenben felülmúlja a többi gyártó okostelefonjait és PDA készülékeit. Szubjektív megítélésünk szerint a titka részben abban rejlik, hogy amit tud, azt nagyon jól tudja. 3,5"-os érintőképernyője élményszámba megy, miként a processzor gyorsasága is. A nálunk is kapható 3G változat (természetesen wifi is van azért benne) megteremtette a majdnem teljes értékű internetezés lehetőségét. A képernyőről való vezérlés rendkívül egyszerű, logikus. Sokkal kevesebb tudást, tanulást igényel, mint a korábbi készülékeknél.

Ehhez kapcsolódik az a praktikus "csomag" aminek keretiben az Iphone megvásárolható. Az olcsóbb csomagban kínált havi 400 perc beszélgetés és 2 GB-os adatforgalom bőségesen kielégíti a rendszeres használók igényeit, így a 10 ezer forint körüli havidíj - ami a készülék árának törlesztő-részletét is tartalmazza - tulajdonképpen gazdaságos megoldás lehet.
Vannak persze az Iphone-nak hátrányai is. Két megapixeles kameráját (vaku és mozgókép felvételi lehetőség nélkül) ma már sok más telefon felülmúlja, nincs benne rádió, bluetooth kapcsolata gyakorlatilag a headsetre korlátozódik, és igen szoros gyeplőn tartják a külön rátelepíthető szoftvereket; csak amit az Apple engedélyez.

A sokkal több pozitívum miatt nem csoda, hogy más gyártók is piacra dobják az Iphone-nak szánt vetélytársakat. A minél nagyobb érintőképernyő persze náluk is követendő irányvonal, és a minél teljesebb értékű Internetezés lehetősége is. Ha van egy minta, akkor a később megjelenő vetélytárs-konstrukciók legalább egy-két dologban megpróbálják felülmúlni az etalont. A Samsung Omnia pl. igen hasonló megjelenésű készülék, de operációs rendszere a PDA-knál megszokott Windows mobile. Nem hiányzik belőle a korábban szóvá tett rádió, és a beépített fényképezőgép is 5 Mpixeles. Memória kapacitása az Iphone-hoz hasonlóan nagy (8, illetve 16 GB), az érintőképernyő praktikussága azonban elmarad attól. (Az Iphone-nál a képernyő több pontja érzékeny egyszerre, így például 2 ujjal rá lehet nagyítani a képre.)

Az érintőképernyős telefonokon egy teljes értékű ún. qwerty billentyűzetet is kapunk, igaz ez a képernyőn jelenik meg, onnan működtethetjük. Egyes gyártók viszont külön billentyűzetet építenek a telefonba, és hogy a méretek ne nőjenek tovább, azt kihúzhatóan a képernyő alatt helyezik el. Ezen az úton halad a Sony Ericsson régóta várt Xperia nevű készüléke, ami túlságosan is soká várat magára, mire megjelenik, tán el is avul ebben a versenyben. Szuperszéles, nagy felbontású képernyő, bár a fenti két készüléknél kisebb a mérete. A Sony Ericsson -tól meglepően Windows mobile az operációs rendszer, s persze ugyanúgy, mint az Iphone-nál és az Omnia-nál beépített GPS, hogy el ne tévedjünk. A külön billentyűzet praktikus abból a szempontból, hogy nem kell okvetlenül összezsíroznunk a képernyőt, cserében viszont kicsit vastagabb a készülék. A cikk írásakor mintakészülékek már vannak; azok érezhetően lassabbnak tűnnek az Iphone-hoz képest.

Szintén nagyágyúnak ígérkezik a Google és a HTC házasságából született G1, ami tavasztól lesz kapható Magyarországon. Az operációs rendszer teljesen új, a Google által kifejlesztett "Android", a készüléket pedig a HTC gyártja (úgy egyébként az Xperia-t is, és több hasonló Windows-os készüléket saját nevén is). Az Android nagy előnyének ígérkezik, hogy ún. nyílt forráskódú rendszer, ehhez bárki szabadon hozzáférhet, és tetszés szerint fejleszthet programokat. Ma még nehéz megítélni, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban. A G1 is a képernyő alól kicsúsztatható qwerty billentyűzetet kapott, és képernyője is majdnem akkora, mint az Iphone-é. A video teszteken ugyanolyan gyorsnak látszik, nőtt a fényképezőgép felbontása, van benne rádió és GPS is. Vajon lesz-e olyan jó vásárlási konstrukciója, mint a másik amerikainak.

Ezek a sokat tudó készülékek talán nem is egymással, hanem az idővel versenyeznek. Ami ma csúcskészülék, az holnap már csak másodhegedűs, de még sokáig kiválóan használható. S bár ilyen szintű készülék megvásárlását nyilván hosszas előtanulmányok előzik meg, mégis ugyanazt lehet mondani, mint az olcsóbb készülékek vásárlásakor; azt kell megvenni, amelyik legjobban tetszik.

Érintőképernyő működési elve

A képernyőre egy érintésérzékeny felületet szerelnek fel. Ez a felület ugyanúgy képpontokból tevődik össze, mint a képernyő, és az elektronika meg tudja határozni, hogy mely képponto(ka)t érintette meg a felhasználó. Az érintést háromféleképpen lehet meghatározni:

• Rezisztív
• Kapacitív
• Felületi hullámok segítségével

A rezisztív módszernél egy vezető és egy szigetelő felület közé vezetnek áramot. Amikor a felhasználó megérinti, akkor az áram megszakad, és ezt érzékeli az elektronika. Az ilyen érintőképernyők általában ceruzával működnek jól, bár ujjal megnyomva is reagál.

A kapacitív megoldásnál elektromos töltést halmoznak fel a felületen. Amikor a felhasználó megérinti, ez a töltés rajta keresztül távozik (itt rendkívül kis feszültségről van szó, tehát áramütés veszélye kizárt). A feszültségingadozást érzékeli az elektronika, az intenzitásból megállapítja a koordinátákat, és továbbítja azokat a számítógépnek. Az ilyen érintőképernyőket csupasz ujjunkkal használjuk, ceruzára nem reagál (így működik pl. az Iphone).
A harmadik megoldás úgy működik, mint egy szonár. A képpont belsejében van egy adó és egy vevő. Ha megérintjük a képpontot, nem jut el a hanghullám a vevőhöz.