Modern fűtésszabályozás

A legegyszerűbb "szabályozás" a kétpont szabályozás, ahol a rendszerint 230 V-ot kapcsoló termosztát a készülék üzemmódját a kikapcsolt és bekapcsolt állapot között váltja.
A fűtésszabályozás egy jobb megoldása a helyiséghőmérséklet alapján történő teljesítményszabályozás, ahol 24 V nagyságrendű, folyamatosan változó feszültség a gázkészüléket általában 40-100% közötti teljesítmény leadására készteti, de még mindig közel állandó előremenő vízhőmérséklet mellett.
A szabályozás leggazdaságosabb formája a külső hőmérséklet alapján történő szabályozás, ahol egy az épület homlokzatán elhelyezett hőérzékelő biztosítja a vezérlő jelet a fűtés ideális vezérlésére. Ebben az esetben a fűtési előremenő hőmérséklet a külső jel alapján folyamatosan változik, amivel jelentős összeg takarítható meg a fűtési számlából. A megtakarítás mértéke egy jól szabályozott rendszernél egy hagyományos termosztátos rendszerhez képest akár 20% is lehet. A szabályozók, beállított ún. fűtési görbék meredeksége alapján szabályozzák a fűtővíz hőmérsékletét.

A korszerű készülékek többsége felszerelhető időjárásfüggő szabályozókkal. A szabályozók a fent említetteken kívül a fűtési idők programozása mellett a használati melegvíz és a cirkulációs szivattyú programozására is megoldást jelentenek. Az időjárásfüggő szabályozók a jobb kazángyártók kínálatában megtalálhatók egykörös rendszerekhez és többkörös kaszkád rendszerekhez is.

Hőmérséklet és hőérzet

Az ember hőérzete nem csak a levegő hőmérsékletén múlik. Legalább ennyire fontos, hogy a körülöttünk lévő tárgyak és a falak milyen hőmérsékletűek, és meleget vagy hideget sugároznak-e felénk. (Ezt a tulajdonságot használja ki a falfűtés. Ezzel a fűtési rendszerrel a hőmérséklet 2-3°C-kal csökkenthető azonos hőérzet mellett.) Szintén a sugárzó hatás miatt nem célszerű a fűtőtestet eltakarni. Ellenben a hideg ablak elé érdemes estére a függönyt behúzni.
Az alacsonyabb nedvességtartalmú levegőt hűvösebbnek érezzük. A relatív nedvességtartalmat tovább csökkenti, ha magasabbra állítjuk a fűtést. Télen 17-21 °C, nyáron 19-24 °C hőmérséklet mellett 30- 70%-os relatív nedvességtartalom biztosít jó közérzetet. Ha száraznak és hűvösnek érezzük a levegőt, először párologtassunk, illetve növények elhelyezésével teremtsünk kedvezőbb klímát, és csak ezután állítsuk a fűtést magasabb fokozatra.

Csökkentett fűtés a hálószobában

Az ágyban nem szükséges a lakó- vagy dolgozószobának a hőmérséklete. A 15-16°C-os hőmérséklet nem csak jelentős energia-megtakarítást jelent, hanem egészséges is. A hőmérséklet csökkentését egy órával a lefekvés előtt célszerű megkezdeni. Nagy hőtároló képességű falak esetén, nem túl hideg estéken a teljes fűtést le lehet állítani. Ha a helyiségben van saját termosztát vagy a fűtőtesteken hőfokszabályzó (termosztát szelep) van, akkor ezen lehet beállítani a kívánt hőmérsékletet. Abban az esetben, ha az egész épületben van programozható vezértermosztát, be lehet állítani, hogy éjszaka a vezértermosztát alacsonyabb hőmérsékletig engedélyezze a fűtést.
Az azonnali energia-megtakarítás leghatékonyabb módja a helyiség hőmérsékletének csökkentése.

Bár a lakásonkénti teljesen külön fűtőkörös fűtésrendszer kialakítása távfűtéses tömblakásoknál sem megoldhatatlan, az egyszerűbb megoldást a lakásonként és radiátoronként felszerelhető fűtési költségmegosztó, és a szabályozható, jól működő termosztát szelepek felszerelése jelenti. Használatuk megtakarítási lehetőségeiről azonban koránt sincs meggyőzve a lakósság. Mérési tanulmányok keringenek arról, hogy a költségmegosztók felszerelésével lesznek, akik jobban, de olyanok is, akik rosszabbul járnak. Magunk is láttunk ilyen összeállítást, és a közeljövőben megkíséreljük kielemezni állításait.

A valóság ugyanis két matematikai modellre egyszerűsíthető le. Az egyikben nincs mérés és szabályozási lehetőség, ami bár látszólag igazságos elosztásra, de pazarlásra ösztönöz. Emiatt mindenki egyformán sokat fizet. A másik megoldásban - az egyedi mérés és szabályozás lehetőségének megteremtésével - megváltozik az egyéni érdekeltség is. A lakások közötti hőtechnikai különbségek is felszínre kerülnek, de az egyéni érdek azt diktálja, hogy mindenki takarékoskodjon, így a teljes energia felhasználás is csökkenni fog. Nem egyformán jár jól mindenki, de mindenki jobban jár, mint a pazarló rendszerben. Ugyanakkor fontos az is, hogy a lakások fűtési költsége közötti igazságtalan különbségek okait a lakóközösségek feltárják, és kompenzálják. Erről írunk majd következő lapszámunkban.