Időjárásfüggő szabályozók

Modern fűtésszabályozás

2009-03-06 21:52:41 | Módosítva: 2009-03-07 12:08:01

Az egyre növekvő energiaárak szükségessé teszik, hogy az épületek fűtését a lehető legjobb hatásfokú szabályozókkal állítsuk be, és folyamatosan felügyeljük.

A legegyszerűbb "szabályozás" a kétpont szabályozás, ahol a rendszerint 230 V-ot kapcsoló termosztát a készülék üzemmódját a kikapcsolt és bekapcsolt állapot között váltja.
A fűtésszabályozás egy jobb megoldása a helyiséghőmérséklet alapján történő teljesítményszabályozás, ahol 24 V nagyságrendű, folyamatosan változó feszültség a gázkészüléket általában 40-100% közötti teljesítmény leadására készteti, de még mindig közel állandó előremenő vízhőmérséklet mellett.
A szabályozás leggazdaságosabb formája a külső hőmérséklet alapján történő szabályozás, ahol egy az épület homlokzatán elhelyezett hőérzékelő biztosítja a vezérlő jelet a fűtés ideális vezérlésére. Ebben az esetben a fűtési előremenő hőmérséklet a külső jel alapján folyamatosan változik, amivel jelentős összeg takarítható meg a fűtési számlából. A megtakarítás mértéke egy jól szabályozott rendszernél egy hagyományos termosztátos rendszerhez képest akár 20% is lehet. A szabályozók, beállított ún. fűtési görbék meredeksége alapján szabályozzák a fűtővíz hőmérsékletét.

fűtéskorszerűítés A korszerű készülékek többsége felszerelhető időjárásfüggő szabályozókkal. A szabályozók a fent említetteken kívül a fűtési idők programozása mellett a használati melegvíz és a cirkulációs szivattyú programozására is megoldást jelentenek. Az időjárásfüggő szabályozók a jobb kazángyártók kínálatában megtalálhatók egykörös rendszerekhez és többkörös kaszkád rendszerekhez is.

Hőmérséklet és hőérzet

Az ember hőérzete nem csak a levegő hőmérsékletén múlik. Legalább ennyire fontos, hogy a körülöttünk lévő tárgyak és a falak milyen hőmérsékletűek, és meleget vagy hideget sugároznak-e felénk. (Ezt a tulajdonságot használja ki a falfűtés. Ezzel a fűtési rendszerrel a hőmérséklet 2-3°C-kal csökkenthető azonos hőérzet mellett.) Szintén a sugárzó hatás miatt nem célszerű a fűtőtestet eltakarni. Ellenben a hideg ablak elé érdemes estére a függönyt behúzni.
Az alacsonyabb nedvességtartalmú levegőt hűvösebbnek érezzük. A relatív nedvességtartalmat tovább csökkenti, ha magasabbra állítjuk a fűtést. Télen 17-21 °C, nyáron 19-24 °C hőmérséklet mellett 30- 70%-os relatív nedvességtartalom biztosít jó közérzetet. Ha száraznak és hűvösnek érezzük a levegőt, először párologtassunk, illetve növények elhelyezésével teremtsünk kedvezőbb klímát, és csak ezután állítsuk a fűtést magasabb fokozatra.

Csökkentett fűtés a hálószobában

fűtésszabályozásAz ágyban nem szükséges a lakó- vagy dolgozószobának a hőmérséklete. A 15-16°C-os hőmérséklet nem csak jelentős energia-megtakarítást jelent, hanem egészséges is. A hőmérséklet csökkentését egy órával a lefekvés előtt célszerű megkezdeni. Nagy hőtároló képességű falak esetén, nem túl hideg estéken a teljes fűtést le lehet állítani. Ha a helyiségben van saját termosztát vagy a fűtőtesteken hőfokszabályzó (termosztát szelep) van, akkor ezen lehet beállítani a kívánt hőmérsékletet. Abban az esetben, ha az egész épületben van programozható vezértermosztát, be lehet állítani, hogy éjszaka a vezértermosztát alacsonyabb hőmérsékletig engedélyezze a fűtést.
Az azonnali energia-megtakarítás leghatékonyabb módja a helyiség hőmérsékletének csökkentése.

Bár a lakásonkénti teljesen külön fűtőkörös fűtésrendszer kialakítása távfűtéses tömblakásoknál sem megoldhatatlan, az egyszerűbb megoldást a lakásonként és radiátoronként felszerelhető fűtési költségmegosztó, és a szabályozható, jól működő termosztát szelepek felszerelése jelenti. Használatuk megtakarítási lehetőségeiről azonban koránt sincs meggyőzve a lakósság. Mérési tanulmányok keringenek arról, hogy a költségmegosztók felszerelésével lesznek, akik jobban, de olyanok is, akik rosszabbul járnak. Magunk is láttunk ilyen összeállítást, és a közeljövőben megkíséreljük kielemezni állításait.

A valóság ugyanis két matematikai modellre egyszerűsíthető le. Az egyikben nincs mérés és szabályozási lehetőség, ami bár látszólag igazságos elosztásra, de pazarlásra ösztönöz. Emiatt mindenki egyformán sokat fizet. A másik megoldásban - az egyedi mérés és szabályozás lehetőségének megteremtésével - megváltozik az egyéni érdekeltség is. A lakások közötti hőtechnikai különbségek is felszínre kerülnek, de az egyéni érdek azt diktálja, hogy mindenki takarékoskodjon, így a teljes energia felhasználás is csökkenni fog. Nem egyformán jár jól mindenki, de mindenki jobban jár, mint a pazarló rendszerben. Ugyanakkor fontos az is, hogy a lakások fűtési költsége közötti igazságtalan különbségek okait a lakóközösségek feltárják, és kompenzálják. Erről írunk majd következő lapszámunkban.

Az ideális téli hőmérsékletek a lakás különböző helyiségeiben;

Lakószoba

20°C
Gyerekszoba 21-22°C
Étkező 20°C
Konyha 18°C
Hálószoba 16-18°C
Fürdőszoba 23°C
Közlekedő és előtér 15°C

Garázs

Fűtetlen


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Mi lesz a napelemekkel?

A napelemes szakmát hatalmas csapásként érte a kormány múlt év végi döntése az újonnan létesített napelemes rendszerek hálózati visszatáplálásának megszüntetéséről, pontosabban...


Energiatakarékos fűtésszabályozás

Az energia árak növekedése mindenkit arra késztet, hogy növelje épülete energiahatékonyságát. Az otthon elfogyasztott energia közel 80 százalékát fűtésre és a meleg víz előállítására használjuk...