Spóroljunk a komfort megtartásával

Otthoni energiagazdálkodás

2022-07-01 11:15:00 | Módosítva: 2022-07-01 11:25:04

Az otthon elfogyasztott energia legnagyobb része fűtésre, újabban ehhez felzárkózva hűtésre, ezen kívül meleg víz előállítására, és elektromos készülékeink működtetésére fordítódik. Az első kettő kétségtelenül a legnagyobb tétel, de ezeknél is van takarékossági lehetőség, ami sokszor egyáltalán nem jár a komfortunkról való lemondásról.


Amikor a melegtől védjük a lakást…

Különösen a nyári hónapokban van lehetőségünk arra, hogy ésszerűen gazdálkodjunk a lakás hőmérsékletével. Például azzal, hogy igen átgondoltan szellőztetünk. A nyári külső hőmérséklet-ingadozás akár 15 fok is lehet. Ha mindig gondosan ügyelünk arra, hogy lakásunk ablakait akkor nyissuk ki este, amikor már a külső hőmérséklet alacsonyabb a bentinél, akkor egyetlen fillér nélkül kezdjük hűteni a lakást. Nagy melegben akár egész éjjel járathatjuk a levegőt. Törekedjünk arra, hogy a nagy hőtároló képességű falakat minél jobban lehűtsük. Ez a folyamat egészen addig tartson reggel, amikor már újra magasabbra megy a külső hőmérséklet a bentinél. Ekkor zárjuk be az ablakokat, és a bukóablakokat sem hagyjuk megnyitva, mert azokon ettől kezdve már csak meleg levegő érkezik, ami a falakat is melegíti.

 Abban az időszakban, amikor a külső melegtől védjük a lakást, ugyanúgy szellőztessünk, mint a téli hidegben; rövid ideig tartó légcserére törekedjünk, amikor a levegő felfrissül, de a falak még nem tudnak felmelegedni.

 … és amikor a hidegtől

Természetesen semmit nem lehet sablonosan csinálni, mert a nyári hőmérséklet is lehet heptikus, előfordulhat, hogy annyira lehűl a levegő, hogy inkább a melegre vágyunk már. Ekkor zárjuk be a meleget a lakásba (nincs megnyitott bukóablak), és ugyanúgy gazdálkodjunk a fal melegével, mint télen.

Az automatikusan működő hővisszanyerős szellőzőrendszereknek tulajdonképpen az a lényege, hogy leveszi a vállunkról ennek a légcserés energiagazdálkodásnak a terhét, és beavatkozás nélkül magától végzi a dolgát. Ha kell, a külső forró levegőt lehűti, és úgy vezeti be a lakásba, ha kell, a benti meleget őrzi, és fűti vele a kintről beáramló hideg levegőt. Azt csinálja „okosan”, amit részben mi magunk is tudunk, csak nagy, és folyamatos odafigyeléssel.

 

Külső, belső árnyékolás

Ugyanígy kell gazdálkodnunk a napsugárzás befogásával vagy kirekesztésével. Ha a lakás hűvös, és melegíteni szeretnénk, akkor ne nyissunk ablakot, hanem az üvegen keresztül engedjük át a nap hősugarait, azzal fűtsük a belteret. Sokszor csalóka, hogy bentről melegebbnek érezzük a kinti levegőt a napsütés miatt, mint az valójában. Csak egy külső – árnyékban mérő – hőmérő tudja megmutatni, hogy a kinti levegő hőmérséklet mekkora. Ha ez nem elég magas, akkor csak a zárt ablakon keresztül gyűjtsük a napsugarakat, mert a nyitott ablakokon folyamatosan áramló levegő valójában hűvösebb, mint a benti légtér, így a napsütés ellenére hűteni fogja a lakást.


Ha viszont sok a melegből, akkor használjuk az árnyékolókat, lehetőleg a külső árnyékolókat (redőny, zsaluzia, zsalugáter stb.), mert azok sokkal hatékonyabbak meleg ellen, mint a belső árnyékolók (pl. függöny, reluxa). Nyári időszakban gyakran arra van szükség, hogy már a reggeli naptól is védjük a lakást, és csak este húzzuk fel a redőnyt, amikor már szellőztethetünk is. Persze az állandóan lehúzott redőny sötétjében nem kellemes tartózkodni, és a benti növények sem szeretik, ebből a szempontból az optimálisra állítható lamellájú zsaluzia sokkal jobb a redőnynél. Ha pedig már a sokkal olcsóbb redőny megvan, zsaluziára pedig nem akarunk költeni, akkor egész jó kompromisszum a belső reluxa, mert annak is állíthatók a lamellái; el tudjuk érni, hogy a direkt napsugarat árnyékolja, megfogja, de mégis elég fényt engedjen a lakásba.

Vastag belső függönnyel nehezebb védekezni a külső hőség és a túlzott napsugár ellen. A sötét ugyan a hideg érzetét keltheti bennünk, de valójában a nehéz anyagot a nap felmelegíti, és annak hőjét a beltérben fogja leadni. Egy sűrű textilanyag nem sok napsugarat ver vissza, inkább elnyeli azt, és átadja a szobának. Egy reluxa, vagy egy fényvisszaverős roló belső árnyékolóként is sokkal hatékonyabb, mint a függöny.

 Az áramló levegő hűt

És akkor még pár mondat a hőérzetről. Ugyanazt a hőmérsékletet hűvösebbnek érezzük akkor, ha áramoltatjuk a levegőt. Az áramló levegő folyamatosan szállítja el a bőrfelületről az izzadtságot, és ez hűti a szervezetet. Ez egészen addig igaz, míg a levegő nem melegebb testünknél (36 fok), utána sajnos már nem nagyon.


Minél magasabban helyezünk el egy ventilátort, annál kevesebb port fog kavarni, és annál kellemesebben, huzat nélkül mozgatja a levegőt. A cél tehát ne az legyen, hogy egy méterről az arcunkba fújassuk a ventilátort, hanem hogy a lakáson belül áramoljon a levegő akkor is, ha minden ablak zárva van. Erre a célra például kitűnőek a mennyezeti ventilátorok. A vizet párologtató ventilátortól ne várjunk sokkal többet, mint egy normál ventilátortól, a levegőt megmozgatja, de nem igazán tudja lehűteni. A klímaberendezés persze tudja, az hatékony eszköz – annak minden jó és rossz tulajdonságával együtt. De a klíma használata már nem az ésszerű energiagazdálkodásról szól, hanem inkább a kényszerről. Ha hőség van a lakásban, nem nagyon marad más eszközünk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kisokos a mennyezethűtéshez

2020. december 31-e után használatbavételi engedélyt kapó, új építésű lakóépületeknek meg kell felelni a7/2006-os TNM rendelet szigorodó előírásainak, azaz a 6. mellékletben található „közel...


Az energiafogyasztáson spóroljon, ne az ablakon!

Magyarország földrajzi fekvéséből adódóan aháztartások kiadásai közül a legjelentősebb afűtésszámla. Sokan vagyunk, akik hónapról hónapra fizetünk ki olyan összegeket a fűtésszámla részeként,...