Légfűtéses kandallók

A átmeneti- vagy másodfűtési lehetőségek közül egyre többen választják a hőlégfűtéses kandallót. Ezek a készülékek - mint a nevükben is benne van - közvetlenül a helyiség levegőjét fűtik. Ennek előnye, hogy egy külső körülményektől teljesen független fűtési lehetőség jelenik meg lakásunkban, amellyel akár napokon keresztül is temperálni tudunk néhány helységet. Jellemzően kiegészítő fűtésként jöhet szóba, ügyesen használva ezeket a kandallókat az éves fűtésszámla 1/3-a is megspórolható.
Sok kellemetlen tapasztalattal lehetünk kevesebbek, ha már a lakás tervezésekor kandallókkal foglalkozó szakember segítségét kérjük. A hideg tér gyors felfűtése szempontjából ideális fűtési megoldás, mert a meleget az égés pillanatától kezdve azonnal ontja, és fél-, háromnegyed óra múltán a fagyos helyiséget is meleggé varázsolja a jó hatásfok és nagy teljesítmény jóvoltából. Ez különösen nyaralóknál és hétvégi házaknál jelent nagy előnyt, ott akár fő fűtésként is. A rendszer nagy előnye a cserépkályhával szemben, hogy jól szabályozható és jóval nagyobb teljesítményű. Hátrányként említhetjük, hogy nem tartja olyan sokáig a hőt, mint egy nagy tömegű kályha.

Hogyan működik?

A légfűtés során beépített egy- vagy kettősfalú kandallóbetétek segítségével hasznosítjuk a hőmennyiség nagy részét. A beépített kandallóbetét (azaz a tűztér fala) a sugárzás ás a füstgáz melegét átadja a légkamrának. A légkamra levegője a hőmérsékletkülönbség hatására áramlani kezd, és a csatlakozónyíláson keresztül fűti a helyiséget. Az egyszeres falú légfűtő betétek üzemelése biztonságos, anyaguk lehet acél, öntöttvas, samott vagy előre gyártott hőálló beton. Ezek általában gravitációs üzeműek.
A nagyobb hatásfok eléréséhez szükséges, hogy a hőcserélő felület a lehető legnagyobb részén érintkezzék a fűtési levegővel. A fűtés hatásfoka javítható a levegő aerodinamikai hatásának jobb kihasználásával, aminek eszköze a speciális tűzrács és tűzkosár, amelyek nyitott és zárt tűzterű kandallók esetében egyaránt készülhetnek, valamint a hőtükör. A tűzrács és tűzkosár egy jó minőségű acélcsőből készülő összetett szerkezet, amely a tűztér hátfalában és a lángtér vagy füstkamra légterében, mint egy hőcserélő működik. Készítésének költsége és bonyolultsága sokkal kisebb a vele elérhető költségmegtakarításnál, ára időszakos fűtés esetén is nagyon rövid idő alatt megtérül.

Előnyök és hátrányok

A légfűtés elsődleges előnye a kis beruházási költség (nem kell a központi fűtéses hálózatba kapcsolni, egyszerűbb a szerkezet), a rövid felfűtési idő, és az egyes helyiségek fűtése könnyen szabályozható, ezáltal takarékos az üzemeltetése. Hátrányai között szerepel a légcsatornák által közvetített hang és szag és a nehéz tisztíthatóság.
A ventilátorral működő légfűtő berendezés előnye, hogy kisebb légcsatornákon gyorsabb a felfűtés, jobbak a szabályozási feltételek, több helyiség is fűthető vele. A légfűtés során beépített egyszeres vagy kettősfalú kandallóbetétek segítségével hasznosítják az elveszett hőmennyiség nagy részét. A beépített kandallóbetét a sugárzás ás a füstgáz melegét átadja a légkamrának, melynek levegője a hőmérséklet-különbség hatására áramlani kezd, és a csatlakozónyíláson keresztül fűti a helyiséget. A legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás a lakás centrumában elhelyezett kandalló, így sok légcsatornát és költséget takaríthatunk meg, és így érhető el a legjobb hatásfok is.

Egy vagy több helyiség

A hőlégfűtéses kandallók öntvény tűzterei a tulajdonképpeni légfűtő berendezések, mivel annak a helyiségnek a levegőjét fűtik közvetlenül, ahol a kandalló van. Ebben a helyiségben a hőelosztás homogén, mivel a kandalló a gravitációs légfűtés elvén működik, és nagyon jól elosztja a meleget a szoba minden pontjára.
Abban az esetben, ha a kandallónkkal a házunk kandallótól távol eső helyiségeit is szeretnénk fűteni, ventilátor segítségével egy hőszigetelt csőhálózaton bárhová elvezethetjük a kandallóban keletkezett meleg levegőt. A rendszer rendkívül egyszerű, hatékony és csendes. Telepítése az egyszintes, padlással rendelkező házakban a legcélszerűbb, mert a padlástérben kitűnően elfér a ventilátor és a csőhálózat is. A fűteni kívánt helyiségek plafonján csak egy diszkrét, esztétikus megjelenésű légbefúvót láthatunk. Ha nincs padlástér, a légcsatorna rendszert kiépíthetjük lakáson belül, a mennyezet és az oldalfal találkozásánál, természetesen rejtett kivitelben (pl.: gipszkarton borítással).

A fűtési rendszer kialakításakor, vagy a kandalló feletti zárt hőleadó térnek-, vagy magának a közvetlenül fűtött helyiségnek, a mennyezethez közeli meleg (50-60 °C) levegőjét használjuk a többi helyiség fűtésére. A lakáson belül a szabad levegőáramlást biztosítani kell (ha kell, szellőzők, légrácsok, áttörések beiktatásával). Decentralizált rendszereknél a ventilátorral működő légfűtő berendezés előnyösebb, mint a gravitációs, mert kisebbek a légcsatornái. A ventilátoros rásegítés fokozza a hőleadó képességet és teljesítményt. Így a megtermelt hőmennyiség közel 70%-át tudjuk eljuttatni a távolabbi helyiségekbe. Kialakításakor jobban lehet alkalmazkodni az épület adottságaihoz, gyorsabb a felfűtés, jobbak a szabályozási lehetőségek - a rendszerben szállított meleg levegő mennyisége, a ventilátor fordulatszámának szabályozásával változtatható. A ventilátor üzeme külön energiabázistól függ, a rendszerbe hangtompító is beépítésre kerül. Szénmonoxid érzékelő beiktatásával, veszély esetén automatikusan leáll a légszállítás.