Kárba vesző energiaforrások?

Szalma- és kukoricaszár tüzelés

2010-10-30 17:11:17 | Módosítva: 2010-11-01 19:15:49

A biomassza tüzelésű kazán működési elve egyszerű, nagyon hasonló a hagyományos tüzelőberendezésekhez. A különbség mindössze annyi, hogy a fosszilis fűtőanyagok helyett a fűtőanyag faapríték, szalma vagy éppen kukoricaszár.

A tüzelésre felhasználható biomassza elsősorban mezőgazdasági vagy erdőgazdasági, ill. faipari termelés melléktermékeként jelenik meg. Legegyszerűbb a közvetlen eltüzelés lenne, de ez különböző okok miatt nem mindig oldható meg. Az egyes anyagoknál, illetve a különböző felhasználási körülményeknél a felhasználás módját egyedileg célszerű megállapítani.
A szántóföldi növénytermesztés melléktermékei közül nálunk a különböző gabonafélék szalmája, a kukoricacsutka, kukoricaszár, valamint néhány egyéb növény szármaradványa használható fel tüzelési célra. Sajnos a legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló kukoricaszár a betakarításkori magas nedvességtartalma miatt, tüzelésre gazdaságosan nem használható fel. A nagy nedvesség miatt a kukoricaszár tárolásánál is problémák adódnak. Az ültetvények melléktermékei közül a szőlővenyige, a gyümölcsfanyesedék jöhet számításba, valamint az erdőgazdaságokban, fafeldolgozó üzemekben keletkező fahulladékok, és a kifejezetten energetikai célú ültetvények termékei

Kukoricaszár tüzelés

A fél Magyarországnyi területű és lakosságú Dánia régóta mintája a magyar mezőgazdáknak. Magyarországon az elmúlt negyed században volt néhány eredményes üzemi kísérlet szalma, kukoricaszár energetikai alkalmazására, szakmai berkekben tucatnyi kiadvány is keletkezett, de a mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása helyett döntően a tűzifa erőművi alkalmazása lett a honi biomassza program fő vonala. Holott a 2 millió t/év körüli tűzifa-kitermelés alig fokozható, és a tűzifának háztartási energiahordozóként meglenne a helye, ugyanakkor ennek évente átlagosan négyszerese a szalma- és kukoricaszár-feleslegünk (ez energiaértékben kétszerese a hazai összes energiahordozó-termelésnek), amelyből beszántva a talajba kb. ugyanannyi széndioxid keletkezik, mintha kazántűztérben, például hőszolgáltatásra felhasználva égetnék el.
Hőenergia nyerés céljaira az új technológiákat is figyelembe véve igen jelentős mennyiségű kukoricaszár áll rendelkezésünkre. A tüzelésre való hasznosítást azonban a kukoricaszár magas, 40-65%-os nedvességtartalma nagyon megnehezíti. A nedvességtartalom nagysága nagyban függ a betakarítás időpontjától és a betakarításkori időjárástól. Sajnos ezideig még nem sikerült olyan technológiát találni, amellyel a kukoricaszár nedvességtartalmát nagyobb ráfordítások nélkül, természetes úton 15-20%-ra lehetne csökkenteni.
Jelenleg a kukoricaszárat egyéb tüzelőanyagokkal keverve tüzelik a legtöbb helyen. Újabban a szár megszárításával és brikettálásával is próbálkoznak, így nemesített, jó minőségű tüzelőanyagot nyerünk, de egyelőre még igen drágán.

Szalmatüzelés

A szalma kazán egy igazán új generációt képvisel a megújuló tüzelési technikák terén. A gabona és egyéb szalmafélék tüzelése nagyon hatékony módon történik az új műszaki technikáknak köszönhetően. A szalma kazán működésével kapcsolatosan végzett kutatások azt bizonyították, hogy a szalmatüzelés magas hatékonysága mellett kitűnő környezetkímélő tüzeléstechnikával rendelkezik.
A szalmakazán belseje általában úgy van kialakítva, hogy hasáb és hengeralakú szalmabála egyaránt tüzelhető legyen benne. Ez a típus olyan ventilátorral van felszerelve, amely a primer levegőt juttatja közvetlen a kazán tűzkamrájába, a szekunder levegőt pedig az égéstér belsejébe. A szalma kazán tűzterében nagyfokú levegőadagolás történik, ami lehetővé teszi, hogy az égés folyamata fentről lefelé haladjon. A szekunder levegő pedig elősegíti az égés során felszabaduló gázok elégetését a hátsó kamrában. A távozó égéstermékek hőfokának, valamint a kazánban lévő víz hőmérsékletének alapján egy pillangószelep szabályozza a beáramló levegő mennyiségét, így optimalizálva az égést. Ennek a megoldásnak köszönhetően, a szalma kazán teljes mértékben alkalmazkodik a felhasználók különböző, fűtéssel kapcsolatos igényeihez.
A szalma kazán esetében egy akkumulációs tartály gondoskodik a hőenergia folyamatos felhasználásáról, amit a gyűjtőtér segít elő. Így az aktív működés során felszabadult hőenergia maximális mértékben ki lesz használva, sőt ennek köszönhetően a tüzelés szüneteltetésekor is zavartalanul fog üzemelni a kazán.
Széles felhasználási területtel rendelkezik a szalma kazán, amit változatos fűtőteljesítménye tesz lehetővé. Ez a fűtőipari berendezés egyaránt alkalmas kisebb lakóházak és nagyobb épületkomplexumok, mezőgazdasági létesítmények fűtésére is.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.