Háztartási hulladék csökkentése

Az életszínvonal emelkedésével együtt nőnek igényeink is, melyeket nagyobb mértékű fogyasztással igyekszünk kielégíteni. Ezzel párhuzamosan egyre több szemetet és hulladékot termelünk, amelynek gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása, vagy hasznosítása egy nagyon komplex feladat, mégpedig a hulladékgazdálkodás feladata. A hulladék kezelése során nagyon fontos, hogy milyen sorrendben kell és lehet a keletkező hulladékot kezelni, lerakni. A hulladékgazdálkodás többlépcsős folyamat, a megelőzés és a lerakás között több fontos fázis található, amelyek mostanában - a szelektív hulladékgyűjtés térnyerésével - egyre fontosabb szerephez jutnak.

Megelőzés

A korszerű hulladékgazdálkodásban a megelőzés a legelső lépés, hiszen "az a hulladék a legjobb, ami nem is keletkezik". Ennek érdekében hulladékszegény technológiákat, gazdasági ösztönzőket kell bevezetni. Ilyenek például a betétdíjas csomagolás alkalmazása, hosszú élettartamú termékek gyártása, termékhelyettesítés (a hulladékképző termék felváltása) vagy például a takarékos termékhasználat, azaz a használati idő növelése.
A másik lehetséges megelőzési technika a környezettudatos vásárlás. A megnövekedett kínálat, a reklámok és az akciók sokszor felesleges vásárlásokba "hajszolnak" bele minket, aminek vagy az az eredménye, hogy fogyasztás előtt lejár a termék szavatossága, vagy egyáltalán nem használjuk őket.

Újrahasználat

Az újrahasználat azt jelenti, hogy adott terméket, különösebb fizikai beavatkozás nélkül ugyanarra a célra, ugyanarra a tevékenységre használjuk. Erre jó példa az újratöltés, amikor az italcsomagolásnál az üveg visszaváltható, és újratöltésre kerül. Ezt a folyamatot kb. 40 alkalommal lehet megismételni, így az egyes csomagolóanyagok életciklus elemzése szerint az újratölthető csomagolások általában lényegesen környezetkímélőbbek, mint az "egy utas" csomagolások.
Ezeknél az eldobható csomagolás beépül a termék árába, így drágábbá teszi azt. Ezért is érdemes visszaváltható csomagolású terméket venni!
A törvény általi meghatározás mellett, ide értendő a lakosság általi újrahasználat is. Erre a legjobb példa a befőttesüveg, amit később nagyon jól használhatunk fel újra és újra finom lekvárok, savanyúságok elrakásához! Az újrahasználat megjelenik még a művészvilágban is, hiszen sokan környezettudatos gondolkodásukat úgy öntik formába, hogy hulladékból, szemétből alkotnak, megdöbbentve, elgondolkoztatva az embereket.

Újrahasznosítás

Az újrahasznosítás a gyűjtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagokat nyersanyaggá alakítsa át, és olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. A tevékenységre használt angol szó, a "recycling" jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag - késztermék - hulladék - nyersanyag stb. folyamatban.

Hasznosítás, hasznos anyag kinyerése

Szintén fontos fázis a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy szolgáltatásban történő felhasználása. Ez a folyamat irányulhat hulladékban lévő különböző anyagok (szerves, szervetlen anyagok) visszanyerésére, újrafeldolgozására (anyagában történő hasznosítására), vagy a hulladék anyagaiban rejlő energia felhasználására (energetikai hasznosítás). Az energetikai hasznosításnál a hulladékkal fűtőanyagot helyettesítenek, pl. cementgyárakban, égetésnél pedig elsősorban a hulladék ártalmatlanítása az elsődleges cél, a keletkező hőenergia pedig akár távfűtésre vagy melegvíz előállítására is használható.

A hulladék útja

A települési hulladék kezelése otthon, a családban kezdődik. A család vásárlási szokásaitól és gazdasági lehetőségeitől függően az egy év alatt keletkező hulladék mennyisége ijesztő méretű lehet. A háziasszonynak mindjárt a konyhában célszerű elkülönítenie a hulladékokat aszerint, hogy azok hasznosíthatók-e a gyűjtőszigeteken, vagy a házi komposztálóban. A veszélyes hulladékokat ugyancsak célszerű elkülöníteni, és alkalomadtán elvinni a hulladékgyűjtő udvarokba, vagy leadható a mobil veszélyeshulladék-gyűjtő járműnél. Van olyan település is (egyre több), ahol a szelektíven gyűjtött hulladékot a ház elől gyűjtik össze, leginkább ún. zsákos módszerrel. És persze bármennyire is gondosan szelektálunk, még mindig marad vegyes hulladékunk, amit továbbra is a kukába kell rakni, és amit a közszolgáltató elszállít.

A ház elől vagy a szigetekről, hulladékudvarokból a lakosok által szelektíven gyűjtött hulladékot speciális gyűjtő kocsik begyűjtik, és a hulladék tisztaságának növelése érdekében tovább válogatják, illetőleg ezt követően feldolgozzák azokat új termékekké. A vegyesen gyűjtött hulladékot a kukáskocsi szállítja el a lakóingatlanoktól, és ha a település kb. 30 km-nél messzebb van a hulladéklerakótól, akkor kétütemű szállítással, átrakóállomás közbeiktatásával történik a szállítás, országszerte a hulladéklerakókra, kivéve a fővárost, ahol a hulladék egy része égetőműbe kerül.
A szelektív gyűjtés kiterjedhet a biohulladék elkülönítésére, amit lehet zsákban, gyűjtőedényben végezni, és ezt a hulladéktömeget a közszolgáltató összegyűjtve az ingatlanoktól, komposztáló telepre viheti, ahol a hulladékból talajerő utánpótlására alkalmas anyag - komposzt keletkezik.
A szelektív gyűjtés mellett a kukába tett vegyes (maradék) hulladék mechanikai-biológiai kezelésre kerül. A biológiai kezelés következtében lebomlanak a szerves alkotórészek. Nedvesség és gázok távoznak, csökken a hulladék tömege (mintegy 30 %-kal). A biológiai kezelést követő mechanikai kezelés az aprítás és osztályozás. Ennek következtében a fémek és az alacsony fűtőértékű részek elválasztásra kerülnek, és a visszamaradó ún. könnyű frakció magas fűtőértéke miatt alkalmas hőtermelésre - erőműben vagy hulladékégetőben. A hőhasznosító műig történő praktikus szállítás érdekében a hulladékot bálázzák.
A lakossági életvitel mellett és az építési vállalkozók tevékenysége következtében egyre növekvő mennyiségben keletkezik építési-bontási hulladék, vagyis föld, kő-, beton- és más építőanyag-maradék. Ha ezeket a hulladékokat elkülönítve gyűjtik, feldolgozást - aprítást, osztályozást - követően alkalmassá tehetők új termékek gyártására vagy alapanyagként történő hasznosításra.