Gyepszőnyeg telepítés

A gyepszőnyeg terítése számos előnnyel jár a hagyományos fűvetéshez képest. Mondhatni minden szempontból jobb annál, ám ha az árakat megnézzük, megkapjuk a magyarázatot arra, hogy a legtöbben miért inkább a hagyományos módon, vetéssel telepítenek füvet, akár kisebb kertben is… Mennyiségtől függően a gyepszőnyeg ára 900-1400 forint négyzetméterenként. Ezt még emeli a helyszínre szállítás költsége, hiszen jóval nagyobb tömegű áruról van szó, mint pár zsák fűmag esetén. A terítést megelőző talaj-előkészítés is sokkal nagyobb precizitást igényel, hisz ha a gyepszőnyeg nem gyökeresedik be megfelelően, akkor óriási anyagi kárt könyvelhetünk el.

A gyepszőnyeg mindezen anyagi áldozatokért cserébe egyből kiváló minőségű, sűrű és tömör gyepet eredményez. Amennyiben nyáron telepítjük, a magas hőmérséklet miatt megfelelő öntözés mellett már két hét múlva terhelhető. A gyepszőnyeg az első évben gyommentes, és megfelelő gondozással a későbbiekben is sokkal egyszerűbben gyommentesen tartható. Egész évben, akár fagyos időben is telepíthető.

Telepítés

Fontos a megfelelő talaj-előkészítés, a terület gyomoktól és gyommagoktól mentes legyen, aprómorzsás talajszerkezetű, nitrogén-túlsúlyos tápanyagokkal feltöltött. A laza szerkezet, de egyenletes és ülepedett felszín nagyon fontos, hiszen ha nem elég laza a talaj felszíne, nem fog belegyökeresedni a fű. A talaj-előkészítésnél a szintezést úgy állítsuk be, hogy a gyepszőnyeg vastagsága kb. 2 centiméter. Tehát ha a járdák mellé szintbe hozzuk a talajt, az nem jó, mert a füvünk végül 2 centiméterrel fölötte lesz. Ahhoz hogy járdákról, a ház mellől a víz lefolyhasson a szőnyeges telepítésű gyep felé, ahhoz a talajt kb. 3-4 centiméterrel alacsonyabb szintbe kell hozni, hiszen rájön a gyepszőnyeg, és így is alacsonyabb marad, mint az útszint. Túl nagy szintkülönbség sem jó, mert akkor a fűnyírást akadályozza az eltérés.

A terület előkészítése után fektessük le a gyepszőnyegeket, szorosan egymás mellé. A gyepszőnyeget a megérkezést követően 24 órán belül célszerű lerakni, mert minősége óráról-órára romlik feltekerve. A gyepszőnyeg csíkok közötti résekbe, ha nagyobbak, vágjunk gyepszőnyeg szeletet, ha kisebbek, akkor homokos földet szórjunk bele, rá pedig fűmagot. Ezután hengerezzük le. Ennek kimaradása, vagy elhanyagolása súlyos károkat okoz, ha ugyanis a gyökerek és a talaj nem fekszenek egymásra, akkor a fű nem jut majd nedvességhez, és kiszárad, mielőtt a talajba gyökeresedhetne.

Hengerezés után 15-20 liter/m2 vízmennyiséggel öntözzük be a területet. A gyepszőnyeg a terhelést, taposást akkortól viseli el, ha már begyökeresedett a talajba. A begyökeresedésig folyamatosan nedvesen kell tartani a gyepszőnyeget. Nyári meleg időben 12-14 nap elegendő ennek az állapotnak az eléréséhez, őszi-téli terítésnél ez akár két hónap is lehet. Amennyiben nagy terhelési igénybevételnek kell megfelelnie a gyepnek (pl. sportpálya), akkor nyáron is meg kell várni a 6-8 hetet a telepítéstől a használatbavételig. Az első fűnyírást 6-7 centiméteresre nőtt fűnél végezzük el akkor is, ha még nem gyökeresedett be teljesen. Ne vágjuk túl alacsonyan, mert az kiszáradásához vezethet. Mindenképp a fű csomósodási pontja feletti vágásmagasságot válasszunk.

Amit elronthatunk

Lejtős területen önsúlyuktól és az öntözés együttes hatásától is szétcsúszhatnak a gyepszőnyeg darabok, eltávolodhatnak a tekercsek. Ha ez fektetés után pár nappal következik be, akkor megigazíthatjuk, ha később akkor a már beinduló gyökereket feltéphetjük. Ekkor inkább szórjunk homokos földet a résekbe és vessünk rá fűmagot. Amennyiben a gyepszőnyeg darabok szegélye barna, az azt jelzi, hogy nem elegendő a vízellátás, hiszen a széleken szárad ki először a darab. Ha a területen kisebb-nagyobb dombok keletkeznek, annak az az oka, hogy a talaj-előkészítés során nem hagytunk elég időt ülepedni a talajnak. Ezzel ekkor már nem tudunk mit tenni, amikor a fű begyökeresedett, a laposabb részekbe 2-3 milliméterenként teríthetünk földet, csökkentve a mélyedést. De mindig csak annyi földet tegyünk, hogy a fű át tudja azt nőni.

Olyan helyen, ahol vakond megjelenésére számíthatunk, ne sajnáljuk a vakond háló árát, mert a még legyökerezetlen gyepszőnyegben visszafordíthatatlan ká­rokat tud tenni egy ilyen jószág, és később sem jön jól a jelenléte. A vakond háló abban segít, hogy nem tud feljönni a föld alól a „túróművész”, így bár a gyep alatt lehetnek járatai, nem fog belerondítani a pázsitba (hanem a szomszéd telkén jön majd fel…). Vannak olyan hibák is, melyek sajnos nem javíthatók, csak a gyepszőnyeg pótlásával. Ilyen, ha foltokban szárad ki a gyep. Ez a növény vízellátásának hiányát jelzi, aminek két gyakori oka van. Egyik, hogy nem jól hengereztünk, ezért a gyepszőnyeg gyökerei nem fekszenek szorosan a talajon, így nem tudnak legyökeresedni, de még vizet felvenni sem. Másik ok lehet, hogy túl kemény, tömörödött volt a talaj, és emiatt nem képes meggyökerezni a gyepszőnyeg.

Az is megesik, hogy a gyepszőnyegen átnő az eredetileg a területen levő gyom. Ezzel sem lehet ekkor már sok mindent csinálni, gyomlálni kell. Bár a gyepszőnyeg – a kezdeti lerakás utáni időszakot kivéve – kevesebb vizet igényel, mint a vetéssel telepített fű, aki ekkora költséget áldoz rá, ne sajnálja az automata öntözőrendszert. Ennek híján nem tudunk egyenletes vízellátást biztosítani, ami jobb esetben abban nyilvánul meg, hogy egyes helyeken gyorsabban máshol lassabb ütemben nő a fű. Rosszabb esetben néhol sárgul, szárad.

A gyepszőnyeges és gyeptéglás fűtelepítés házilag is megoldható feladat, csak sokkal jobban figyeljünk az egyes munkafolyamatok precíz elvégzésére, mint vetéses telepítésnél.