Rövid- és hosszú távra

Kerti utak

2009-05-11 23:54:04 |

Nem kell mindent örökösre készíteni, hiszen egy kert, ahogy alakul évről-évre, ahogy változik a funkciója, lehet, hogy a területen belüli útvonalak nyomvonala is megváltozik egy idő után. Olyan egyszerű, kerti útnak alkalmas megoldásokat gyűjtöttünk csokorba, melyek létesítése és felszámolása nem igényel szakembert, de mégis praktikusak, a célnak megfelelők.

Mit várunk a kerti úttól?

Az útnak biztosítania kell azt, hogy bármilyen időjárási körülmény esetén, lehetőleg ugyanolyan, vagy majdnem ugyanolyan biztonsággal járható legyen, azaz egyik pontból eljuthassunk a másik pontba, és lehetőleg minél inkább koszmentesen. A kertben létesített út, lévén az emberi érdekeket szolgálja, nem feltétlenül természetes hatású, de szükséges. Emellett szerencsére elég jól álcázható, és beleilleszthető a kert hangulatába.
A kerti utakból minél kevesebbet érdemes létesíteni, mert nem előnyös, ha egy kis területet minden irányba utak szelnek keresztül-kasul. A kerti út szerepe télen és csapadékos időjárás esetén értékelődik fel, hiszen nyáron és száraz időben a füvön, vagy a puszta talajon sem nagy kunszt közlekedni.
Kertünkbe sokféleképp kialakíthatunk utakat, akár csak ideiglenes jelleggel is. Például a zöldséges ágyásban évről-évre más helyre kerülhetnek át a kerti utak, de a díszkertünkben növényeink fejlődésével is megváltozhat a "forgalmi rend". Számos megoldás létezik, amivel olyan utakat létesíthetünk, amelyek csak időszakos jelleggel szolgálnak, mások pedig akár könnyedén áthelyezhetők a későbbiekben.

Döngölt út

A zöldséges ágyások között, ahol lehet, hogy jövő évben az idei út helyén már vetemény lesz, elegendő, ha csak jelzésértékkel szélesebb sortávot hagyunk, amit kinevezünk útnak. Ezt érdemes úgy kialakítanunk, hogy kissé lejtsen a két széle felé. Ha emellett még jól ledöngöljük, úgy kétszeresen is gondoskodtunk arról, hogy csapadékos idő esetén az út ne ázzon át, a víz minél hamarabb lefolyjon róla, így az esőzés után hamarosan járhatóvá váljék.

A csapadék talajba szivárgásának a sebessége, és a kert sáros részeinek újra járhatóvá válása több tényezőtől függ. A magas homoktartalmú talajok hamar elnyelik a vizet, gyorsabban kiszáradnak, de porolnak. Minél magasabb egy talaj agyagtartalma, annál lassabban nyeli el a vizet, de nehezen is szárad ki, később lesz újra járható. Ha gondoskodunk a burkolat nélküli kerti út lejtéséről, azaz megakadályozzuk, hogy azon a részen jelentősen beázzon a talaj, úgy még hamarabb lesz járható, legyen bármilyen is a talaj összetétele.

Füvesített út

Mivel a zöldséges ágyások, sorok évről évre változhatnak helyileg, inkább gyümölcsösben érdemes kialakítani út gyanánt egy füvesített sávot. Hiszen ott az több évig is szolgálhat majd. A füvesített kerti út szélessége attól függ, hogy mivel közlekedünk rajta. Ha csak gyalogosan használjuk, 40-50 centiméter szélesség bőven elegendő. Ha gépjármű is megy rajta majd, akkor vagy jóval szélesebbre készítsük, vagy két nyomsávosra.
Előnye, hogy esőzések után a fűre jóval hamarabb rá lehet menni, mint a csupasz talajra, így útnak a gyümölcsösbe kiváló. Hátránya, hogy rendszeresen nyírni kell, és az évek során a sávunk egyre szélesebb lesz, ahogy terjeszkedik a fű. Ezért alkalmanként a szegélyét vágni kell, hogy csak olyan széles maradjon, amilyenre szükségünk van.

Agroszövet, műfű, juta- és kenderszövet

Az agroszövetek gyakorlatilag műanyag, de szállal szőtt takarószövetek, amelyekkel faiskolai árudákban gyakorta találkozhatunk. Ezekkel takarják le a talajt, ami a vizet átengedi a talaj irányába, ám a gyomosodást nagymértékben akadályozza. E fekete műanyag szövet látványából adódóan díszkertbe nem való, ám a zöldségeskertben a járt részek borítására kiválóan alkalmas. Amennyiben megfelelő kifeszítéséről gondoskodunk, akkor esős időben is jól járható felületet ad, nem süllyedünk el a kertben, ha pár zöldségért rossz időben kell kiszaladni.
A műfű egy zöld színű vastag textil, ami színével már jobban illeszkedik a kerti környezethez. A nedvességet ez is átengedi, így csapadékos időben is jó tartózkodási felületet biztosít, ám ez nem igazán útnak leterítve, hanem egy-egy nagyobb felület fedésére alkalmas. Mondjuk, ha műfüvet terítünk a kerti székek, asztalok alá, akkor eső után nem kell sokáig várnunk, hogy kiülhessünk a kertbe, hiszen a műfűnek köszönhetően a lábunk nem a sárba lóg a székekről. Viszont hamar elkoszolódik.
A juta és kenderszövetek is természetes látványt nyújtanak, csak ezek nem zöldek, mint a műfű, hanem sárgásbarnák, de felhasználásuk ugyanúgy lehetséges. Talajtakarási céllal a minél sűrűbben szövöttekből válasszunk. E szövetek alkalmasak a kerti tóba vezető rész fedésére is, hiszen jól takarják a tófóliát. Kívülre terítsünk le jutaszövetet úgy, hogy annak a másik vége a vízbe lógjon. Ezt kövekkel rögzítsük körülbelül olyan mélységig, amíg lelátni a víz aljára. Így nem a fekete tófólia éktelenkedik majd a parton.

Kéregmulcs

A kéregmulccsal felszórt utak minden időben járhatók kertünkben. Nem csak az utakat, hanem a teljes évelőágyás talaját is érdemes e kéreg-aprítékkal lefedni, hiszen jót tesz a talaj vízháztartásának, és a gyomosodást is akadályozza. Mivel természetes anyag, így folyamatosan bomlik le, ezért alkalmanként újra kell pótolni. Minél nagyobb darabokból álló mulcsot választunk, az annál tovább tart majd, hiszen az apróbb, hamarabb bomlik le.
Ha gyepen átvezető utat akarunk mulccsal felszórni, ágyásszegélyből készítsünk neki keretet, hogy a fűbe ne jusson belőle, mert az akadályozza a nyírást. Ha kutya van a kertben, akkor nem javasolunk ilyet alkalmazni, mert az állat széthordja a mulcsdarabokat mindenfelé.

Murva

Gyakorlatilag a mulcshoz hasonlóan alkalmazható, csak mivel különféle kövek zúzalékából van, ezért nem bomlik le. Így ami egyszer a gyepbe került, vagy olyan helyre, ahova nem való, azt már csak egyesével szedegethetjük ki onnan, ami nagyon munkaigényes. Emiatt alkalmazása kerti útburkolatként csak nagy körültekintéssel javasolt. Érdemes agroszövetet tenni alá, mert így később, ha össze akarjuk szedni a kavicsokat, könnyebb lesz. Sokan a murva szép színének nem tudnak ellenállni, ezért vállalják a kockázatot, hogy a talaj kövessé válik a szóródása során.

Gyeprács

A gyeprács egy nagyon okos találmány, hiszen láthatatlan, de hasznos. Ez gyakorlatilag egy műanyag rácsozat, amit a talajba, talajszintig le kell süllyeszteni, majd jöhet rá a fűvetés. Lényege a teherbírás. Autóval a talajra vetett füvön - esős időben - akár el is akadhatunk, de mindenképp több centiméter mély árkot ásnak a kerekek a pázsitba. Ha azokon a részeken, ahol autóval, motorral áthaladunk a gyepen gyeprács is le van fektetve, ott a csapadék miatti lágy talajon sem hagy nyomot a kerék, hiszen az egymásba kapcsolt gyeprács elemek gondoskodnak a teher egyenletes eloszlásáról. A füvünket így megmenthetjük e csúnya árkoktól.

Gyephézagos betonelem

Hasonló a gyeprácshoz, csak betonból van és látszik. Különböző formákban kapható. Ez gyakorlatilag egy nagy teherbírású térkő elem, amit egymás mellé lerakunk, és a hézagokat füvesítjük be. Míg a gyeprács teljesen láthatatlan, így visszaadja a gyep természetességét, addig e betonelemek mégis csak betonelemek, amelyeket élőbbé varázsolunk a közeikbe vetett fűcsomókkal. Teherbírása anyagából, lerakásából eredően jóval nagyobb, mint a műanyag gyeprácsoké.

Kőtipegő

Kellemes természetes látványt adó, egyszerűen kivitelezhető kerti út. Lényege, hogy lapos köveket teszünk le az út kívánt vonalában olyan távolságra és térállásra egymástól, hogy egy-egy kényelmes lépéssel elérhető legyen a következő kő. A tipegőköveket, ha gyepben helyezzük el, akkor annyira süllyesszük le, hogy a nyírást ne akadályozzák majd.

Beton-kiöntőformák

Számtalan formában kaphatunk már beton kiöntő formákat, melyek segítségével házilag készíthetjük el kerti utunk betonelemeit. Ezek között találunk szabályos, négyzet alakú elemeket, amiket később a kívánt helyen rakunk le, de vannak olyan nagyobb műanyag keretek is, amelyek szabálytalan kőlapformát mintáznak. Ezeket a leendő felhasználás helyén lefektetjük a talajra, és kiöntjük betonnal. Amint a beton megkötött, a keretet eltávolítjuk, arrább tesszük, újra kiöntjük betonnal, és ezt a folyamatot addig végezzük, amíg a tervezett út végére érünk.
E keretekkel nagyobb, nehezen mozgatható méretű betonlapok készülnek, ezért a helyszínen alkalmazzuk. Ilyen kiöntőformákkal készülhetnek tipegők, lépcsők, utak, támfalelemek, sőt az előbb említett gyephézagos betonelemek is különféle mintázatban. A száradás után az elemek betonfestékekkel színezhetők, így akár természetközeli hatás is elérhető.

 

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerti burkolatok, betonfelületek tisztítása

A kerti burkolatok – mivel járófelületekről van szó – időnként koszolódnak, ám ez még akkor is jellemző, ha alig használjuk ezeket. Afelcsapódó sár a megtelepedő mohák vagy zuzmók idővel...


Természetes kövek felhasználása a kertben

Kertjeinkben sokféle módon használunk fel mind mesterséges, mind természetes köveket. Szilárdságukat, megjelenésüket és egyéb fizikai tulajdonságaikat számos módon alkalmazhatjuk közvetlen...