
Az egységes és sík fronthatás szépsége tagadhatatlan, sőt az ilyen rendszerű fiókok és ajtók kényelmesek is. Elég egy gyenge nyomás az ajtóra vagy a fiók előlapjára, és máris lágyan, fékezetten nyílik mindegyik. Ez különösen a konyhákban, főzés közben előnyös, mivel a kezünk nem mindig tiszta, és ha kell valami a fiókból vagy szekrényből, akkor óhatatlanul bepiszkolódik a fogantyú és a frontlap egy része is. A nyomással nyitható fiókoknál vagy ajtóknál viszont elég egy lágy kézmozdulat, és az önmagától kinyíló fiókból - felületi szennyeződés nélkül - elérhető mindaz, ami a fiók mélyén rejtőzik. Ez pedig a különféle gyártmányú fiókcsúszók fejlesztésének köszönhető.
Önbehúzós fiókcsúszók
Az önbehúzós fiókcsúszók, vagy ajtópántok már szinte hagyományosnak mondhatók. Kihúzásukhoz szinte alig szükséges erőt kifejteni, és elég csak enyhén meglökni a frontlapot ahhoz, hogy a csúszók vagy pántok szinte automatikusan behúzzák a fiókokat, illetve becsukják az ajtólapokat. A csukódásuk azonban csillapításra szorul, ami viszont külön felszerelhető csillapító elemekkel oldható meg. Ezeket a szekrény testek belsejébe kell felerősíteni, hogy meggátolják a felületek nem kívánt hangos összecsapódását. Ezen változtatnak a „push open” (nyomd és nyílik), vagy a Tip On nyitásrásegítő rendszerű fiókok. Csendes működésűek, és nagyon könnyen mozgathatók. Kifinomult működésükhöz azonban különlegesen kialakított, különféle szerkezeti megoldású fiókcsúszók szükségesek. Jellemzőjük, hogy behúzott állapotban rugós előfeszítésük reteszelt állapotban van.
A rugót a fióktest betolása nyomja össze, és végállásban retesz rögzíti. Az oldáshoz a fiók előlapjának nyomásával lehet ezt a reteszt oldani. Ebből adódóan a szekrénytest és a frontlap között 2-3 mm-es rést kell hagyni, hogy a frontlap megnyomásával oldható legyen a retesz, és a fiókvezeték előfeszített csúszó része fékezetten előre mozdulhasson. Ezt a rugós tag biztosítja. Záráskor viszont végig be kell nyomni a fiókot, miközben a kinyomó rugó összenyomódik, és a retesz ebben a helyzetében rögzíti is a fiókcsúszót. Nyomás nélkül, pl. a megszokott húzó mozdulattal az ilyen bútorelemek nem nyithatók, sőt ez károsíthatja a reteszelő szerkezetét. Az ilyen szerkezeti elemek beszerelése általában szakképzettséget igényel és szinte csak eleve így tervezett minőségi bútorokon elterjedtek. Egyes típusait a fióktestek oldalára, másokat pedig az alsó felükre kell felszerelni. Ennek megfelelően a típusnak megfelelő távolságot kell biztosítani a különböző fiókvezetékek számára a szekrény és a fióktest között. Ez gyártmányonként (Accurite, Metabox, Tandembox, Grass Dynapro, Strong Kick stb.) változó így már eleve a tervezéskor e követelményeket kell figyelembe venni.
Kiegészítők
Beszerezhetők nyomásra nyíló, duplafalú acéllemez fiókoldalak is, amelyeknél a fiókcsúszók részben a fiókoldalakban illetve azok alatt helyezkednek el, így minimális a helyigényük és a fiókház és az oldalfal között is minimális hely szükséges a csendes, fékezett mozgás biztosításához. A szélesebb fiókok akadás-mentes mozgását az igényes gyártmányú fiókcsúszókon a szinkronizáló elem biztosítja. A régebbi, golyós fiókcsúszók újabb változatai ugyancsak bővültek nyomásra nyíló változatokkal. Ezek előnye, hogy a régi csúszók helyére is felszerelhetők, mégpedig a fióktest cseréje nélkül. A fióktest és a szekrénykorpusz között szükséges távolság ugyanis azonos, így a cserének semmi akadálya.
A megfelelő hosszúságú alkatrész-pár kiválasztása sem nehéz, mivel a méretválasztékuk azonos a régebbi típusokéval. A nyomásra nyíló fiókcsúszók terhelhetősége általában 25-45 kg, méretválasztékuk elég bőséges, így a várható terhelésnek megfelelő típusokat célszerű alkalmazni. Már meglevő bútorokba történő beépítésükhöz azonban kellő körültekintés és szakértelem szükséges. A különféle gyártmánytípusok helyigényét és beépítési helyszükségletét, teljes kihúzható hosszát is figyelembe kell venni, amivel számos probléma kerülhető el. A szerelést pedig nagyon pontosan kell elvégezni, különben a fiókok finom, akadálymentes működése, és nyomással történő nyitása nem fog megfelelően működni.
Nyomásra nyíló ajtók
A szekrények ajtói is nyithatóvá tehetők enyhe kéznyomással. Ehhez azonban speciálisan e célra készült kivető pántokra kell cserélni a régieket. Az átszerelés nem bonyolult, ám ezeken a bútordarabokon is biztosítani kell a 2-3 mm-es kioldó hézagot az ajtólap és a szekrénytest között.
Van azonban egyszerűbb megoldás is. Ehhez a csapódás gátlókhoz hasonló és utólag felszerelhető kis dugattyúk szükségesek, amelyek benyomott állapotukban rögzíthetők. Nyomásra a rugós előfeszítésű rúd lágyan kilöki a szekrényajtót, becsukáskor pedig a nyomás hatására – a fiókcsúszókhoz hasonlóan – reteszelődik. Az ajtót csukott helyzetében továbbra is az önbehúzó kivető pántok tartják a helyükön, ám a kinyomó rúd oldásához most is kellő hézag szükséges. Ez a pánt állításával megoldható, bár így néhány mm-rel kiáll majd az ajtólap. Az ilyen adapterek utólag bármely ajtó mögé felszerelhetők a szekrénytestbe és pántcsere nélkül lehet az ajtókat nyomásra nyílóvá tenni.