Hogyan hőszigetel az üveg?

2013-04-05 10:30:38 | Módosítva: 2013-04-08 10:33:58

A korszerű, üvegezett nyílászárók kivétel nélkül két vagy három rétegű üvegezéssel készülnek, melyek együttes hőszigetelő képessége a passzívház követelményeknek is megfelelhet.
A jó minőségű hőszigetelő üvegek legfőbb jellemzője az, hogy a gyártási technológiák fejlődésével kettő vagy három rétegű ablaküveg készül, melyek azonban mégis egy építőelemet képeznek. Ennek a hőszigetelő üvegszerkezetnek mérhető fizikai jellemzői vannak. A legfontosabb ilyen jellemző az „U” érték, amely az üvegfelületen vagy az ablakszerkezeten jelentkező hőveszteséget mutatja. Ha az „U” érték 1,2 W/m2K, ez azt jelenti, hogy jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező üveget választottunk, hiszen a hőveszteség mértéke 10 Celsius fok benti-kinti hőmérséklet-különbség esetén sem haladja meg az 1,2 Wattot négyzetméterenként.


Az üveg gyártása

Az üvegiparban elterjedt „float üveg” kifejezés magyarra lefordítva annyit jelent: „úsztatott üveg”, ami jól jellemzi a gyártási folyamatot. Az úsztatott üveg gyártási technológiáját a Pilkington testvérek az 1950-es évek végén dolgozták ki. Újításuk az akkori gyártástechnológiákkal szemben abban állt, hogy az üveg anyagául szolgáló 1500 °C olvadékot egy forró, folyékony ónfürdőre vezették, ahol ez szétterült. Az olvadék felületi feszültségének, illetve az ónfürdő felületi simaságának köszönhetően az így keletkezett még képlékeny „üvegszalag” tökéletesen párhuzamos felületekkel rendelkezik. Az ónfürdő kimenetelénél az üveg még mindig kb. 620 Celsius fokos, még alakítható, de már elég szilárd ahhoz, hogy a továbbító görgősorra felvezessék. A szabályozott hűtés során történik az üvegszalag feszültség-mentesítése, majd lézersugárral történő átvizsgálása, és ezt követően a pontos méretre vágása, és a csomagolása.

A hőszigetelő üvegek fejlődése

Már évtizedekkel ezelőtt felmerült az igény a lakóházak hőveszteségének csökkentésére, többek közt erre szolgáltak a kétrétegű, kapcsolt gerébtokos- vagy az egyesített szárnyú ablakok. Ezek persze a mai, korszerű nyílászárókhoz képest sokkal rosszabb hőszigetelési képességgel rendelkeztek.

A ’70-es, ’80-as évek nagy újdonsága volt a „termopán üveg”, ami a korszaknak megfelelő színvonalat képviselte. Ez két (vagy több) síküveg lapból álló üvegtermék, amelyben az egyes üvegtáblákat a peremek mentén légmentesen lezárt levegő vagy gázréteg választja el egymástól. Az ablaküvegeket butil szalaggal ragasztották a távtartó kerethez (ez képviseli az elsődleges szigetelést), melyet végül kétkomponensű ragasztóanyaggal zártak körbe. Ezt a megoldást nevezhetjük „alap hőszigetelő üvegnek”, ami a mai követelményeknek már nem igazán felel meg.



Fokozottan hőszigetelt üvegnek nevezik azokat az üvegszerkezeteket, amelynél az épület belseje felé néző üveg Low-E bevonattal van ellátva (lásd: keretes írás). Szerkezetében hasonló az előzőhöz. A hőszigetelő szerkezeteknél, argongáz töltéssel érhető el a legjobb hőszigetelési érték, az argon ugyanis rossz hővezető.

Maga a gáztöltés folyamata a hőszigetelőüveg-gyártásnál alapvetően kétféle módon történhet. A legtöbb helyen kézi töltőberendezést használnak, amit egy szelep segítségével a kész üvegszerkezethez csatlakoztatnak, majd a gáz-levegő keveredési arányát figyelve állapítják meg a szerkezetben a töltési fokot. Ez az eljárás igen időigényes (kb. 10 perc üvegenként), és így a termelékenységet nagyon lelassítja. A másik, modernebb technológia a gáztöltő prés, mely konstrukciós felépítésénél fogva 30 másodpercen belül képes egy akár több négyzetméteres üvegszerkezetet is gázzal feltölteni úgy, hogy a töltési fok legalább 90%-os.

Speciális követelmények

Különösen alacsony energia-kibocsátású épületeknél (pl. passzívházaknál) szükség lehet az eddig felsoroltaknál is alacsonyabb hőátbocsátási értékkel rendelkező üvegezésre. A 3 rétegű üvegrendszer energiatakarékos argon gáztöltéssel akár 0,6-os „U”-értéket is elérhet. A jó hőszigetelésről 3 darab, egyenként 4 mm vastag üveg gondoskodik, melyek közül kettő Low-E bevonattal van ellátva, a légréseket pedig argonnal töltik. Az alumínium távtartók helyett nemesacél tartókat használnak, amelyek hővezetési képessége rosszabb, és kisebb falvastagságuk ellenére megfelelő stabilitással rendelkeznek. Használatukkal az üvegtábla perem menti hőmérséklete kb. 2°C-kal emelhető.



Low-E üveg...

...normál, úsztatott üvegből készül úgy, hogy az egyik oldalára elektromágneses úton fémoxid réteget visznek fel. A bevonattól az üveg színe szabad szemmel nem látható mértékben változik. A bevonattal kezelt oldal a hőszigetelő szerkezetben az üvegtáblák közötti légrés felé néz. A lágyfém bevonatú üvegeknél a fény és napsugárzás akadálytalanul jut be a helyiségbe, ezzel szemben az épületben lévő meleget nem engedi ki. A hőszigetelő képesség argon gáztöltéssel még fokozható. A Low-E üveggel kombinált fokozottan hőszigetelő üveg argon gáztöltéssel 1,0-es „U” értéket produkál a hagyományos 2,8-as „U” értékű hőszigetelő üveggel szemben. A nyílászáróba történő beépítésnél jelezni kell az üvegszerkezeten a lágyfém-bevonatos oldalának elhelyezkedését! Honnan tudhatjuk, hogy rendelkezik-e ilyen réteggel az ablakunk, és ha igen, jó oldalon van-e? Ha a hőszigetelt üveg elé öngyújtót tartunk, a szerkezetbe foglalt üveglapok fénytörése következtében 4 öngyújtó láng tükröződik vissza. Mivel a belső üveglap távtartó felőli oldalán lágyfém bevonat található, így ez a láng más színű. A tükröződő lángokat ne pont szemből, hanem egy kicsit oldalirányból nézzük, ekkor kétszer két lángot kell látnunk. Belülről megvilágítva a második, kívülről nézve a harmadik láng színe eltérő a többihez viszonyítva. Általában sötétebb, vörösebb, néha ciklámen színű. Ha belülről nézve a harmadik, kívülről nézve pedig a második láng színe tér el, akkor fordítva tették be az üveget, a belső oldala került kívülre. Ha minden láng azonos színű, akkor hiányzik az üvegről a hővisszaverő bevonat, tehát nem fokozott hőszigetelésű üveget kaptunk.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tetőtéri újdonságok

A FAKRO újdonsága, az FDY-V Duett ProSky elnevezésű megemelt forgástengelyű, integrált alsó bevilágítóval rendelkező tetőtéri ablak által biztosított bevilágító felület eddig csak függőleges...


Függönyök és ablakok

A függönyözésnek a dekorációt megelőzően fontos árnyékolási feladata van. Az árnyékolási rendszerek hármasában – külső, közbülső, belső – a legszembetűnőbb. Vannak hagyományosan az utca felé élő...