Gallyazás az elektromos vezetékek körül

A fák koronájának alakítására legalkalmasabb a lombhullatás utáni időszak. Az elektromos vezetékek biztonsági övezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, a kertjén belül. A kerítésen kívül az elektromos művek gondoskodnak a veszélyhelyzetek elhárításáról. Ha az ingatlantulajdonos nem képes a saját kertjén belül sem elvégezni a gallyazást, akkor ezt megteszi helyette az elektromos szolgáltató megbízottja – a tulajdonos ezt köteles elviselni –, de ezt a munkát érdemesebb magunknak végezni, mert a saját telkén belül nyilván mindenki gondosabban, a kert és a növényzet maximális kímélésével teszi ezt meg.



Ez a gondosság a szolgáltató embereitől nemigen várható el. A szolgáltató eleve csak a jogszabályi kötelezettségének tesz eleget, csak azt a szelvényt fogja kitisztítani, ami a vezeték számára veszélyes. Sokszor érdemes lenne a fát amúgy is metszeni, formázni, ami egybe eshetne a vezeték miatti gallyazással, de ezt csak magunk tudjuk elvégezni, a szolgáltatónak mások a szempontjai, tőlük nem várhatjuk el. A növényzetet olyan állapotban kell tartani, hogy a következő gallyazásig – a növekedést is figyelembe véve – a biztonsági távolságok megmaradjanak.
Amikor az ingatlan tulajdonosa a fák gallyazásába kíván fogni, előtte feltétlenül kérni kell az elektromos művek segítségét, hogy a munka idejére feszültségmentésítsék az oszlopról jövő vezetéket.

Kertes-házas övezetben jellemzően a kisfeszültségű (400 V-nál kisebb, 230 V-os és 360 V-os háromfázisú) vezetékek a jellemzőek. Az ilyen vezetékek biztonsági övezetének csupasz vezeték esetén 1 méteres távolságot kell tekinteni, ha az ágak ezen belül vannak, akkor már a szél a vezetéknek fújhatja őket.

Jó tudni

Fontos tudnivaló, hogy a biztonsági övezetben tilos olyan fát telepíteni, amely a vezetéket veszélyezteti. Ha fát ültetünk, mindig gondolni kell a fa végleges formájára, méretére, tehát arra, hogy a fa néhány év múlva sokkal nagyobb lesz. Inkább olyan helyre telepítsük, ahol hosszabb távon sem zavarja a vezetéket, illetve: ahol a vezeték később sem fogja a fa életét megnyomorítani. A szabadvezeték alá csak olyan fafajták ültetése célszerű, amelyek kifejlett koronamagassága nem éri el a vezeték biztonsági övezetét. Ebben az esetben a gallyazás gyakorisága és mértéke jelentősen csökkenthető, esetlegesen teljesen elhagyható.



Gyümölcsfák közül vezeték alá nem javasolt a magasra növő diót, mandulát, cseresznyét, meggyet, szilvát, almát, körtét, sárgabarackot ültetni. Ezek közül törpe alanyra oltott változatban ültethető például az alma, a körte vagy a meggy. Fajtától függetlenül választható az őszibarack, birs, illetve általában a cserjék: ribizli, köszméte stb. A mogyorót nem ajánljuk, mert ugyan bokor alakban ismert, de szerencsés körülmények között akár 6-7 méter magasra is megnőhet.