Kerti út építése

Fontos kérdések

– Rögtön az elején döntsük el, hogy például milyen mélyre ássuk a földalapot, és hogy milyen anyagokkal töltsük azt fel?

– Igen, ezek fontos kérdések, de még előbb a kerti utunk és járdánk leendő nyomvonalát, és azok kívánt szélességét határozzuk meg! A zöldségeskert ágyásai között elegendő lehet egy 60 cm széles, kővel burkolt keskeny utacska, vagy inkább ösvény is, de például a kaputól, a bejárattól a teraszig vezető járda jó, ha legalább 100-110 cm széles. Ha valamilyen fal mellet halad, számoljunk hozzá még körülbelül 30cm-t. Így két ember is kényelmesen elfér egymás mellett.

A nyomvonal megrajzolásánál is lehet elkövetni hibákat. Egy járda mindig vezet valahonnan valahová, mondjuk a példa kedvéért, a terasztól a kert kútig. Ennek a járdának ugyan nem fontos nyílegyenesen futnia, lehet íve, hogy például minél nagyobb egybefüggő területet hagyjunk a pázsitnak, de ha túl nagy vargabetűt rajzol a nyomvonal, akkor valószínűleg gyakran le fogjuk vágni a túl nagy ívű és felesleges kanyart, vagyis nem a járdán fogunk közlekedni, hanem mellette a füvön.

– Hallottunk már olyanról, hogy egy köztéri parkban úgy tervezték meg a burkolatok helyét, hogy előbb megfigyelték milyen nyomvonalakon járnak az emberek.

– Ezt gondolatban is lemodellezhetjük. A kerti járdánknak két fontos meghatá­rozója lesz, az egyik az esztétikus megjelenés, a dizájn, mindenképpen elengedhetetlen, hogy szép legyen, de ugyanennyire fontos a funkció is, hiszen a példánál maradva, ezen járva akarunk eljutni a kútig, és nem a gyepen keresztül.

– Ezeket valóban érdemes alaposan végiggondolni… Tegyük fel, hogy ez már megvan, hogyan tovább?

– Nos, ha fejben összeállt a kép, és le is rajzoltuk a terveinket, hozzáfoghatunk az érdemi munkához. Első lépésben kijelöljük a járda, vagy az út pontos nyomvonalát, majd hozzálátunk a tükör kialakításához.

– Mit jelent ebben az esetben a tükör?

– Így nevezik szaknyelven a kiásott földalapot. Ki kell ásnunk a teljes nyomvonal mentén a földet, amit majd erre megfelelő anyagokkal pótlunk vissza, hogy a térköveknek megfelelő, stabil alapot kapjunk.

– De ugye nem kell túl mélyre ásni?

– Ez elsősorban a várható terheléstől függ. Egy gyalogos járdához elegendő a 15-20 centiméter vastag alépítmény, de ha autóval is ráállunk, akkor már legalább 20-25 cm mélység kell. Amikor rendszeresen nehezebb járművel hajtunk rá, például teherautóval, busszal, akkor minimum 35 cm kell. Ezzel nem szabad spórolnunk, mert később sok bosszúságot okozhat a megsüllyedt burkolat. Ezek a számértékek megfelelnek a hazánkban szokásos értékeknek, de például Németországban sokszor ezeknél is vastagabb alapot képeznek. Minél mélyebb, annál erősebb, stabilabb, és annál jobban vezeti el a vizet is. Ezekhez a számokhoz adjuk hozzá még a térkövek vastagságát is. A bevibrált térkő szintje még fél- egy centit süllyedni fog, ezzel számoljunk!

– Az önök által gyártott kövek milyen vastagok.

– A szárazon rakott burkoláshoz az Otti Manufactura 5, és 7 cm vastagságú köveket készít, többféle formában, méretben és színben. Ezek kipróbált és bevált méretek.

– Miért fontos a térkövek vastagsága?

– A térkőnek, különösen ebben az esetben, amikor nincs alatta beton alap, jó teherbírásúnak kell lennie, és egy három centiméter alatti lap - túl azon, hogy nem bírna ekkora fizikai terhelést – az alulról beszivárgó víz miatt fel is fagyhatna. Fontos az is, hogy a térkőnek legyen tömege, és a vastagabb köveket a fugák is jobban tartják, de erről később. A lényeg, ha például az autóval gyorsítunk, lassítunk, fékezünk, a kő ne mozduljon meg, vagy ha csak a szélére lépünk, ne billenjen meg, stabilan álljon. Ezeken túl a térkő legyen kopásálló, és jó, ha a felülete csúszásmentes. Szóval a járda esetén, ami a példabeli kerti kúthoz vezet, öt centiméter vastag kő esetén legalább 25-30 cm mélyen kell kiásni az alap helyét. Ez megfelelő lesz. Amikor ezzel megvagyunk, hozzáfoghatunk a szegélyezéshez.

– Szegélyezni is kell?

– Ez fogja össze oldalirányból a járdánkat.

– A szegélyt mi tartja, a kiásott földalap függőleges széle?

– Ez nem lenne elég. Mi az Otti Flóra szegélyköveket betonnal rögzítjük. Ez természetesen később nem fog látszani, ez az alapja. Azt is mondhatom, ez egy bent maradó zsalu. Majd a kövek lerakásában is segíteni fog, ehhez tudunk mérni, mint egy vezető sávhoz. Így biztosan nem fog oldalirányban sem meglazulni a járdánk.

– Kiástuk az alap helyét, rögzítettük a szegélyköveket. Mi a következő lépés?

– Most kialakítjuk az alapot. A jól kialakított, kellően tömörített- vibrált, jó teherbírású alap nem fog megsüllyedni. Több rétegben, 0-55 mm méretet használva, feltöltjük sóderral a kiásott vájatot, közben tömörítjük. A megfelelően ledöngölt sóderrétegekre terítjük a finom szemcséjű 1-5 (vagy 2-5) kőzúzalékot, amit tömöríteni már nem kell, viszont ezzel állítjuk be a pontos szintet.

– Jöhetnek végre a kövek.

– Így van. Hozzáláthatunk a térkövek lerakásához.

– Ha ezzel végeztünk, kitöltjük a fugák helyét és kész a járda?

– Tulajdonképpen igen, de azért még itt is kell beszélnünk néhány fontos mozzanatról. Most, amíg még nem töltöttük ki a fugák helyét, el kell döntenünk, hogy akarjuk e impregnálni, felületkezelni a térköveket. Ez egyébként az általános gyakorlatban nem szokás, az esetek nagy részében nem impregnáljuk a térköveket, de extrém esetekben szükséges lehet. Az impregnáló anyagok megvédik a térkövet az olyan szennyeződésektől is, mint pl. az olajok, zsírok, vörösbor stb., vagyis olyan helyeken, ahol az autónk áll, vagy a grillsütő környékén. Miután leraktuk a köveket, permetezővel, vagy akár hengerrel, ecsettel felhordjuk a térkő felületére a folyékony impregnáló anyagot, és ha ez már megszáradt, utána söpörjük be a fugákat.

– Homokkal?

– Nem. A homok nem tartana a rusztikus Otti köveknél, és el is folyik az esővel. Ráadásul a növényi magok is kikelnek a nedves homokban. Olyan anyagot használjunk, ami tartást ad a térköveknek. Besöprő kővel töltjük fel a fugákat. Apró szemcséjű, 1-4, vagy 1-5 mm méretű zúzott kővel. Lehetőleg olyannal, ami nem gömbölyű szemcsékből áll, mert azok képesek elgördülni egymáson. Szilánkosra tört szemcséjű besöprő kő a legjobb. Ennek a szemcséi nem gördülnek, inkább egymásba kapaszkodnak, így adva még nagyobb stabilitást, főleg a rusztikus élű Otti térköveknek, meggátolva az oldalirányú dőlést, a kövek kimozdulását.

– Kell ezt még vibrálni?

– Ajánlott; finoman, gumilapos vibrátorral. Még annyit megemlítenék a besöpréssel, a fugák feltöltésével kapcsolatban, hogy többféle színű zúzott kő közül választhatunk. Itt is a funkció és a külső megjelenés visszatérő kettősségével találkozunk. Válasszunk olyan színű besöprő követ, ami a térkövünkhöz illik. Sötét, feketés bazaltot, bézs mészköveket, fehér dolomitot.

www.ottiburkolat.hu