Homlokzati hibák javítása

Egy épület homlokzati burkolatán rendeltetésszerű használat során vagy nem tervezett igénybevételek miatt is bekövetkezhetnek sérülések. Ezek kijavítása fontos, mert a hiba mértékétől függően befolyásolhatják egy épület használhatóságát, ronthatják állékonyságát vagy jelentősen növelhetik az energiafogyasztását. 

Első lépésként meg kell állapítani, be kell azonosítani a meglévő anyagok fajtáját és állapotát, mert csak ezután választható ki a javításhoz alkalmazható anyag. A hiba jellegét és a károsodott elem szerkezeti rendszerben elfoglalt szerepét szem előtt tartva könnyebben meghatározhatóak a kiváltó okok. Azt is el tudjuk dönteni, hogy szükséges-e szakember bevonása a javításhoz, vagy esetleg házilag is megoldható a probléma.

Általánosságban véve elmondható, hogy teherhordó szerkezetek esetén a legkisebb hiba vagy károsodás is súlyos következményekkel járhat, ha nem megfelelő módon történik meg a probléma feltárása. Bizonyos esetekben számolni kell az épületek konstrukciós – építéskori, nem tervezett – hibáival, mint például a szétosztályozódás vagy a zsugorodás. A legtöbb esetben a konstrukciós hibák nem látható, takart vagy elburkolt helyeken találhatóak, ezért csak a használat során, vagy átalakításkor kerülnek elő, nem kevés bosszúságot okozva.

Vakolási és betonjavítási tanácsok

Szakember tanácsát kikérve mindig a felületi minőségnek és a feladatnak legmegfelelőbb terméket válasszuk, mert direkt a munkafolyamatra fejlesztett termék időt, pénzt takaríthat meg. Azonos időjárási feltételek mellett lehet a vakolást és kézi betonjavítás elvégezni, mint a nagy tömegű betonozási munkákat. A magas hőmérséklet rövidíti, a hideg idő megnyújtja a kötési időt, vagy megállítja a kötést. A magas vakolat, frissbeton hőmérsékletet csökkenteni lehet: árnyékolással, a keverővíz hűtésével (jéggel), esetleg a poranyag hűtésével.

A bedolgozás során ügyeljünk az üregmentes kialakításra (vasalt szerkezet esetében különösen fontos), mert ha kevesebb üreg és hézag található a betonban, a károsítók és a víz annál nehezebben tud bejutni és károkat okozni.

Bekeverés során – főleg ha fúróba befogott keverőszárat használunk – ügyeljünk a keverési sebességre. Maximum 600 fordulat/perc sebességgel keverjünk, mert ennél magasabb fordulat esetén az anyag „megéghet”. Mindig a vízbe tesszük a poranyagot! Ne keverjük a cementes és a gipszes anyagokat, mert a cement a gipsz szilárdulása után köt és roncsolja a gipsz szerkezetét, ezért szilárdsága csökkenhet. A javító vakolat választásakor figyelembe kell venni a szemcseméretet, mert csak ez alapján lehet a megfelelő rétegvastagsággal rendelkező anyagot kiválasztani.

Vakolás és betonjavítás előtt bizonyosodjunk meg róla, hogy a felület kellően száraz és a hőmérséklete legalább +5 °C. A nem megfelelő feltételek lassítják a kötésidőt és negatívan befolyásolják a végső szilárdságokat.

Cementes termékek esetén ügyeljünk, hogy az anyag a felhasználás során ne érintkezzen bőrfelülettel, ne kerüljön szembe, ne nyeljük le, mert a cementbázisú termékek lúgos közegűek és irritálhatnak! Közvetlenül a munkavégzés után tisztítsuk meg a felhasznált eszközöket, mert a termékek magas tapadó-szilárdsága miatt a szennyeződés később csak mechanikai úton távolítható el.

A cikk az Ezermester alábbi nyomtatott lapszámában érhető el: 2015/április.