Műszaki tényezők
Az, hogy melyik megoldás a gazdaságosabb, számos műszaki tényező függvénye, egyebek mellett a falak szerkezete, vastagsága, hőátbocsátási tényezője, szigetelése is, illetve az, hogy mekkora a külső és az elérni kívánt belső hőmérséklet közti különbség. Alapvető fontossággal bír az is, hogy mennyi ideig nem tartózkodunk a szóban forgó ingatlanban.
Szakértői mérések alapján beigazolódott, hogy ha egy épületen nincs szigetelés, akkor a fűtés 12 órás megszakításával téglaépületek esetében 5-10%-os, könnyűszerkezetes épületek esetében pedig 10-15%-os energia megtakarítás érhető el. Ezzel a módszerrel különösen az irodák, illetve olyan ingatlanok tudnak energiát megtakarítania, ahol naponta csak 6-8 órát tartózkodunk és 12-16 órán át, vagy hétvégén nem használjuk őket.
Ugyanakkor a folyamatosan lakott és használt, de nem szigetelt magyar családi ház tulajdonosai számára csak a korszerű, 15-20 cm vastagságú 40-50%-os energia megtakarítást is lehetővé tevő szigetelés alkalmazása jelent megoldást, mert szigetelt ingatlanok esetében a falak hő vesztesége alacsony, így a hőmérséklet szinten tartása mellett is alacsonyabb az energiafogyasztás.
Azt, hogy a fűtés ki- és bekapcsolásával vagy szinten tartásával kapcsolatban, pontos információk hiányában, mennyire tanácstalanok az ingatlantulajdonosok, jól mutatja a brit Ipsos Piackutató Intézet felmérése. E szerint a megkérdezettek 78%-a állítja, hogy tisztában van a termosztátok működési elvével, ugyanakkor válaszaikból kiderül, hogy mégis sokan közülük rosszul használják azokat.
– A megkérdezettek 52%-a magasabb hőfokra állítja a termosztátot, amikor kint hidegebb van.
Pedig helyesen: A termosztátot nem szükséges feljebb kapcsolni, hiszen funkciója az, hogy otthonunk belső hőmérsékletét azonos szinten tartsa a külső hőmérséklettől függetlenül.
– A megkérdezettek 35%-a feljebb állítja a termosztátot, hogy gyorsabban felfűtsön a lakás.
Pedig helyesen: A termosztát magasabb hőmérsékletre állításával sem tud a rendszer hamarabb felfűteni, ez ugyanis a kazán előre menő vízhőmérsékletétől és a falak szerkezetétől, hővezetési képességétől függ leginkább.
– A megkérdezettek 38%-a egy állandó alacsonyabb hőmérsékleten folyamatosan bekapcsolva tartja a fűtést, mert úgy gondolják, ez energiatakarékosabb, mint ki-bekapcsolni azt.
Pedig helyesen: Az alacsony hőmérsékleten tartás csupán azt eredményezi, hogy akkor is fűtjük a lakást, amikor senki nem élvezi annak előnyét, amikor pedig otthon vagyunk, nincs elég meleg. Érdemes tehát mérni és kitapasztalni, hogy saját ingatlanunk esetén a fűtésmegszakítás vezet-e energia megtakarításhoz.
Az olyan nem szigetelt ingatlanokban, amelyekben naponta csak 6-8 órát töltünk, de több mint 12 órán át, vagy hétvégén nem tartózkodunk, távollétünk idejére érdemes csökkenteni a hőmérsékletet. Így nem működik a kazán és nem „fűtjük az utcát feleslegesen, amíg nem tartózkodik ott senki.
Otthon, a hétvégéket is beleszámítva általában többet tartózkodunk, mintsem hogy 12 órára ki tudjuk kapcsolni a fűtést. Ha ingatlanunk nem szigetelt, annak optimumát, hogy a saját ingatlanunkban a hőmérséklet állandó szinten tartása, vagy fűtéskapcsolgatás a gazdaságosabb, érdemes egy-egy hétig a két módszert egymás után alkalmazva mérnünk.