Ízlések és kerítések

Más világ, más kultúra, más szokások… Így aztán nekünk kerítés kell. Mivel erősen kötődünk a hagyományhoz, alaposan meg kéne fontolnunk, milyen módon jelezzük birtokunk határát. Jelezzük, vagy védjük is? Több szempontot kell figyelembe venni. Vannak olyan településfejlesztési előírások, amelyektől nem lehet eltérni. Ezeken túlmenően már „csak” pénztárcánk és ízlésünk dönt.
Lényeges szempont a környezethez való alkalmazkodás, aminek már a ház külső megjelenését is meg kell határoznia. A ház és a kerítés formájának, színének, anyagának összhangja lehet hívogató, csodálandó, irigylésre méltó, ezeknek hiánya nevetséges és pellengérre állítható.
Sokféle anyagból készíttethetünk kerítést. Műanyag, kő, fa, tégla, fém, mind rendelkezésünkre áll. Jó, ha hallgatunk tervezőmérnökünkre, aki házunkkal együtt kerítésünket, kapunkat is megtervezi. Ha régi házunkat szeretnénk új kerítéssel meglepni, mielőtt döntünk, javaslom: kiránduljunk!
Egy-egy újonnan épült lakóegységet, lakóparkot, kertes házak utcasorait járva gyűjthetünk benyomásokat és ötleteket is. Ha már tudjuk, mit szeretnénk, kiválaszthatjuk az adott típussal foglalkozó cégeket, akikkel konkretizálhatjuk elképzeléseinket.

Ha kerítünk, kerítsünk jól!

A túlzottan erős történelmi utalás a motívumok kiválasztásánál mai környezetünkben túlzó, esetleg nevetséges is lehet. Egyszerűbb formákban kell gondolkodnunk, bármilyen anyagot is válasszunk. A „kevesebb-több” elvét alkalmazva jó lehet a végeredmény.
Aki érzékeny minden apróságra és a külsőségeken keresztül igyekszik az emberi természet mélyére is látni, hallgassa meg Szalay András építészettörténész „Modern snassz és neociki” című előadását, garantáltan remekül szórakozik majd embertársain, és lehet, hogy saját magán is.