Rendben van fejünk felett a tető!?

A régi cserepek idővel elöregednek – ez más tetőfedő anyagokra is igaz – gyakoribb javítást igényelnek, mint az új anyagokkal fedett tetők. Azt sem árt tudni, hogy a régi cserépfedéseket legalább 15-20 évenként ajánlatos átrakatni. Ennyi idő alatt ugyanis sok cserép kifagy, eltörik, és a lécezés is gyakran alapos javításra szorul. A nagyobb javítások jelentős anyagi ráfordítást igényelnek, ezért érthető, ha ezt – ameddig lehet – halogatjuk. Ám az elöregedett cserepek egyre könnyebben repednek, végül már előnyösebb, ha a tetőre részben, vagy teljesen új cserépfedés kerül. A még használható régi fedőanyag esetleg a tető egy kevésbé látható részén még felhasználható.

Több esetben a fedélszék lécei sem hibátlanok, az idő és a beázások miatt eldeformálódhatnak, a szegezésük elrozsdásodik, ezért lécek, gerendák elmozdulhatnak, s ez akár a fedés behajlását is okozhatja. Egy öreg tetőszéknél a törött, hasadt tetőlécek gyakoriak, s ezek cserére vagy megerősítésre szorulnak. Az egyes cserepek, és a gerincfedések kilazulása, elmozdulása is beázást okozhat. Az ilyen beázások a cserép helyére igazítása, habarcsolása nélkül a szarufákat is kikezdhetik, ami idővel a gerenda korhadásához vezethet. Ezért nagyobb viharok, felhőszakadások után, de tavasszal, ősszel mindenképpen ajánlatos egy alapos tetővizsgálatot tartani. Az esetlegesen elmozdult cserepeket azonnal a helyükre lehet igazítani, és a töröttek kicserélése sem okoz ilyenkor különösebb problémát.
Régi tetőknél gyakori hiba az is, hogy az élgerinc cserepei idővel lecsúsznak, mert a szegezés elkorrodálódott, vagy mert nem mindegyik cserepet rögzítették a gerincszaruhoz. Az sem ritka, hogy a korhadásnak indult szarufába ütött szegek már nem rögzítik kellően a cserepeket. A habarcsolásuk sem mindig megfelelő, mivel az eltelt idő alatt már kifagyott, vagy esetleg javításakor a habarccsal is rögzített cserepeket nem nedvesítették be alaposan, és ez is beázásokat okozhat. Ezt azonban csak a tetőről lehet megállapítani, s kijavítani, mégpedig minél előbb.
A törött cserepek helyére mindig csak a régivel azonos méretű és teljesen hibátlan darabokat szabad használni. Erről régi cserepeknél két ujjal megfogva, kalapáccsal óvatosan megütve lehet meggyőződni. Az ép cserép csengő hangot ad, pótlásra alkalmas. A pótlásra szolgáló ép darabokat pedig élére és egymás mögé állítva szokás tárolni a padlástér egy félreeső részében.
Amennyiben a tetőfedés megérett a teljes átrakásra, a szakember dönt arról, hogy mennyi és milyen új cserép kell a felújításhoz. Ez esetenként szakaszosan is elvégezhető, így a költségek nem nőnek az égig. A tetőfedő határozza meg azt is, hogy a fedélszéken annak állapota szerint milyen egyéb javítások, tetőléc, esetleg szarufa cserék, lemezfedés cserék szükségesek.
A teljes tetőfelület átrakásakor a munka a gerinccserepek bontásával kezdődik, és a cserepezési munkával ellentétesen történik. A bontást a bal felső sarokból kezdik, s haladnak folyamatosan jobbra. Mindig csak 1-1,5 m szélességű sávot bontanak végig a gerincig, majd a cserepeket megtisztítva, átválogatva, újakkal kiegészítve folyamatosan visszarakják. Hirtelen esőnél a bontást így könnyen lezárhatják.
Sok régi épületen műpala lemezekkel fedték le a tetőt. Ezeket is a szarufákra szegezett lécezésre, vagy deszkázatra erősítették. E tetőlécek azonosak, 24x50 mm méretűek a cserepes fedésekhez használtakkal. Sűrűségüknek a fedésnek és a takarásnak megfelelőnek kell lenni. Általában vízszintes sorokban, két szélén szegezve és a lemezek biztosítására viharkapcsokkal a lécezéshez és az alatta levő lemezekhez rögzítve fogatják le mindegyik darabot.
Gyakori hibája az ilyen fedéseknél, hogy az egyes lemezek a szegezés korrodálódása miatt már nem rögzítik megfelelően a műpala lemezeket. A szél vagy erős vihar is feltépheti a héjazatot, mert nem használtak viharkapcsot, esetleg már tönkrement, és egyes lemezek eltörnek, elcsúsznak a helyükről. A gyenge, deformálódott lécezés akár a tető behajlását is okozhatja. Ezt a hibát esetenként új lécek alászegezésével lehet korrigálni. Bár ezek a tetőfedések nagyon időtállóak, a hibás műpala lapok cseréje és a gyenge lécezés javítása elég nehéz, mivel a tetőfedő anyagokat szegekkel rögzítették a tetőszékhez. Javításkor általában nagyobb tetőfelület felbontására van szükség.
Teljes tetőfelújításkor érdemes az olyan megoldásokat is figyelembe venni, amelyekkel pl. a régi azbesztpala fedések bontása, és annak költsége elkerülhető. Ezekre ugyanis új lécezés erősíthető, amelyre könnyű, ám időtálló, korszerű tetőfedőanyag kerülhet, pl. acélcserép, acélcserepes lemez, síkpala. Ezt a felújítási rendszert egyébként hullámpala és bitumenes lemezfedéseknél is lehet alkalmazni.
A régi tetőszerkezeteken nemcsak a fedőanyag és a tetőszék állaga romlik fokozatosan, kellemetlen beázásokat okozhatnak az elváló épületbádogos szerkezetek is. Nagyon sok épületen a sérült, már lezárhatatlanná deformálódott tetőkibúvókon csurog be az égi áldás, máshol pedig a kémények, s más tetőáttörések lemezelése mellett jut a tetőtérbe a csapadék. Ezek kijavítása legalább olyan fontos, mint az előző hibák korrigálása.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: cseréptető, cserép

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Cserepeslemez

A tetőburkolat, mint épületünk elsődleges védvonala az időjárási behatásokkal szemben, folyamatos igénybevételnek van kitéve. Többek között emiatt is fázunk az esedékessé váló felújítástól. Pedig...


Passzívházba cserépkályhát?

Tudta Ön, hogy Ausztriában az alacsony energiaigényű és passzívházak jelentős részébe is építenek kályhát? Még egy passzívházban is jólesik egy langyosan sugárzó felület, amihez odabújhatunk...