Őszintén az Eternit palákról

Beszéljünk őszintén az oly sokat szidott és sokat áldott palákról! A palatetők nagyságára különböző becslések ismertek: egyes források szerint 100 millió, más források szerint 300 millió négyzetméter tető van ma Magyarországon palával fedve. Abban mindenképpen egyetérthetünk: sok, nagyon sok. Ennek a ténynek nem tudnak ma ellenállni Magyarországon a tetőfedő anyagokat gyártó és forgalmazó társaságok, amelyeket – mintha összebeszéltek volna – ugyanaz a közös cél hajt: minden palatető tulajdonost rávenni, hogy régi paláját semmiképpen sem cserélje újabb palára, helyette sürgősen tegyen – és itt már megoszlanak a vélemények a gyártók és forgalmazók szájíze szerint – tondach-cserepet, bitumenes zsindelyt, bramacot, lindabot és így tovább.

Én pedig azt mondom: ha szükségessé válik, cserélje mindenki nyugodtan paláját újra palára, mert a pala sem rosszabb tetőfedőanyag, mint a többi, az új pala azbesztmentes, és az azbesztes régi pala pedig egyáltalán nem olyan veszélyes, mint azt sokan szeretik hangoztatni!
A pala több mint 100 évvel ezelőtt forradalmasította a tetőfedőanyagok piacát. Tűzálló, szilárd, tartós tulajdonságait elsősorban az azbeszttartalmának köszönhette. Az osztrák Ludwig Hatschek újdonságával meghódította a világot: szinte nem volt a földnek olyan országa, amely ne gyártott volna a Hatschek-licensz alapján palát. A több évtizedig tartó diadalmenetet az azbeszt egészségkárosító hatásaira való ráébredés szakította meg. S ettől fogva torzul a kép. A torzkép hosszasan kifejthető tartalma helyett álljon itt a lényeg: az azbeszt „nyers”, feldolgozatlan formájában veszélyes, a vele dolgozóknál okozhat egészségügyi problémákat. De még nem hallottam, hogy tetőfedőmesterek, akik sokan vannak, és évtizedeken keresztül sok palát raktak, vagy palatető alatt lakók – pedig ők is sokan vannak – azbeszttózisban szenvednének. Az azbesztes pala anyagában az azbeszt aránya nem több mint 14%, az is cementtel, vízzel elkevert, beágyazott, erősen megkötött. A késztermékből bárhogy vágjuk, vagy kopik a termék, a pillekönnyű, szálszerű azbeszt már nem tud elemi szálaira bomlani, nem lebeg a levegőben, hogy könnyen belélegezzük. Darabokra törhet, morzsálódhat, apró szemcsékre porladhat, de ez már nem veszélyes.
Nem így a szigetelésként felhasznált ún. szórt-azbeszt, mert ott a nyers azbeszt megtartotta eredeti formáját, gyengén megkötött, a bontásnál, vakolatsérülésnél az azbeszt-szálak szabadon kerülhetnek a levegőbe és így a tüdőbe.
Az azbeszt veszélyeiről nagyon sok szó esik, de felületesen, elnagyoltan, összemosva a nyersanyagot a késztermékkel, palát a szigetelőanyaggal, pedig óriási a különbség! Nem felmenteni akarom az azbesztet bűnei alól, de teljesen felesleges riadozni ott, ahol erre nincs szükség.
Egyébként is mindez már a múlt hagyatéka. Ez év elejétől azbeszt-tartalmú termékeket nem lehet sem gyártani, sem forgalmazni, sem felhasználni. Az Eternit négy éve már csak és kizárólag azbeszt-mentes termékeket gyárt. Ezt a tényt azonban az összes azbesztes félelem ellenére nehéz a közvéleménnyel tudatosítani. Minden érdeklődéskor többször el kell mondani, hogy az Eternit termékek már nem tartalmaznak azbesztet. Persze ennek ára van: az azbesz-tmentes technológia lényegesen drágább, mint elődje volt.
A konkurens társaságok a saját termékeikre való rábeszéléskor előszeretettel hivatkoznak a régi palatetők esztétikumára is. Igen, a 40-60 éves, vagy nem egyszer még régebbi palatetők már nem szépek: piszkosak, foltosak, párás éghajlati viszonyok között, északi fekvésben esetleg mohásak. De csak a palatetők? Vajon a 40-60 éves, vagy még régebbi agyagcserepek nem piszkosak, nem foltosak, nem mohásak? Egyáltalán kibírják 40-60 évig? Néztek meg már alig 10 éves betoncseréptetőket, vagy néhány éves kerámiacserepeket? Esetleg pár éve még harsány színben pompázó cserepeslemez fedéseket? Tudják-e, hány bitumenes zsindelyfedés hullámosodik fel, ázik be?
Jó, ha elfogadjuk: az idő előrehaladtával minden tető csúnyul: plusz 60-70 foktól mínusz 20-30 fokig, csapadék, szél, por, szennyeződés koptatja a tetőinket, nem kímélve egy tetőfedő anyagot sem. Erről a tényről a vevőkért folytatott harcban a forgalmazók persze szívesen megfeledkeznek.
Nem állítom, hogy nincs különbség anyag és anyag között. De a sok tetőfedő anyag között a paláknak sincs szégyellnivalójuk. Sőt! A palatetők csere nélkül is felújíthatók: a szennyeződéstől lemosással megtisztíthatók, a fakult, kopott festett felület újra festhető. Mindez már sokkal nehezebb más tetőfedőanyagok esetében.
A több évtizeden keresztül jól szolgáló palatetők mellett voltak rosszabb gyártási sorozatok is, amikor sajnos gyengébb minőségű, gyengébb festésű palák kerültek a tetőkre. Ezek a palák 10-15 év után problémát okozhattak tulajdonosaiknak, akiket természetesen nem vígasztal, hogy más tetőfedőanyagok esetén is találunk jócskán példát reklamációra. A problémák ellenére meggondolandók azok a szakszerűtlen és esztétikum oldaláról is erősen kifogásolható megoldások, amikor gyenge minőségű tetőfedőanyaggal – legtöbbször a leggyengébb minőségű bitumenes zsindellyel – ragasztanak, borítanak le régi palatetőket.
Ha a pala annyira alkalmatlan lenne feladata betöltésére, talán nem ragaszkodna a műemlékvédelem régi épületek felújítása esetén a palatetők palával történő cseréjéhez.
A pala több mint 100 éve bizonyítja helyét a piacon, ami nem mondható el minden ma divatos tetőfedőről. És ha a pala ma nem is olyan divatos, és ha más forgalmazók és palareparátorok el is követnek mindent, hogy a pala kikerüljön az életünkből, a pala nem hagyja magát: folyamatosan megújult felületekkel, formákkal, színekkel, kiszámítható és megbízható üzletpolitikával, értékesítési háttérrel várja azokat a háztulajdonosokat, beruházókat és kivitelezőket, akik nem az aktuális divat és reklámkampány alapján gondoskodnak házuk tartós védelméről.

Mindent betetőz
Eternit Kft
2536 Nyergesújfalu
Bécsi út 7.
Telefon: (06-33) 514-110
Fax: (06-33) 514-147
e-mail: ertek@eternit.hu
http://www.eternit.hu/

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Zachar Ilona

Címkék: eternit, pala

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Palántanevelés

A tavasz közeledtével sokan mihamarabb szeretnének növényeikkel foglalkozni, és a palántanevelést már jó korán február-márciusban megkezdik. Ezt azonban nem feltétlenül jó elsietni… Az április...


A magcsírázás optimális körülményei

Bár tél van, a leglelkesebb kertészek ilyenkor sem tétlenkednek, lassan elkezdhetünk veteményezni az ablakban, melegházban, fűtetlen teraszon. Szinte bárhol, annak érdekében, hogy a májusi...