Támogatások és hatósági eljárások tetőtér-beépítéskor

Tetőtér-beépítés

Amikor házbővítésre kerül a sor, két lehetőség közül választhatunk: vagy az alapterületet bővítjük, vagy felfelé terjeszkedünk. A tetőtér-beépítéshez szükséges engedélyek beszerzésére hagyjunk elegendő időt, és ismerkedjünk meg a támogatási lehetőségekkel is.

A tetőtér beépítése a ház értéknövelő felújításai közé sorolható. A tetőtér-beépítéshez szükséges magas tető kialakítása lapos tetőből is viszonylag egyszerűen kivitelezhető, ám még egyszerűbb, ha a sátortetős háznál az addig padlásként funkcionáló rész szerkezete, fedése megmarad, és csak belső munkákat kell végezni a lakhatás érdekében. A tetőtér-beépítés mellett szól, hogy fajlagos építési költségei kedvezőek, hiszen nem kell alapozás, és a gépészeti berendezések többsége is adott már a házban. Tetőtér megépítésével (lapos tetőre), vagy beépítésével egyidejűleg megoldódnak az addig esetlegesen fennálló víz- és hőszigetelési problémák is.
Hátrányai közé egyedül talán a tűzvédelmi problémák sorolhatók: ilyen szempontból a tetőtér az épület egyik legkritikusabb része. A tetőszerkezetek főként fából készülnek, tartószerkezetük éghető anyagú, erre kivitelezéskor és az új lakrész használatakor is figyelni kell. Amennyiben a kivitelezést részben házilag oldjuk meg, akkor gondoljunk arra, hogy a részmunkákra – amelyeket vállalkozóknak adunk ki – sem érvényesíthetjük jótállási igényünket. Ha az egész folyamatot építési vállalkozóra bízzuk, akkor jótállási igényünk érvényesítésére probléma esetén három év áll rendelkezésünkre. Ez abban az esetben is megillet minket, ha a megbízási szerződés erre nem tér ki.
Hitel, vagy támogatás felvételekor, természetes az építési vállalkozóval kötött szerződés megléte, de amikor saját erőből finanszírozza valaki az átalakítást, akkor építtetőként hajlamos némi árengedményért cserébe eltekinteni a szerződéstől, számlától és hasonló formaságoktól. Ebben az esetben a kivitelező jótállási kötelezettsége is nehezen lesz bizonyítható. (A közeljövőben rendelet készül, ami az építési folyamat nyomon követhetőségét és ellenőrizhetőségét célozza meg.)
Sokszor ez egy ördögi kört von maga után: az építtető kevesebbet akar fizetni, a kivitelező megcsinálja számla nélkül, de amit tud, azt kispórol belőle, azaz ilyen módon termeli ki saját hasznát. Ennek eredményeképp nem megfelelő minőségű lesz az elvégzett munka, ám később nincs kihez forduljon az építtető, hiszen nincsenek szerződései arról, hogy kivel végeztette el a munkát. Bár ezek a kérdések hosszas megfontolást igényelnek, lesz idő átgondolni a tennivalókat, mivel az engedélyeztetés sem megy egyik napról a másikra.

Támogatások tetőtér-beépítésre

A lakáscélú állami támogatások közül legismertebb a „szocpol”, amely új lakás vagy ház vásárlására igényelhető, illetve a „félszocpol” ami bővítésre, így bizonyos esetekben tetőtér-beépítésre is jár. Ilyen lakásépítési-, bővítési támogatást azok a házastársak igényelhetnek, akik előzőleg még nem vették igénybe, és nincs egyikőjük nevén sem másik lakáscélú ingatlan. További kikötés, hogy a bővítésre adható „félszocpol” olyan építési munkákra nyújtható, amelynek eredményeként az ingatlan legalább egy lakószobával bővül. A támogatást felvevőknek a bővítésre szánt ingatlanban legalább 50%-os tulajdonrésszel kell rendelkezniük.
A bővítésre adható „félszocpol” összege az eltartott gyermekek számától függ. Ez az első gyermek után 450 ezer, a második után 750 ezer, a harmadik után 700 ezer, a negyediket követően 400, majd minden további gyermek után 100-100 ezer forint. „Ezt a támogatás minden, a feltételeknek megfelelő építtetőnek jár, valamint két, vagy több gyermeket nevelő szülők az új lakás építésének nem minősülő tetőtér-beépítésre is igényelhetik. Tehát egy gyermek esetében a „félszocpol” csak lakásbővítéshez használható fel, a tetőtér-beépítés támogatása azonban kizárt, ennek támogatására a legalább két gyermeket nevelők tarthatnak igényt” - tájékoztatta lapunkat Forgó Györgyné, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Tájékoztatási és Tanácsadási Főosztályának főosztályvezetője.
E támogatások bármely lakossági ügyekkel foglalkozó pénzintézetnél igényelhetők. A jogosultság megállapítását, és mértékének meghatározását új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, lakásbővítés esetében pedig a használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a hitelintézettől.
A minisztérium főosztályvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a 12/2001-es Kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok a rászoruló családok részére lakások felújítására, korszerűsítésére kamatmentes kölcsönt, illetve részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást állapítsanak meg. A támogatásról saját hatáskörében mérlegeléssel dönt az önkormányzat. Lakáscélú állami támogatások ügyében felvilágosítás kérhető az Országos Lakás- és Építésügyi Hivataltól a http://www.oleh.hu/ internet címen, vagy a (06-40)-200-195-ös telefonszámon.

Az építési engedélytől a használatbavételig

Tetőtér-beépítésnél az építési engedélyhez szükséges iratokat a helyi építésügyi hatósághoz kell benyújtani. Be kell szereznünk hozzá egy, az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot, mely lehet tulajdoni lap, hagyatékátadó végzés, vagy adásvételi szerződés. A tervezett építési munka építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban kell beadni, illetve további 1-1 példányban az érintett szakhatóságok számától függően.
Szükség van a tervező nyilatkozatára arról, hogy a műszaki terveket egyeztette a szakhatóságokkal és a közműszolgáltatókkal, a tervezett műszaki megoldások megfelelnek a hatályos előírásoknak, továbbá, hogy tervezési jogosultsággal rendelkezik. Be kell szereznünk még az érdekelt közművek nyilatkozatait, és ezeket is csatoljuk a hivatalnak.
Az engedély elbírálása során az építésügyi hatóság helyszíni szemlét tart, majd a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határozatot hoz, amelyet megküld az építtetőnek, a tervezőnek, az önkormányzatnak és a határozattal érintett ingatlannal szomszédos telkek tulajdonosainak.
Ezt követően 15 napos fellebbezési határidő lép érvénybe, amely miatt rossz szomszédság esetén tovább húzódhat a folyamat. Mindebből leszűrhető, hogy a tervek elkészítésétől számítva körülbelül három hónap múlva lesz engedélyünk – ha minden jól megy.
A jogerős építési engedély két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha ez idő alatt megkezdődik a munka, és az építkezés indulásától számított öt éven belül az építmény olyan állapotba kerül, hogy megkaphatja a használatbavételi engedélyt.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fény a tetőtérben

A tetőtér beépítés folyamata ugyan elég bonyolult, sok buktatót rejt, mégis sokan választják ezt a megoldást. A legfontosabb, hogy átgondolt tervezéssel - a műszaki és rendeleti lehetőségeken belül...


Újra igényelhetők a támogatott lakáshitelek

A gazdasági válság kirobbanásával egy időben befékezett a kormány is: leállította az államilag támogatott kamatozású lakáshitelek új igényléseinek befogadását, valamint megszüntette a...