Újabb sövény-megoldások

Lapsövény

A hagyományos sövények kialakítása évekig eltart, és egy magasabb sövényhez legalább 50-80 centiméteres sáv kell a talajszinten, figyelembe véve, hogy felfelé kell keskenyedjen a jobb fényhasznosítás és a felkopaszodás megelőzése miatt. Az újabb megoldások, trendek azonban egy teljesen más megoldás felé hajlanak, nevezetesen, hogy a sövény nem klasszikusan sövénynek való növényekből van kialakítva, hanem egy rácsra futtatott évelő futónövény adja az alapot. Előnye, hogy a futónövények gyorsabban nőnek, és nem igényelnek nagyobb helyet az alapjuknál sem, hiszen nincs a hagyományos sövényalak kialakítása.

Míg egy hagyományos sövény kialakítása 4-6 év, ha ezt futónövényből építjük, 2 év alatt közel kétméteres is kialakítható. Támrendszernek legegyszerűbb, ha egy ponthegesztett rácsot használunk, aminek a vastagságát úgy válasszuk ki, hogy egyrészt stabilan tartsa önmagát, másrészt a felfuttatni kívánt növényt is meg tudja tartani. Egy borostyánnak kisebb anyagvastagságú rács is elegendő, egy lilaakácnak már erősebb, közel 0,5 centiméteres szükséges.

A borostyán a célnak leginkább megfelelő növény. Hamar megindul a növekedése, örökzöld, így télen is ellátja térelválasztó funkcióját. Az első hajtásokat igazítsuk be a rácsba majd miután az megtelt, záródott, utána a támsíkból kihajló hajtásokat rendszeresen nyírjuk le, így folyamatosan sűrű lesz a lombozat.

Mobil lapsövény

A „lapsövény” másik változata, amikor a ponthegesztett vagy fonott acélhálót keretbe tesszük, és talpakat szerelünk rá, hogy öntartó legyen, ne kelljen a föld alá betenni, a talajra leállítva is megálljon. Közvetlenül mellé kialakítunk ládatartó kampókat, amelyekbe nagyobb méretű balkonládákat teszünk, és ebbe ültetjük a futónövényeket, amiket az előbbi módszerrel befűzögetve felfuttatunk rá. A konstrukció előnye, hogy egy áthelyezhető lapsövényt kapunk, melynek hossza és magassága tőlünk függ (akkorára csináljuk, hogy elbírjuk), keskeny, de átláthatatlan, és szabadon áthelyezhető. Hátránya, hogy így a növény nem természetes talajban van, hanem ládában, a gyökereinek sokkal kisebb hely áll a rendelkezésére. Ez főleg a nyári melegben probléma, hiszen sokkal több öntözést igényelnek a ládában levő növények, mint amelyek a természetes talajban gyökereznek.

Futüsövény ideiglenes támmal és gyümölcssövények

Olyan növényeket nevelhetünk így, melyek idővel képesek saját tömegüket megtartani támrendszer nélkül is. Jó példa erre a lilaakác, ami eredendően futónövény, de ha rendszeresen erőteljesen metsszük, akkor a lombja kisebb tömegű lesz, a törzsi része pedig folyamatosan erősödik. Amikor beáll egy egyensúlyi helyzet a lombtömeg és a törzsátmérő tekintetében, akkortól a növény saját súlyát megtartja, így a támrendszer kiszedhető alóla

Ritka, de érdekes megoldások születhetnek gyümölcssövényből. Egyik lehetőség, hogy gyümölcstermő cserjékből készítjük el a sövényt úgy összeválogatva azokat, hogy szinte mindig teremjen valami. Ültethető ebbe galagonya, som, ribizli, köszméte stb. A fa sövény esetén, amit körtéből szoktak csinálni, a koronakialakítás a sövényszerű, a törzs két oldalán csak az egymástól 180 fokra levő ágakat hagyjuk meg, azaz egy fa fal fog kialakulni.