Klíma és légcsere

Vajon miért is az ellenszenv?

A rossz közérzetet a klimatizált helyiségben leginkább két tényező okozza: a túlságosan is alacsony hőmérséklet és az alacsony páratartalom. Az első problémán igazán nem gond segíteni, minden szaktanácsadó azt ajánlja, hogy a külső hőmérsékletnél 5-6 fokkal alacsonyabb hőfokot a szobában se akarjunk elérni. Ez minden készüléken beállítható. Valószínűleg kevesen tartózkodnak folyamatosan a lehűtött helyiségben, nem öltöznek fel a túlságosan alacsony hőfoknak megfelelően, ráadásul a készülék előtt helyezkednek el, magukra fújatva a hideg levegőt. Ennek elég hamar meghűlés, végtagfájdalom, nyakmerevedés a vége. Ne kérjünk tehát a klímától csak valamivel alacsonyabb hőfokot, mint a kinti hőség, és figyeljünk arra, hogy a hideg levegőt ne fúvassuk közvetlenül magunkra.

A száraz levegőn már nehezebb segíteni, mert ez a split klíma elvéből következik. A „befúvott” levegő tulajdonképpen csak a belső térben keringtetett levegő, aminek nedvességtartama a kondenzátoron folyamatosan kicsapódik – amit aztán egy csövön keresztül ki is vezetünk a lakásból. Ennek következménye az egyre szárazabb levegő, amit nem is tudunk szellőztetéssel javítani, hiszen akkor odaveszne a split klíma jó hatásfoka. Az alkalmankénti szellőztetés valamit segít, de ez alatt dől be a 35 fokos kánikula, újabb hő sokkot okozva a bent tartózkodóknak.

Ha mobil klímát használunk, a folyamatos légcsere tekintetében némileg javul a helyzet, de ennek súlyos hatásfok vesztés az ára. Az „egy egységbe épített split klíma” ugyanúgy szárítja a levegőt, mint a normál split, ráadásul a kompresszor hőjének és az elvont hőnek egy része is visszafűti a szobát, plusz még zajos is. Ugyanakkor a helyiségből folyamatosan kifújt levegő helyére minden ablakrésen szivárog vissza a kinti forró levegő, ami jelentősen rontja a hűtés hatásfokát, viszont kikényszeríti az állandó légcserét. A beszivárgó meleg levegő lehűl, relatív páratartalma ezáltal megnő, így legalább kevésbé lesz száraz. Vagyis a kicsit hűvösebb levegőért sokat fizetünk, de talán kevésbé érezzük rosszul magunkat benne.

Gondolnunk kell még a mobil klíma egyéb mellékhatásaira is. A folyamatos és igen intenzív levegő kifújás miatt nem csak a friss levegő jöhet az ablakréseken, hanem pl. a központi elszívóban megfordul a légáramlás iránya, és az egész strang levegőjét visszaszívja a lakás, jön az ételszag és más is többi emeletről. Ha nem elég izmos a konyhai szagelszívó, akkor azon keresztül is meleg levegő fog visszaáramolni a lakásba, ahelyett, hogy a főzés illatai távoznának. Beltéri mobil klímánál bizony a lakás egyéb elszívó vezetékeit le kell zárnunk.

Lényegesen jobb a helyzet, a kültérben elhelyezett mobil klímánál, igaz a piacon csak egyetlen ilyet látunk. Ennél a zajt, és a veszteséghőt is kitelepíthetjük a szabadba, így a hatásfok egyértelműen javul a beltéri mobil klímához képest. A hideg levegőt egy vastag csövön nyomjuk vissza a lakásba, így a beltérben nem vákuum, hanem túlnyomás keletkezik. A központi elszívóba, és az ablakréseken át a lakásból kifelé távozik a levegő, melyet a klíma által befújt hűtött levegő pótol. Megvalósul tehát a folyamatos légcsere, és a lehűtött levegő páratartalma is inkább megnő, mint lecsökken. Minden jó lenne, ha mindez nem a hatásfok kárára menne. Mert a kültérben elhelyezhető mobil klíma folyamatosan a kinti forró levegőt hűti le, ami részben a hűtés hatékonyságát rontja, másrészt korlátot is jelent; 35 foknál nagyobb hőséggel már nehezen birkózik meg az ilyen készülék. Mégis azt lehet mondani, hogy alkalmi használatra, ahol a készülék elhelyezésére jó lehetőség kínálkozik, ott az ilyen eszköz jó választás lehet. Különösen akkor, ha a split klíma egészségi hatásait nem tudjuk tolerálni.

Megemlíthetjük még az ablakklímát, de ez túl sok elemzést nem igényel. Ez tulajdonképpen split klíma, csak egy ablakba van bevariálva. Hatásai a split klímáéval azonosak, hatásfoka pedig valamivel rosszabb annál.

Az ún. monoblokk klíma is valahol ehhez áll közel. Ez is „egybeépített split”, csak az egész szerkezet belülre kerül, hogy a külső homlokzatot ne csúfítsa semmi. A kompresszor hűtése, és az elvont hő leadása teljes egészében a szabad levegő segítségével történik; egy vastag csövön, faláttörésen bejön a kinti levegő, és felmelegítve azonnal vissza is megy. A kondenzátor hőleadóján pedig teljes egészében a benti levegő áramlik – ugyanúgy, mint a split klíma beltéri egységén –, így a légszárítás ugyanúgy jelentkezik, „cserében” viszont zajosabb, mint a normál split.

Idén már talán nem lesz nagy hőhullám, a klímakészülékeket is ritkábban fogjuk használni, mint a nyár közepén. De azoknak érdemes mérlegelni, akik az elmúlt forróságban határozták el, hogy a következő nyárra már muszáj gondoskodni valami hűtő berendezésről.

A külső térben elhelyezett mobil klíma hűtött friss levegőt fúj be a lakásba

A split klíma külön választott kültéri és beltéri egységet jelent

Az ablak klíma előnye inkább csak az egyszerűség

Kültésrben is elhelyezhető mobil klíma

Mobil-klima precíz kivezetéssel

Monoblokk klíma beltérben

Monoblokk klíma kompresszorának hűtése a szabad levegőről

A párologtatós ventilátor nem klíma

Még a webshopok is gyakran mobil klímaként kínálják a vízpárologtatós hűtőgépeket. Ne dőljünk be ennek, ezek csak ventilátorok, és semmi közük sincs a mobil klímákhoz – eltekintve a formai hasonlóságtól. Hűteni pont annyira hűt, mint egy normál ventilátor, azaz semennyire. Viszont a mozgatott meleg levegőt könnyebb elviselni, ha a kinti forróság ellen becsuktuk az ajtókat, ablakokat.