Teraszburkolatok

Számos anyag használható

A teraszok burkolatának a környezetükhöz is illeszkedni kell. Fontos a tartóssága, a könnyű szerelése, tisztíthatósága és nem utolsó sorban az esztétikai megjelenése.

Az alapfelületnek meg kell felelnie néhány fontos kritériumnak. Első sorban nagyon fontos, hogy a terasz burkolatán majd ne alakuljanak ki pangó vizes tócsák. Ezt az alap megfelelő lejtésével még a betonozáskor kell kialakítani. A betonalap lejtésének 1 m-en mérve legalább 1,5 cm-nek kell lennie, hogy a csapadék akadálymentesen lefolyjon a későbbi burkolatról. Ha a lejtés mértéke nem megfelelő, akkor ezt a hibát speciális polimer bázisú latex és zsugorodáskompenzált tapadó híd felhordásával lehet korrigálni. Megfelelő lejtés esetén is szükséges az aljzatkiegyenlítés, hogy a burkolaton ne keletkezzenek majd esőzés után víztócsák. Ezen felül szükség van még a burkolat felragasztása előtt kenhető vízszigetelő anyag felterítésére is. Ezt követheti a járófelületet borító burkolat felragasztása az előkészített alapra.

Kedvelt külső burkolóanyag a kerámia lap. Felragasztásához mindig csak flexibilis és fagyálló ragasztót (S-1-es jelölésű) kell használni. Számos gyártó külső teraszburkoló lapjai közül lehet válogatni. Méretük általában 30x30 cm-es, és nagyon változatos színek és felületi mintázatok jellemzik a kültéri járólapok választékát. Akár szín és felületi strukturáltságuk szerint kombinálva is le lehet fektetni őket, amivel nagyobb felületeken nagyon hangulatos hatás érhető el. Ehhez érdemes fektetési tervet készíteni. A fugahézagok a járólapoktól függően 3-10 mm-esek is lehetnek, amelyek kitöltéséhez fagyálló fugamasszát kell használni. Előnye a könnyű tisztíthatóság és a változatos összkép, amit a különböző lerakási mintázatokkal még fokozni is lehet.

A terasz felületét beton térkövekkel és erre a célra szánt természetes kövekkel is le lehet burkolni. Ezeket a burkolatokat a lerakásuk után ajánlatos vízlepergető bevonattal is kezelni, ami megvédi a felületüket a fagyok okozta eróziótól. A térköveket könnyű lerakni, viszont a terméskövekhez különös szakértelem szükséges. Teraszok felületének burkolására használhatók színezett kőporcelán lapok is, amelyek ragaszthatók. A gres lapok 2,1-3,8 cm vastagok, méretük általában 20-21x21 vagy 21x43 cm, ám a különféle gyártók kínálatában ettől eltérő méretek sem ritkák.

Sokan választják teraszburkolatként a természetes faanyagokat. A fatelepen elég széles az e célra használható teraszburkoló lécek kínálata. Ezek lehetnek már előkezelt, telítet, és natúr felületű anyagok is. A vásárlás előtt mindig tájékozódni kell, hogy a faanyag milyen utókezelést igényel teraszburkolatként alkalmazva. A csak telített faanyagokat - még a felhasználásuk előtt - a nedvesség ellen pl. félolajos beeresztéssel, vagy más hasonló hatású folyadékkal kezelni kell. A vastagságuk 21-25 mm, a szélességük pedig 120-146 mm közötti, hosszúságuk is változó a telepek kínálatától függően.

Ezeket a léceket az alapfelületre egymástól 40-50 cm-re lefektetett 40x70 mm-es vörösfenyő párnafákra, a bütük felől is lezárt keretszerkezetre rozsdamentes csavarokkal kell rögzíteni. A lécek között általában 7 mm széles közöket kell hagyni. A teraszlapok felülete általában sekély mélységben hornyolt, ami előnyös a csúszásmentesség szempontjából. A nap hatása ellen azonban időnként a felületük utókezelő impregnálást igényel.

Szinte gondozásmentes és környezetbarát teraszburkolat készíthető a WPC anyagokból. Ezek anyaga 60%-ban különféle faőrlemény és 40%-a HDPE (többnyire újra hasznosított polietilén) keverék, amit a kívánt formára préselnek. A lapok felülete lehet finoman erezett, ám sokkal kedveltebbek a hosszában hornyolt mintázatúak. Van olyan gyártmány is, amely üreges kialakítású. A lényeg az, hogy a hornyoltakat mindig a lejtés irányába kell leerősíteni. A padló léceket párnafákra kell rögzíteni. Ezek távolsága általában egymástól 50 cm legyen. E célra használhatók ugyancsak WPC anyagú párnafák is, amelyek mérete 25x40x2900 mm. Ezekre acélból, vagy műanyagból készült klipszekkel, oldalról becsavarva, vagy az oldal hornyokba illesztett élükkel lehet a lapokat rögzíteni, illetve középen a párnafákra csavarozni. A padlóburkoló lapok között 7-8 mm széles réseket kell hagyni.

Több gyártó készít már ilyen kompozit anyagból teraszburkoló lapokat, amelyeknek a méretei gyártmánytól függően változók; vastagságuk14-30 mm, szélességük 70-150 mm, hosszúságuk pedig 290-580 cm között mozog. A felszínük strukturáltsága és a színeik is hasonlóak. A fáéhoz nagyon hasonló tapintású és színű teraszburkolók nagy előnye, hogy semmiféle utókezelést nem igényelnek, könnyen lefektethetők, és több színben is kaphatók. Létezik egymásba kapcsolható, műanyag alátétes és könnyen lerakható változatuk is. Egyes esetekben a párnafák közét apró kőzúzalékkal is feltöltik, ha a párnafák távolságát megnövelik. Ezzel a padlólapok behajlása terhelés hatására csökkenthető, és a vízelvezetést sem akadályozza.

A WPC teraszburkolatoknak a hátránya, hogy a vékonyabb anyagúból készültek könnyen deformálódnak, az olcsóbbak felülete pedig az erős napsütés hatására kifakulhat, esetleg még el is törhetnek. A meghibásodott kompozit burkolatokat sajnos nem lehet lécenként javítani, ezért a burkolat teljes cserét igényel, a sérül, vagy már nagyon kopott teraszburkolat miatt az egész felületet újra kell cserélni. Egyébként az ilyen teraszburkolatok nagyon dekoratívak, gyorsan lerakhatók és ezért is nagyon kedveltek.