Betonpadlók védelme, burkolása I.

A különböző helyiségeknek más és más a funkciójuk, ám egyben nincs közöttük különbség: mindegyiknek a padlója van a legnagyobb igénybevételnek kitéve. A padlókra ható terhelések természetesen közel sem azonosak, ennek megfelelően különbözőek a burkolatok is, de döntésünket esztétikai szempontok is befolyásolják. Egyes esetekben speciálisnak mondható elvárásoknak, mint pl. fokozott vegyi hatásoknak, nagy pontterheléseknek, görgős eszközök károsító hatásának is ellent kell állniuk e hézagmentes burkolatoknak, s e kritériumok teljesítése mellett még az esztétikai megjelenésüknek is előnyösnek kell lenniük.

Ilyen célokat szolgálnak a különféle önterülő, hézagmentes kialakítású műgyanta padlóbevonati rendszerek, csarnokok, műhelyek laborok, irodák gépkocsibeállók, garázsok padlóburkolataként. Az alábbiakban ezért a betonfelületeken kialakítható hézagmentes padlóburkolatok különféle változatait mutatjuk be a teljesség igénye nélkül.

A betonfelületek védelmet igényelnek

A betonnak számos előnye mellett néhány kellemetlen tulajdonsága is van. Ezek porózus szerkezetéből adódnak, és ez okozza a viszonylagosan nagy vízfelvételét, ami a fagyállóságát jelentősen rontja. Ezen felül a betonfelületeknek rossz a tisztíthatóságuk, állandóan porlanak. Márpedig a lakóhelyiségekben, gépkocsitárolókban, az éléskamrákban, a hobbihelyiségekben vagy a pincékben éppen úgy felmerül a pormentes, jól takarítható és emellett kiváló kopásállóságú, lehetőleg hézagmenetes padlóburkolatok iránti igény, mint a kisebb-nagyobb üzlethelyiségek, műhelyek és raktárak sokkal jelentősebb igénybevételnek kitett padlóinál.
A betonpadozatok felületét a különféle padlóburkolatok, ezeken belül az önterülő műgyanta padlók kialakításával lehet megvédeni és az elvárásoknak megfelelő tartóságúvá tenni. Ahhoz azonban, hogy a betonaljzatokra műgyanta bevonatú padlókat lehessen készíteni, az aljzatoknak megfelelő minőségűeknek kell lenniük. Szilárdságukat tekintve ez B200-as azaz C16-os átlagos szerkezeti betonból kialakított aljzatot jelent, amely legalább 28 napos, szilárdsága min1,5 N/mm2, és teljesen száraz. Amennyiben a betonban víz vagy olajszennyeződés van, ez megakadályozhatja a műgyanta beszívódását a kapillárisokba, s a bevonat könnyen leválhat az aljzatról. Hasonló hibát okoz a cementglettelt, vagy hagyományos aljzatkiegyenlítővel kezelt felület is, mert ez mechanikailag nem elég erős a műgyanta padlók alá.
A régi, esetleg szennyezett felületű aljzatokat géppel le kell csiszolni, hogy az alapozó akadálytalanul és egyenletesen szívódhasson fel a pórusokba.Ha az aljzaton előzőleg leragasztott PVC padló volt, ezt teljesen el kell távolítani a felületről, mert a ragasztó visszaoldódó maradéka akár meg is gátolhatja a műgyanta kikeményedését. Az új betonnál alkalmazott, vízkipárolgást megakadályozó szerek is okozhatnak ilyen hibákat.
Ha tehát felületi tisztítás szükséges, akkor a betonfelületet 1-1,5 mm vastagságban gyémánttárcsás csiszológéppel, vagy fémszemcse szóróval kell lemunkálni. Az aljzatkiegyenlítést – amennyiben erre szükség van – a kiválasztott műgyanta rendszer e célra ajánlott anyagával kell elkészíteni. Új beton esetén ajánlott páraszigetelést is alkalmazni, mert a műgyanta bevonatok vízzáróak, ám az esetleges víz, vagy páranyomás lenyomhatja az elkészült burkolatot.
Ebből kitűnik, hogy a műgyanta padlóbevonatok alá alapvetően szigorú felületi előkészítés szükséges, hogy majd a ráterített padló megfeleljen a különleges igényeknek. Az ilyen padlót azonban a terhelési igényekhez kell választani, ezek alapján az alábbi bevonatcsoportok közül választhatunk.

Impregnálás

A betonfelületekre mindig csak a várható terhelésnek elegendő padlóbevonatokat célszerű készíteni. Kis terhelés és pormentesítési igény esetén elég, ha csak impregnáljuk az aljzat felületét. Ebben az esetben a betonfelület kapilláris pórusait csak befedjük, ami megakadályozza a beton további porzását, de a felületi filmréteg nem lesz teljesen zárt. Ebből adódóan a felület azonos marad az eredetivel, de a gyanta a felső kéregrétegbe szívódva meghosszabbítja a beton élettartamát, meggátolja a felszín porosodását s egyben javítja is betonpadló takaríthatóságát. Az így kialakított védőréteg általában 0,1 mm-nél vastagabb.

Védőbevonatok

A beton felületeket alapozni kell. Az alapozó mélyen beszívódva megszilárdítja az aljzat felszínét.Ennél esztétikailag előnyösebb megjelenést biztosítanak a betonfestékek, amelyeknek a végleges bevonata 0,1-0,3 mm vastagságú réteget alkot a betonaljzat felületén. Anyagukat tekintve különfélék; vizes diszperziós, oldószeres és két komponensű, műgyanta bázisú festékek adják a választékot. Ezek mindegyike nagyrészt kitölti már a beton kapilláris pórusait, felületi filmrétegük teljesen zárt, de a beton felületi struktúráját a festék nem fedi le jelentősen. Van közöttük, amelyik csak sárga és szürke színű, más gyártmányoknál a színválaszték – gyártótól függően – sokkal bővebb.
Általában két rétegben célszerű alkalmazni, felhordásukhoz pedig ecset, illetve szőrét nem hullató teddy henger szükséges. A kétkomponensű műgyanta bázisú betonfestékek tapadnak legjobban a betonhoz, nagyon erősek, viszont gyenge szilárdságú aljzatra felhordva a hordozó aljzattal együtt fognak felválni. Kopásállóságuk összetételüktől függően változó, és fokozottabb használat esetén többnyire kétévente felújítást igényelhetnek. Ilyen esetekben azonban az egész felületet célszerű új bevonattal ellátni, hogy a bevonat az egész padlón egységes összbenyomást keltsen.

Vékonybevonatok

A műgyanta bevonatú padlók anyaga többnyire a RAL színkód alapján színezett, választékuk gyártótól függően változik. A leggazdagabb színválasztékkal a Murexin műgyanták rendelkeznek, több mint 100 színárnyalat közül lehet választani.Olyan helyiségekbe, ahol minden felületi egyenetlenséget szeretnénk kiegyenlíteni, ám a leendő padló csak kis, de legfeljebb közepes igénybevételnek van kitéve, célszerű az ún. vékony bevonatú műgyanta padlót választanunk. Ennek a rétegvastagsága ugyanis 0,3-3 mm közötti. A betonfelület alapozott és igényes előkészítést, esetenként felületkiegyenlítést is igényel. Ez ugyanis előfeltétele a teljesen sima padlófelület kialakításának, mivel a vékony padlóbevonatok önterülő műgyantákból készíthetők el.
A tartós bevonat elérése érdekében az aljzaton legalább közepes, 1,5 N/mm2 tapadószilárdságot kell biztosítani. Az alapozóréteg – ami a tapadóhíd szerepét tölti be – alapvetően fontos, erre csak a gyártók által megadott anyagot lehet használni, és hengerelve, egyenletesen kell a teljesen letisztított, portalanított betonfelületen elteríteni. Erre kerül többnyire két rétegben az önterülő, kétkomponensű műgyanta fedőréteg. Ezt fogazott lappal szokás a felületen egyenletesen eloszlatni, majd szöges cipővel, tüskés hengerrel is ajánlott az önterülő gyantabevonatot kezelni a buborékképződés megakadályozása miatt.
Csúszásmentesített felület kialakításakor általában az első, még nem megkötött rétegre különféle szemcsenagyságú kvarchomokot szórnak. A második réteget ilyen esetekben hengereléssel viszik fel a homokkal beszórt felületre, hogy a műgyanta megfelelően megkösse, s be is vonja a csúszásgátló homokszemcséket. A rétegek között sima bevonat esetén esztétikai okok miatt csiszolás is szükséges. (folytatjuk)


A betonfelületeket különféle célra alkalmas bevonatokkal lehet tartósabbá tenni. Ha csak pormentesítés és felületi védelem a cél, akkor esetenként elég a beton felületét műgyantával impregnálni. A bevonat (A) nem tömíti el a kapilláris pórusokat, a bevonat filmrétege nem teljesen zárt, 0,1 mm-nél vastagabb.
Hatékonyabb védőbevonatot biztosítanak a betonfestékek, amelyek a pórusokat már teljesen lezárják, ám a felületi filmréteg csak részben tölti ki a felületi pórusokat (B).
Teljesen zárt, sima és minden egyenetlenséget elfedő réteget adnak a vékonybevonatok, amelyek azonban alapozást igényelnek. A vékonybevonatok (C) rétegvastagsága 0,3-3,0 mm, felszínük különféle adalékszerekkel csúszás-mentesíthető.
Kimondottan speciális terheléseknek ellenálló padlóbevonatok a vastagbevonatok, amelyeknek egyenletesen sima fedőrétege alá nagy teherbírású közbenső rétegeket terítenek a beton aljzatokra. (D) A vastagbevonatok rétegvastagsága 3 mm, az ilyen padlók ellenálló képességét a beépített közbenső rétegek együttesen biztosítják.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

BOTACT (r) építőlemezek

Az építkezések időtartamának lerövidülése, valamint a helyreállítási és felújítási iparág sokoldalúan felhasználható burkolási és belső térrendezési termékeket követel meg napjainkban. Az ilyen...


Csempe helyett RESOPAL

Aki már átélte, csak az tudja, mit jelent az otthonában egy fürdőszoba, konyha, WC vagy akár egyszerre mind a három helyiség felújítása és újracsempézése. A felújítás öröme csak az új csempe...