Betonpadlók védelme, burkolása I.

Ilyen célokat szolgálnak a különféle önterülő, hézagmentes kialakítású műgyanta padlóbevonati rendszerek, csarnokok, műhelyek laborok, irodák gépkocsibeállók, garázsok padlóburkolataként. Az alábbiakban ezért a betonfelületeken kialakítható hézagmentes padlóburkolatok különféle változatait mutatjuk be a teljesség igénye nélkül.

A betonfelületek védelmet igényelnek

A betonnak számos előnye mellett néhány kellemetlen tulajdonsága is van. Ezek porózus szerkezetéből adódnak, és ez okozza a viszonylagosan nagy vízfelvételét, ami a fagyállóságát jelentősen rontja. Ezen felül a betonfelületeknek rossz a tisztíthatóságuk, állandóan porlanak. Márpedig a lakóhelyiségekben, gépkocsitárolókban, az éléskamrákban, a hobbihelyiségekben vagy a pincékben éppen úgy felmerül a pormentes, jól takarítható és emellett kiváló kopásállóságú, lehetőleg hézagmenetes padlóburkolatok iránti igény, mint a kisebb-nagyobb üzlethelyiségek, műhelyek és raktárak sokkal jelentősebb igénybevételnek kitett padlóinál.
A betonpadozatok felületét a különféle padlóburkolatok, ezeken belül az önterülő műgyanta padlók kialakításával lehet megvédeni és az elvárásoknak megfelelő tartóságúvá tenni. Ahhoz azonban, hogy a betonaljzatokra műgyanta bevonatú padlókat lehessen készíteni, az aljzatoknak megfelelő minőségűeknek kell lenniük. Szilárdságukat tekintve ez B200-as azaz C16-os átlagos szerkezeti betonból kialakított aljzatot jelent, amely legalább 28 napos, szilárdsága min1,5 N/mm2, és teljesen száraz. Amennyiben a betonban víz vagy olajszennyeződés van, ez megakadályozhatja a műgyanta beszívódását a kapillárisokba, s a bevonat könnyen leválhat az aljzatról. Hasonló hibát okoz a cementglettelt, vagy hagyományos aljzatkiegyenlítővel kezelt felület is, mert ez mechanikailag nem elég erős a műgyanta padlók alá.
Ha az aljzaton előzőleg leragasztott PVC padló volt, ezt teljesen el kell távolítani a felületről, mert a ragasztó visszaoldódó maradéka akár meg is gátolhatja a műgyanta kikeményedését. Az új betonnál alkalmazott, vízkipárolgást megakadályozó szerek is okozhatnak ilyen hibákat.
Ha tehát felületi tisztítás szükséges, akkor a betonfelületet 1-1,5 mm vastagságban gyémánttárcsás csiszológéppel, vagy fémszemcse szóróval kell lemunkálni. Az aljzatkiegyenlítést – amennyiben erre szükség van – a kiválasztott műgyanta rendszer e célra ajánlott anyagával kell elkészíteni. Új beton esetén ajánlott páraszigetelést is alkalmazni, mert a műgyanta bevonatok vízzáróak, ám az esetleges víz, vagy páranyomás lenyomhatja az elkészült burkolatot.
Ebből kitűnik, hogy a műgyanta padlóbevonatok alá alapvetően szigorú felületi előkészítés szükséges, hogy majd a ráterített padló megfeleljen a különleges igényeknek. Az ilyen padlót azonban a terhelési igényekhez kell választani, ezek alapján az alábbi bevonatcsoportok közül választhatunk.

Impregnálás

A betonfelületekre mindig csak a várható terhelésnek elegendő padlóbevonatokat célszerű készíteni. Kis terhelés és pormentesítési igény esetén elég, ha csak impregnáljuk az aljzat felületét. Ebben az esetben a betonfelület kapilláris pórusait csak befedjük, ami megakadályozza a beton további porzását, de a felületi filmréteg nem lesz teljesen zárt. Ebből adódóan a felület azonos marad az eredetivel, de a gyanta a felső kéregrétegbe szívódva meghosszabbítja a beton élettartamát, meggátolja a felszín porosodását s egyben javítja is betonpadló takaríthatóságát. Az így kialakított védőréteg általában 0,1 mm-nél vastagabb.

Védőbevonatok

Ennél esztétikailag előnyösebb megjelenést biztosítanak a betonfestékek, amelyeknek a végleges bevonata 0,1-0,3 mm vastagságú réteget alkot a betonaljzat felületén. Anyagukat tekintve különfélék; vizes diszperziós, oldószeres és két komponensű, műgyanta bázisú festékek adják a választékot. Ezek mindegyike nagyrészt kitölti már a beton kapilláris pórusait, felületi filmrétegük teljesen zárt, de a beton felületi struktúráját a festék nem fedi le jelentősen. Van közöttük, amelyik csak sárga és szürke színű, más gyártmányoknál a színválaszték – gyártótól függően – sokkal bővebb.
Általában két rétegben célszerű alkalmazni, felhordásukhoz pedig ecset, illetve szőrét nem hullató teddy henger szükséges. A kétkomponensű műgyanta bázisú betonfestékek tapadnak legjobban a betonhoz, nagyon erősek, viszont gyenge szilárdságú aljzatra felhordva a hordozó aljzattal együtt fognak felválni. Kopásállóságuk összetételüktől függően változó, és fokozottabb használat esetén többnyire kétévente felújítást igényelhetnek. Ilyen esetekben azonban az egész felületet célszerű új bevonattal ellátni, hogy a bevonat az egész padlón egységes összbenyomást keltsen.

Vékonybevonatok

Olyan helyiségekbe, ahol minden felületi egyenetlenséget szeretnénk kiegyenlíteni, ám a leendő padló csak kis, de legfeljebb közepes igénybevételnek van kitéve, célszerű az ún. vékony bevonatú műgyanta padlót választanunk. Ennek a rétegvastagsága ugyanis 0,3-3 mm közötti. A betonfelület alapozott és igényes előkészítést, esetenként felületkiegyenlítést is igényel. Ez ugyanis előfeltétele a teljesen sima padlófelület kialakításának, mivel a vékony padlóbevonatok önterülő műgyantákból készíthetők el.
A tartós bevonat elérése érdekében az aljzaton legalább közepes, 1,5 N/mm2 tapadószilárdságot kell biztosítani. Az alapozóréteg – ami a tapadóhíd szerepét tölti be – alapvetően fontos, erre csak a gyártók által megadott anyagot lehet használni, és hengerelve, egyenletesen kell a teljesen letisztított, portalanított betonfelületen elteríteni. Erre kerül többnyire két rétegben az önterülő, kétkomponensű műgyanta fedőréteg. Ezt fogazott lappal szokás a felületen egyenletesen eloszlatni, majd szöges cipővel, tüskés hengerrel is ajánlott az önterülő gyantabevonatot kezelni a buborékképződés megakadályozása miatt.
Csúszásmentesített felület kialakításakor általában az első, még nem megkötött rétegre különféle szemcsenagyságú kvarchomokot szórnak. A második réteget ilyen esetekben hengereléssel viszik fel a homokkal beszórt felületre, hogy a műgyanta megfelelően megkösse, s be is vonja a csúszásgátló homokszemcséket. A rétegek között sima bevonat esetén esztétikai okok miatt csiszolás is szükséges. (folytatjuk)

A betonfelületeket különféle célra alkalmas bevonatokkal lehet tartósabbá tenni. Ha csak pormentesítés és felületi védelem a cél, akkor esetenként elég a beton felületét műgyantával impregnálni. A bevonat (A) nem tömíti el a kapilláris pórusokat, a bevonat filmrétege nem teljesen zárt, 0,1 mm-nél vastagabb.
Hatékonyabb védőbevonatot biztosítanak a betonfestékek, amelyek a pórusokat már teljesen lezárják, ám a felületi filmréteg csak részben tölti ki a felületi pórusokat (B).
Teljesen zárt, sima és minden egyenetlenséget elfedő réteget adnak a vékonybevonatok, amelyek azonban alapozást igényelnek. A vékonybevonatok (C) rétegvastagsága 0,3-3,0 mm, felszínük különféle adalékszerekkel csúszás-mentesíthető.
Kimondottan speciális terheléseknek ellenálló padlóbevonatok a vastagbevonatok, amelyeknek egyenletesen sima fedőrétege alá nagy teherbírású közbenső rétegeket terítenek a beton aljzatokra. (D) A vastagbevonatok rétegvastagsága 3 mm, az ilyen padlók ellenálló képességét a beépített közbenső rétegek együttesen biztosítják.