Füstbe ment energiák

A szigeteletlen falak, tetők, az elavult fűtőberendezések és a korszerűtlen nyílászárók ördögi körforgást indítanak el, hiszen az üvegházhatás legalább 50%-áért a CO2 kibocsátás felelős, így energiapazarlásunk egyre szélsőségesebb időjárást okoz. A növekvő energiafogyasztásunkkal járó többlet CO2 kibocsátás miatt a klímaváltozás pedig öngerjesztő folyamattá válik. A magyar lakosság energiafelhasználása megegyezik az iparéval, tehát lakóházaink megfelelő hőszigetelése valóban óriási megtakarítási potenciált jelent.

Az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban korábban túlságosan is megengedő volt, 2015. január 1-jétől azonban sokkal szigorúbb előírások szerint kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változott az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határérték, az úgynevezett „U-érték”.

A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézményeink, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni. 2018. január 1-jétől pedig már a tisztán önerős építkezések és épületfel-újítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni.

A szegénység pazarlása

A magyar lakosság 66%-a családi házakban (7 millió fő), 20%-a (közel 2 millió fő) nem panel társasházban, 14%-a pedig (több mint 1 millió fő) panel társasházakban él. A családi házak 23%-a, a tégla társasházak 21%-a, a panel társasházak 39%-a szigetelt. Összességében a hazai épületállomány összesen 25%-a szigetelt. Egy családi házban az elpazarolt energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a padlón, 25%-a pedig a tetőn keresztül távozik, ha nem gondoskodunk megfelelő hőszigetelésről.

Felmérések szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60%-os energia megtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulna. A családi házak energia megtakarítása terén hatalmas lehetőségek rejlenek, mivel azok a társasházi lakásoknál sokkal nagyobb alapterületűek, így arányaikban hőt is nagyobb felületen veszítenek. A magyar családi házak jellemzően F-G energetikai besorolásúak, energiaigényük 400-500 kWh/m²/év, ami tízszer magasabb, mint egy alacsony energetikai besorolású házé, ahol ez az érték 40-50 kWh/m² körül alakul. Megdöbbentő, de a lakóépületek együttes éves fogyasztása vetekszik az ország összes nagyerőművében 1 év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével.

Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiapazarló, ami nem életvitelünknek, hanem lakóépületeink rossz energiahatékonysági állapotának tudható be: azok 80%-a ugyanis energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. Egy átlagos, nem energiahatékony családi ház fűtésköltsége elérheti az 50 000 forintot is havonta. Egy friss felmérés szerint Magyarországon mindössze minden ötödik lakás állapota megfelelő energiahatékonysági szempontból. Földünk készletei végesek, és az energiapazarlásnak komoly következményei lehetnek.

Januártól még szigorúbb szabályok

A 2018. január 1-én hatályba lépett jogszabályi szigorítás értelmében már a tisztán önerős építkezések esetén is az épületek energiahatékonysági jellemzőire vonatkozó új előírások alkalmazandók. Az előírt U-érték (hőátbocsátási tényező) a minél alacsonyabb lambda (hővezetési tényező) értékű és/vagy nagyobb beépítési vastagságú hőszigeteléssel tartható be.

Épületeink homlokzatán 30 cm-es szigetelés ma még talán ritkábban fordul elő, de a tendenciákat és az előírásokat ismerve már biztosak lehetünk benne, hogy a nem túl távoli jövőben inkább ez lesz a jellemzőbb szám, mint a 20 cm alatti szigetelés-vastagság. A beépítésnél megjelenő – a nagyobb vastagság miatti – magasabb beruházási költség azonban kiszámíthatóan megtérül, sőt, a szigetelés vastagságának növekedésével csökken a szerkezet U (W/m²K) értéke, ami által a beruházás, felújítás megtérülése a felhasznált energia mennyiségének csökkenésével még gyorsabb lesz.

A homlokzati szigetelő lapok jellemző vastagsága ma 15-20 cm körül alakul, ami már nagyon jó értéknek mondaható, de még értelmesen – a költség-haszon elvet is figyelembe véve – tovább fokozható. Az aktív ház szint eléréséhez ettől vastagabb hőszigetelő táblák alkalmazása lehet indokolt, függően a hőtechnikai méretezés eredményétől. Ennek eléréséhez 30 cm körüli szigetelő lap vastagság szükséges a pl. ásványgyapot lemezekből. Ez a vastagság viszont több egyéb kérdést is felvet, mivel a jelenleg gyártható maximális vastagság 24,5 cm, illetve a kivitelezésben is alkalmazkodni kell ezekhez a növekvő méretekhez.

A tető is fontos

Épületeink energiavesztesége igen nagy részben az elavult, vagy nem megfelelő minőségű tetőszerkezeteken keresztül keletkezik. A rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtőberendezések, és a rosszul vagy egyáltalán nem hőszigetelt homlokzatok mellett a tetőn keresztül is számottevő energia távozik feleslegesen. Akár 10 milliárd forintot is megspórolhatnánk pl. csak azzal, ha a családi házak tetejét rendbe hoznánk, és természetesen ez CO2 kibocsátásunkat is hasonló nagyságrendben csökkentené. Hazánkban több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra több mint 2 millió családi házon, holott csak a tető hőszigetelésével fűtésszámlánk akár 10%-át is megspórolhatnánk.

Ahhoz, hogy tényleg a várt eredményeket hozza a felújításba fektetett pénz és energia, nem elég az, hogy minőségi anyagokat használunk, de fontos, szerepe van a tervezésnek és a kivitelezés minőségének is.

Építésnél, felújításnál mindenképpen hosszú távú szempontokat kell – érdemes – figyelembe venni. A felújítási ciklus Magyarországon kb. 30-40 év, homlokzati szigetelést pedig nem szokás csak úgy cserélgetni, így egy hosszútávra szóló jó döntéssel komoly felújítási költséget is meg lehet takarítani.

A szakemberek gyakran azt tapasztalják, hogy 5-6 éves tetők a szakszerűtlen tervezés és kivitelezés miatt javításra szorulnak. Ha a tető rosszul kivitelezett, nagyon nehéz és költséges kijavítani. Amennyiben azonban megfelelő rétegrenddel, minőségi, megfelelő műszaki paraméterrel rendelkező anyagokkal, szakszerű kivitelezéssel készült, és jól átszellőztetett, akkor egészen biztosan jól működő, energiahatékony tető lesz a fejünk felett.

Hőszigetelésre javasolt épületszerkezetek

Hővezetési tényező: lambda-érték (W/mK), a szigetelőanyag alapvető hőszigetelő tulajdonságát mutatja, azt, hogy milyen mértékben áramlik át a hő az adott anyagon, egységnyi hőfok különbség hatására. Minél kisebb az érték, annál jobb a hőszigetelő képesség.

Hővezetési ellenállás: R-érték, egy adott szerkezet hőáramlással szembeni ellenállását, tehát a szigetelőréteg hatékonyságát mutatja. Minél nagyobb az ellenállás értéke, annál jobb a hőszigetelés.

Hőátbocsátási tényező: U-érték (W/m²K), egy adott szerkezet hőátbocsátó képességét mutatja. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik a szerkezet.