Legyen kisebb a fűtésszámla

A Főtáv idén nyáron kidolgozta cselekvési tervét, arra vonatkozóan hogyan csökkenheti a kialakult közel 20%-os versenyhátrányát. Az elmúlt 15 évben ugyanis a távhőszolgáltatásban olyan folyamatok zajlottak, melyek hatására 2007-re a fogyasztókban nagymértékű elégedetlenség alakult ki. A fogyasztói szervezetek észrevételeiben a főbb problémák a következő csoportokra oszthatók: az alapdíj hődíj aránya, a díjszámítás módjának bonyolultsága, az alanyi jogú gázártámogatás megszűnését követő díjnövekedés, egyedi szabályozhatóság hiánya.
A Főtáv azt javasolta a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy a jövő évtől az alapdíj-hődíj arányát változtassák 35:65 százalékra. Ezzel az első lépéssel elérhető, hogy a hangsúlyosabb hőenergia-költség ösztönözze a fogyasztókat a megtakarításra. Második lépésként a Főtáv 2008. december 31-éig befagyasztaná az alapdíjat, ami a fogyasztók számára - az MNB előrejelzése szerint - 4,5 százalékos megtakarítást jelent 2008-ban az alapdíjból elmaradó inflációs emelés miatt.
A távfűtési számlák végösszegét azonban a korszerűtlen fűtési rendszerek is befolyásolják. Hazánkban jelenleg a családok 2,5-3-szor több fűtési energiát használnak fel, mint a nyugat-európai átlag. A szabályozatlanság hiánya túlfűtést okoz. A lakóközösségek a fűtési rendszerek korszerűsítésével tudnák csökkenteni a számlák végösszegét, de nincs elegendő pénzük a felújításukra. A Főtáv ezért kidolgozta a Lakossági Energiatakarékossági Programját, a Főtáv ÖKO-Programot. Ezzel a vállalat a távfűtéses lakásokban élő családoknak kíván segíteni, mégpedig úgy, hogy elérhetővé teszi számukra a radiátoronkénti szabályozás, és igény esetén a költségmegosztó rendszerek kialakítását.
A korszerűsítéshez a belépőknek nem kell önerőt felmutatniuk. A vállalat javaslata szerint az eszközökért előre meghatározott ideig bérleti díjat fizetnének a belépők, ami a hődíj megtakarításából fedezhető lenne. A programhoz állami segítségre is szükség van. Ha ugyanis 180 ezer fogyasztó élne a lehetőséggel, akkor a beruházás összértéke eléri a 22,5 milliárd forintot, melyhez 11,25 milliárdos állami hozzájárulásra van szükség. Az állami hozzájárulás az állam számára megtérül, hiszen a folyósított jövedelem alapú energiatámogatás is csökken az energia megtakarítás hatására.
A főváros javaslata szerint állami beavatkozás szükséges a kialakult a versenyhátrányt nagymértékű csökkentésére, hiszen a távfűtés ÁFA tartalmának mérséklése 10%-al javítaná a távfűtés pozícióját. Jelenleg mind a gáz, mind a távhőszolgáltatás ÁFA tartalma 20 százalék. Az EU-ban egyébként több országban alacsonyabb ÁFA tartalommal határozták meg a távfűtés árát.

A fővárosi távhőszolgáltató már korábban elmondta, hogy a versenyhátrány leküzdéséhez különböző területeken kell problémákat megoldani:

1. A többi fűtési megoldással szemben drága a szolgáltatás és magasak a díjak,
2. magas az alapdíj aránya, ami a nyári hónapokban túlzottan megterheli a fogyasztókat,
3. a jelenlegi díjmechanizmus nem átlátható,
4. a fogyasztott hőmennyiség szabályozhatóságának hiánya miatt a fogyasztók kényszerszolgáltatásnak érzik a távfűtést.

A távfűtés ára több szereplőtől függ.

A cselekvési terv megvalósításával, a fogyasztók és az állam segítségével csökkenhet a távfűtés díja, hiszen a nagyobb tételt nem az alapdíj, hanem a hődíj jelenti. A hődíj mértéke akkor csökkenthető, ha a fogyasztó egyénileg tudja szabályozni és mérni fogyasztását. Ez jelenleg a távfűtött lakások 88 százalékában nincs megoldva. Pedig akár 15 százalékos megtakarítást is el lehet érni, ha egyénileg befolyásolható a fogyasztás mértéke. Megfelelő szigeteléssel és nyílászárókkal a megtakarítás mértéke akár 45 százalék is lehet.