Festett falak felújítása

2020-02-10 10:12:23 | Módosítva: 2020-02-10 10:23:16

A falfestés téli időszakban ugyan nem előnyös – ezt általában a melegebb tavaszi, nyári időszakban szokás elvégezni – ám egyéb kényszerítő okok miatt a téli festés is lehetséges. Igaz tovább tart, és több kényelmetlenséggel is jár, de egyáltalán nem lehetetlen.


Mire mi kenhető fel?

A helyiségek falainak felújításakor mindig már festett felületeken kell dolgoznunk, ez pedig azonnal számos kérdést vet fel, amire átgondolt válaszokat kell adni. Először is a falakon levő bevonatot el kell-e távolítani. Bőségesen benedvesítés és néhány percnyi beszívódás után spatulával megkaparva ellenőrizhető, hogy lejön-e a festékréteg vagy sem. Ha levakarható, akkor bizony a régi festékréteget minden felújítandó felületről el kell távolítani.

Ez meleg vizes alapos előnedvesítés, áztatás után felülről lefelé haladva végezhető el. Vastag fóliával letakarva megelőzhető a padló elszennyeződése, a festékhulladékot pedig már egy-egy falrész lekaparása után ajánlatos összegyűjteni. Az ajtó elé helyezett vizes lábtörlő pedig meggátolja a cipő talpára ragadt szenny kihordását a szomszédos helyiségekbe.

A kaparásra akkor van szükség, ha előzőleg enyves, vagy többszöri és több rétegben felhengerelt diszperziós festék volt a falon. A mészfestékes falakat nem szükséges kaparni. Ha viszont nehezen eltávolítható latex festék volt a falon, ez jó alap, bármilyen festékkel áthengerelhető, mégpedig mélyalapozás nélkül. A diszperziós festékeknél is csak akkor szükséges a kaparás, ha a fal előzőleg mélyalapozóval volt kezelve, ám a vastag festékréteg néhol levelesen felválik a nedvesítés hatására. Ez elég gyakori hiba, viszont a helyenkénti rétegleválások glettelve eltüntethetők.

A teljesen lekapart vagy foltokban besimított falakat ezt követően mélyalapozóval kell bekenni. Ez jó tapadó, nem nedvszívó alapot biztosít a fedőréteg számára, és széles ecsettel felkenve gyorsan meg is szárad. Erre azonban csak olyan falakon van szükség, amelyeknek egyenetlen a nedvszívó képességük, amit a mélyalapozó kiegyenlít.


Vélhetően az már előzőleg eldöntött dolog, hogy milyen típusú és milyen színű festék kerül majd a falra. A kiválasztás azonban még utólag is módosítható, ha a teljes fedést adó adatokat más festékek adataival is összehasonlítjuk. Ezzel ugyanis nemcsak pénz, hanem munka is megtakarítható. A drágább falfestékek ugyan többe kerülnek, ám akár egy rétegben is kiválóan takarnak, szemben az olcsó dömping árukkal, amelyekből 3 réteg is kell a homogén felület kialakításához. Így rövidebb idő alatt, kevesebb fáradsággal érhető el jó eredmény.

A kimondottan egyrétegű és nagy fedőképességű festékeket szinte biztosan csak egy rétegben kell a falra hengerelni, amihez csak velúrhengert szabad használni. Ez garantálja, hogy a festéket vékony rétegben is egyenletesen teríti fel a falakra. Festés után még lehet foltosodás, ám teljes száradás után egyenletesen homogén felületté válik a felvitt festékréteg. Arra azonban számítani kell, hogy a falak száradása a hideg idő miatt hosszabb ideig fog tartani, még túlfűtés és gyakori szellőztetés ellenére is.

Ha erőteljes és sötét színű fal a cél, akkor elképzelhető, hogy száradás után egy újabb réteget kell a falra hengerelni a telt és foltmentes felülethez. Diszperziós festékeknél viszont a mélyalapozáson túl alapozni is kell a falakat. Ehhez is színes festéket kell használni. Az alapozáshoz ne használjunk fehér festéket, csak ha fehér fal vagy mennyezet a végső cél. Minél hígabb az alapozó festék, annál mélyebbre képes behatolni a kezelt fal felületébe, és annál jobban megtapad a falakon.


Az oldal felületekre pedig már az alapozóba kevert 5-10%-nyi színes festék is nagyban elősegíti a színfestés következő rétegének a jó fedését, és így már egy réteg is foltmentes felületeket adhat – minőségi festéket használva. A sötét színű falak alapozásakor szinte elengedhetetlen a színes festék alapozóba keverése. A színes falak festésekor a hígítási arány betartása is fontos.

A felhordást megfelelő szálhosszúságú festőhengerrel kell elvégezni. A szálhosszúságot a falfelület és a festék sűrűségéhez igazodva lehet kiválasztani. A 12 mm-es szálhosszúságú hengert a sima falakhoz, a fűrészporos tapéták átvonásához a 16-18 mm-es, a rücskösebb felületekhez pedig a 20-21 mm-es szálhosszúságú hengereket célszerű használni. Minél hosszabb a henger szálhosszúsága, annál több festéket képes felvenni és szétteríteni a falon.

Az alacsony belmagasságú helyiségek mennyezetének a festését megkönnyíti a teleszkópos nyélre erősítet festőhenger, ám a festékezését mindig a rúdról leemelve kell végezni. A magas, 3-3,7 m-es belmagasságú helyiségekben azonban a létra használatát ezzel nem lehet kiváltani, mert nehézkes a túl hosszú nyelű hengert a magasban mozgatni.


A hengert úgy kell a festék felületén mozgatni, hogy a festék még érje, de ne merüljön bele. Ha ez mégis megesik, lehúzó rácsra nyomva lehet a felesleget kinyomni a henger szálai közül. A hengert fel-le mozgatva, majd Z-alakban is átgurítva lehet a festéket egyenletes és vékony rétegben a falra hengerelni. A festékező tálca használata csak kisebb felületek festésénél hasznos, mert viszonylag gyorsan kell újra tölteni, és közben túl sok festék kerül a hengerre, amit azután a lehúzó rácson kell kinyomni a szálak közül.

Ha valaki sávos falat szeretne készíteni, az előtte az első, alapszínű rétegen kifedő szalagok falra ragasztásával határolhatja be a sávok helyét. Ezek lehetnek függőlegesek vagy vízszintesek, ám csak nagyobb falfelületen és kevés bútor kitakarása mellett jutnak érvényre az ilyen, akár többszínű falmintázatok. Különféle szélességű kifedő ragszalagokat használva a sávok ritmusát is könnyű változatossá tenni. Ez azonban előzetes tervezést igényel, és plusz munkával jár.


Sokan a falak felületét nem csíkhúzással, hanem extrudált műanyag idomokkal szeretnék elválasztani a mennyezettől. Ha ez a cél, akkor erre már a festéskor kell gondolni. A színesre festett oldalfalak, és a mennyezet fehér felületét határozott egyenes vonallal kell kijelölni, majd lefesteni. A kijelölés csapózsinórt használva könnyíthető meg, a festés határvonala pedig ecsettel húzva határolható be. A díszlécet e határvonalra illesztve kell felragasztani. Az ívesen kialakított mennyezeti sarkokat azonban csak méretes sarokidomokkal lehet eltüntetni. Ezt ún. tükörmennyezettel lehet elkerülni, amely keskeny, háromszög alakú díszlécekből alakítható ki 20-30 cm távolságban a mennyezet széleitől.

Ezekhez hasonlóan az oldalfalakon is kialakíthatók kazetták. Ezek azonban csak nagyobb szabad falfelületeken hatásosak. Az utólag felragasztott díszlécek oldalélei mintegy vonalzóként használhatók a különböző színű falrészek kialakításánál, és akár ezektől eltérő színűek is lehetnek. Kényes munka, ám ha jól átgondolt maga a színterv, akkor nagyon dekoratív hatások és tagolások valósíthatók meg a különféle fazonú és méretű polisztirolhab anyagú díszlécek falra ragasztásával és színezésével.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Referencia lakás I.

Ebben az évben az Ezermester két speciális vállalkozásba is belekezd, illetve már bele is kezdett. Az egyik egy kis méretű lakás felújítása, a másik valamivel nagyobb volumenű; egy meglevő...


Op-art mintás szobafalak

Az Op-art stílus egy időben nagyon divatos volt a képzőművészetben, most pedig szobák faláról köszön vissza díszítő elemként. E művészeti stílus jellegzetessége, hogy geometrikus minták...