Festett falak felújítása

2020-02-10 10:12:23 | Módosítva: 2020-02-10 10:23:16

A falfestés téli időszakban ugyan nem előnyös – ezt általában a melegebb tavaszi, nyári időszakban szokás elvégezni – ám egyéb kényszerítő okok miatt a téli festés is lehetséges. Igaz tovább tart, és több kényelmetlenséggel is jár, de egyáltalán nem lehetetlen.


Mire mi kenhető fel?

A helyiségek falainak felújításakor mindig már festett felületeken kell dolgoznunk, ez pedig azonnal számos kérdést vet fel, amire átgondolt válaszokat kell adni. Először is a falakon levő bevonatot el kell-e távolítani. Bőségesen benedvesítés és néhány percnyi beszívódás után spatulával megkaparva ellenőrizhető, hogy lejön-e a festékréteg vagy sem. Ha levakarható, akkor bizony a régi festékréteget minden felújítandó felületről el kell távolítani.

Ez meleg vizes alapos előnedvesítés, áztatás után felülről lefelé haladva végezhető el. Vastag fóliával letakarva megelőzhető a padló elszennyeződése, a festékhulladékot pedig már egy-egy falrész lekaparása után ajánlatos összegyűjteni. Az ajtó elé helyezett vizes lábtörlő pedig meggátolja a cipő talpára ragadt szenny kihordását a szomszédos helyiségekbe.

A kaparásra akkor van szükség, ha előzőleg enyves, vagy többszöri és több rétegben felhengerelt diszperziós festék volt a falon. A mészfestékes falakat nem szükséges kaparni. Ha viszont nehezen eltávolítható latex festék volt a falon, ez jó alap, bármilyen festékkel áthengerelhető, mégpedig mélyalapozás nélkül. A diszperziós festékeknél is csak akkor szükséges a kaparás, ha a fal előzőleg mélyalapozóval volt kezelve, ám a vastag festékréteg néhol levelesen felválik a nedvesítés hatására. Ez elég gyakori hiba, viszont a helyenkénti rétegleválások glettelve eltüntethetők.

A teljesen lekapart vagy foltokban besimított falakat ezt követően mélyalapozóval kell bekenni. Ez jó tapadó, nem nedvszívó alapot biztosít a fedőréteg számára, és széles ecsettel felkenve gyorsan meg is szárad. Erre azonban csak olyan falakon van szükség, amelyeknek egyenetlen a nedvszívó képességük, amit a mélyalapozó kiegyenlít.


Vélhetően az már előzőleg eldöntött dolog, hogy milyen típusú és milyen színű festék kerül majd a falra. A kiválasztás azonban még utólag is módosítható, ha a teljes fedést adó adatokat más festékek adataival is összehasonlítjuk. Ezzel ugyanis nemcsak pénz, hanem munka is megtakarítható. A drágább falfestékek ugyan többe kerülnek, ám akár egy rétegben is kiválóan takarnak, szemben az olcsó dömping árukkal, amelyekből 3 réteg is kell a homogén felület kialakításához. Így rövidebb idő alatt, kevesebb fáradsággal érhető el jó eredmény.

A kimondottan egyrétegű és nagy fedőképességű festékeket szinte biztosan csak egy rétegben kell a falra hengerelni, amihez csak velúrhengert szabad használni. Ez garantálja, hogy a festéket vékony rétegben is egyenletesen teríti fel a falakra. Festés után még lehet foltosodás, ám teljes száradás után egyenletesen homogén felületté válik a felvitt festékréteg. Arra azonban számítani kell, hogy a falak száradása a hideg idő miatt hosszabb ideig fog tartani, még túlfűtés és gyakori szellőztetés ellenére is.

Ha erőteljes és sötét színű fal a cél, akkor elképzelhető, hogy száradás után egy újabb réteget kell a falra hengerelni a telt és foltmentes felülethez. Diszperziós festékeknél viszont a mélyalapozáson túl alapozni is kell a falakat. Ehhez is színes festéket kell használni. Az alapozáshoz ne használjunk fehér festéket, csak ha fehér fal vagy mennyezet a végső cél. Minél hígabb az alapozó festék, annál mélyebbre képes behatolni a kezelt fal felületébe, és annál jobban megtapad a falakon.


Az oldal felületekre pedig már az alapozóba kevert 5-10%-nyi színes festék is nagyban elősegíti a színfestés következő rétegének a jó fedését, és így már egy réteg is foltmentes felületeket adhat – minőségi festéket használva. A sötét színű falak alapozásakor szinte elengedhetetlen a színes festék alapozóba keverése. A színes falak festésekor a hígítási arány betartása is fontos.

A felhordást megfelelő szálhosszúságú festőhengerrel kell elvégezni. A szálhosszúságot a falfelület és a festék sűrűségéhez igazodva lehet kiválasztani. A 12 mm-es szálhosszúságú hengert a sima falakhoz, a fűrészporos tapéták átvonásához a 16-18 mm-es, a rücskösebb felületekhez pedig a 20-21 mm-es szálhosszúságú hengereket célszerű használni. Minél hosszabb a henger szálhosszúsága, annál több festéket képes felvenni és szétteríteni a falon.

Az alacsony belmagasságú helyiségek mennyezetének a festését megkönnyíti a teleszkópos nyélre erősítet festőhenger, ám a festékezését mindig a rúdról leemelve kell végezni. A magas, 3-3,7 m-es belmagasságú helyiségekben azonban a létra használatát ezzel nem lehet kiváltani, mert nehézkes a túl hosszú nyelű hengert a magasban mozgatni.


A hengert úgy kell a festék felületén mozgatni, hogy a festék még érje, de ne merüljön bele. Ha ez mégis megesik, lehúzó rácsra nyomva lehet a felesleget kinyomni a henger szálai közül. A hengert fel-le mozgatva, majd Z-alakban is átgurítva lehet a festéket egyenletes és vékony rétegben a falra hengerelni. A festékező tálca használata csak kisebb felületek festésénél hasznos, mert viszonylag gyorsan kell újra tölteni, és közben túl sok festék kerül a hengerre, amit azután a lehúzó rácson kell kinyomni a szálak közül.

Ha valaki sávos falat szeretne készíteni, az előtte az első, alapszínű rétegen kifedő szalagok falra ragasztásával határolhatja be a sávok helyét. Ezek lehetnek függőlegesek vagy vízszintesek, ám csak nagyobb falfelületen és kevés bútor kitakarása mellett jutnak érvényre az ilyen, akár többszínű falmintázatok. Különféle szélességű kifedő ragszalagokat használva a sávok ritmusát is könnyű változatossá tenni. Ez azonban előzetes tervezést igényel, és plusz munkával jár.


Sokan a falak felületét nem csíkhúzással, hanem extrudált műanyag idomokkal szeretnék elválasztani a mennyezettől. Ha ez a cél, akkor erre már a festéskor kell gondolni. A színesre festett oldalfalak, és a mennyezet fehér felületét határozott egyenes vonallal kell kijelölni, majd lefesteni. A kijelölés csapózsinórt használva könnyíthető meg, a festés határvonala pedig ecsettel húzva határolható be. A díszlécet e határvonalra illesztve kell felragasztani. Az ívesen kialakított mennyezeti sarkokat azonban csak méretes sarokidomokkal lehet eltüntetni. Ezt ún. tükörmennyezettel lehet elkerülni, amely keskeny, háromszög alakú díszlécekből alakítható ki 20-30 cm távolságban a mennyezet széleitől.

Ezekhez hasonlóan az oldalfalakon is kialakíthatók kazetták. Ezek azonban csak nagyobb szabad falfelületeken hatásosak. Az utólag felragasztott díszlécek oldalélei mintegy vonalzóként használhatók a különböző színű falrészek kialakításánál, és akár ezektől eltérő színűek is lehetnek. Kényes munka, ám ha jól átgondolt maga a színterv, akkor nagyon dekoratív hatások és tagolások valósíthatók meg a különféle fazonú és méretű polisztirolhab anyagú díszlécek falra ragasztásával és színezésével.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Az utca művészei: freskó a tűzfalon

Időnként fellángol a vita, hogy a graffiti, azaz a falfirkák nevezhetők-e művészetnek. Némelyik ugyan valóban nagyon dekoratív és egyedi, ám ezek többnyire inkább túlzott méretű szignók, azaz...


Belső festés és fal hibák javítása

Egy lakásban az egészen apró, ám szembántó leverődésektől, foltoktól kezdve a nedvesedés okoztavakolat leválásokig, vagy a szerelési műveletek közben bekövetkező sérülésekig számos hiba...