Haszonnövények társbérletben

Kiskertben helyszűke miatt megoldhatatlannak tűnhet nemcsak a család gyümölcsszükségletének kielégítéséhez elegendő számú fa, hanem még az igazán jó terméshozamok eléréséhez nélkülözhetetlen termékenyítő porzós partnerek elhelyezése is. Gondot okozhat az is, amikor a helyhez jutott fák bármelyike jóval többet terem a családi szükségletnél.

Az ilyen és hasonló gondok megoldásában segíthet, ha egy fán többféle gyümölcs is megtalálható. Hasonlóképpen elképzelhető több különféle, eltérő jellegű szőlőfajta társítása is. Elsősorban az érési időben és színben, netán másféle szempontból különbözőek egy alanyon nevelése célszerű. A rózsafajták ilyen módón történő társítása ugyancsak beválhat. Kiváltképpen sikeresnek és látványosnak bizonyulhat ez, a koronás, magas törzsű rózsák esetében. Az ilyen ötletes párosítás más esetekben is megvalósítható, csak jól kell alkalmazni.

Egy gyümölcsfán több fajta azért is előnyös lehet, mert így a termékenyítő beporzás tökéletesebbé válhat. Másrészt ez esetben még a kissé szakaszosan termő fáknál is aligha valószínű, hogy bármikor éppen egybeessen valamennyi fajta szakaszos termésből eredő kiesése. Ebből adódóan ilyenkor az éppen pihenő szakaszban levő fajta felesleges energiája táplálhatja is az ekkor termőszakaszos koronarészeket, így a gyümölcsök kinevelésének energiaigénye meggátolja, hogy a kihagyó koronarészeken a termés szempontjából már hátrányos buja hajtásfejlődésre kerüljön sor.

Gondokozó legfeljebb még az lehet, hogy pl. a társítottak közül valamelyik fajta érőfélben van, fogyasztható a gyümölcse, ám az időközben szükséges növényvédelem során erre fokozottan tekintettel kell lenni. A koronaalakító és termőre metszésekkel, továbbá az esetleges nyári zöldmetszésekkel és hajtásválogatásokkal kell ellensúlyozni, korrigálni az előforduló növekedési aránytalanságokat. Így lehet olyan meggyfa és esetleg cseresznyefa is, még inkább körte, őszibarack, szilva, amely koronájában a legkorábbi fajtájának érésétől a legkésőbben érőig folyamatosan teremhet több-kevesebb gyümölcs, és ezért szinte folyamatosan szedhető.

Nevelhetünk a fa egyik ágán almát, a másikon körtét, a harmadikon birset, a negyediken naspolyát is, miután egy birsalanyon ez mind megfér. Adódhat erős birsfa tő, amelynek rövidre történő visszavágása után a rajta előtörő számtalan hajtása mindegyikébe másfélét szemezve később több tucatnyi féle körte is teremhet. Ilyen módon egymás társaságában folyamatosan érhetnek a legkülönbözőbb ízű, színű és formájú körtegyümölcsök.

Az előzőkhöz hasonló megoldás persze almából is elképzelhető. Szilva és barack is teremhet egyetlen fán, kökényszilva alanyon. Különösen nagy sikerre számíthat az olyan őszibarackfa, amelyen a legkorábbi barackok után, érésben folyamatosan követik egymást a sárga, a zöld, a kék és a piros ringlók. Végezetül pedig akár egy késői muskotály szilva is teremhet rajta. Még inkább lehetséges az, hogy ilyen módon ugyanazon gyümölcsféle egymás termékenyítését segítő és növekedési erélyűkben közel azonos sajátosságú, valamint egyebekben is jól társítható fajtái kerüljenek párosításra.

Társítási ajánlatok

A fajta társítások fontos szempontja a különféle fajták egymás jó termékenyítésén felül az is, hogy a termőre fordulásuk idején a növekedési erélyűkben legalább megközelítőleg megegyezőek legyenek. Növényvédelmi megfontolások indokolhatják azt, hogy együtt neveléshez a különben nagyon is előnyösnek ígérkező korai, közepes és kései érésű fajták mégse kerüljenek társításra.

Az egyes fajtáik esetében önmeddő mandulák egymás jó porzása szempontjából kedvezőnek bizonyulhat a Budatétényi 13 és a Szigetcsépi 55, vagy a Budatétényi 70 és a Tétényi kedvenc fajták együttese is. A cseresznyék közül említhető a Bigarreau Burlat és a Van, továbbá a Solymári gömbölyű és a Germersdorfi óriás, illetve Karmazsin fajtaegyüttes. Meggyekből példaként felhozható a Meteor korai, az Érdi bőtermő és az Új-fehértói fürtös is. A gyenge növésű alanyra is szemezhető almák közül egy lehet nyári, amilyen az Éva, egy pedig őszi, mint az Egri piros, ezenfelül azután téli fajta lehet, többek között a Goldenspur vagy Starkrimson is. A társításra kerülő körtefajtákat is különböző, egymást jól megtermékenyítő fajták közül választhatjuk. Ezek szerint a Vilmos és a Bőse kobak, vagy a Vilmos és a Conference egyaránt jó társítás.

A kajszi páros, a Gönci magyar kajszi és a Ceglédi óriás is lehet. A szilvaegyüttesben vagy éppen kajszi, a ringló társításban a Besztercei, a Besztercei muskotály, és a kisebb őszibaracknyi termésű Blue-free a legfigyelemreméltóbb szilvafajták. Az őszibarack párok vagy többszörös társak nagyon sok fajta közül választhatók ki úgy, hogy a szedési, illetve fogyasztási idényük széthúzása érdekében eltérő érésűek legyenek. Említhetők június végi, július eleji érésű korai fajták: a Madeleine Pouyet, a Springtime; a középkoraiak: az Aranycsillag, a Mariska, a Piroska, a Starking Delicious; a középérésűek: a Redhaven, a Regina, a Ford és a már kései Elberta. Beilleszkedhetnek az olyan különlegességek is, mint a „pogácsabarack” vagy helyesebben a „laposbarack” csoportba tartozó Remény és az úgynevezett „kopaszbarack”, azaz nemzetközileg ismert nevén nektarin fajtatípusból hazánkban legelterjedtebb Nectared 4, valamint a legkésőbbi érésű, és kivételesen még novemberig is eltartható gyümölcsű Shipley fajta.

Az említett lehetséges párosítások és társítások csak némi ízelítőül és példaképül szolgálhatnak.

Könnyű kialakítás

A társítani kívánt fajták összehozásához legjobb szaporítási lehetőségként a szokásos és a később is végezhető Chip szemzés kínálkozik. Figyelmet érdemel még az, hogy ilyen társbérletre egy vagy több, már meglevő idősebb és még inkább fiatal fa is sikeresen „átállítható”. Ehhez azonban a már vaskos ágaikat még a nedvkeringésük megindulása előtt, illetve a cseresznye, a meggy, a barackok és a többi csonthéjas esetében a nyár végi metszésidényükben kívánatos csonkolásszerűen, jó arasznyira visszavágni. Egy águk maradjon épen, úgynevezett szívóágnak. Ha ez a következő metszésidényben sem kerül tőből kivágásra, a továbbiakban is, mint még egy újabb társbérlő fajta képviselője maradhat meg a koronában. A csonkolás nyomán kifejlődő hajtások közül áganként egyet-kettőt, az erre legalkalmasabbnak ígérkezőket hagyjuk meg. Azok kerülhetnek az augusztusi alvószemzési időszakban a kívánt fajtákkal történő beszemzésre.

Ilyen módon nevelhetők a leggyorsabban akár minden ágon, még inkább ágemeletenként más-más gyümölcsöt termő fák kis kertben is. Már csak az érdekesség, a kísérletezés végett érdemes legalábbis megpróbálkozni az ismertetett lehetőségekkel.