20 éve az Ezermesternél: gazdálkodjunk újra a kiskertekben – mondja Robi

Emlékszel még hogy kerültél a laphoz?

Ez 2004-ben volt, akkor én a Kertészeti Egyetem elvégzése után egy kempingben dolgoztam, ahol a 3 hektáros terület rendben tartása volt a feladatom. Ennek az volt a hátránya, hogy tavasztól-őszig rengeteg munka volt, alig lehetett győzni, télen pedig a teljes leállás és unalom. Akkor gondolkoztam el rajta, hogy kellene valami olyan lehetőség után nézni, ami a téli szezonban is működőképes. Bementem Gyulán a könyvtárba, és ahány magazint, újságot ott találtam, mindből kiírtam a főszerkesztőknek az e-mail címét, talán a politikai és a sport jellegűeket hagytam ki, az összes többihez ment a levél. Az Ezermesterhez behívtak egy állásinterjúra, és azóta, húsz éve írok itt a kert rovatban.

Mi változott az elmúlt húsz évben a kertek terén?

A hobbi- vagy családellátó kertek terén a változások már hamarabb elkezdődtek, de az elmúlt húsz évben a helyzet igazából egyre csak romlott. Míg 30-40 évvel ezelőtt szinte mindenkinek volt haszonnövény a kertjében, az utóbbi időben ez teljesen megváltozott. A kertek nagy része most jó esetben füvesített, és dísznövényekkel van beültetve, rosszabb esetben lebetonozott, murvázott. Haszonnövényeket már csak elvétve találunk, a falusi kertekben is. Ez több okból is probléma. Egyrészt nagyon sok olyan haszonnövény van, ami díszítőértékkel is rendelkezik, tehát teljes mértékig megállná a helyét a díszkertben. A díszkertbe beültetve egy-egy gyümölcsfa, az évelő virágágyásba néhány fodroskel vagy színes levelű spenótfa, gyógynövények, fűszernövények – ezek mind olyanok, hogy a díszkert újra egy kicsit haszonkertté válhatna tőlük.

Az én nagyszüleimnél annak idején volt természetesen konyhakert, és emellett még a nyaraló kertjében is nagyobb részt foglalt el a zöldséges, mint a díszkert. Hétvégente Szanazugban kertészkedett a család az aktív kikapcsolódás jegyében, utána pedig mentünk fürdeni a Körösbe. Akkoriban, hogyha egyik pillanatról a másikra valamiért a boltok élelmiszer ellátása megszűnt volna, szerintem abból a két 800 négyzetméteres konyhakertből simán biztosított lett volna a család élelmiszer ellátása. Napjainkban, ha egyszer csak azt mondanák, hogy a boltokban nincs élelmiszer, én azt gondolom, hogy az emberek túlnyomó többsége két-három napon belül elkezdene éhezni.

A kényelem átvette a hangsúlyt, de ez csak látszólagos kényelem. Kényelmesnek tűnik az, hogy egyszerűen csak be kell menni a boltba, és ott mindent megvehetünk. Hazahozzuk a zöldséget, gyümölcsöt, nem kell gondozni őket, tényleg csak elmegyünk a boltba, és kifizetjük. Ez látszólag a kényelmünket szolgálja, mindaddig, amíg olyan áron vannak ezek, hogy megfizethetők, illetve amíg az ellátás biztosított. Ellenben ezzel az embereknek az élelmiszer önrendelkezése Magyarországon gyakorlatilag megszűnt, mert függünk a bolti ellátástól.

Gyerekkoromban el se tudtam volna képzelni, hogy valaha például kutya vagy macska eledelt lehet majd boltban kapni, vagy vizet palackban cipelünk haza majd a boltokból. Most a pénzért úgy robotol az ember, hogy egyfajta munkát  végez, ami a szakmája, azt végzi egész nap, egész héten, egész évben, ezért pénzt kap, és ezért a pénzért jó esetben mindent meg tud venni. Régebben sokkal kevesebb pénzt kerestek az emberek, tehát sokkal kevesebb időt fordítottak arra, hogy pénzt keressenek, és sokkal több időt arra, hogy a saját maguk és családjuk ellátását biztosítsák.

Az embereknek szerintem nyugodtabb és változatosabb is lenne az élete, hogyha kevesebbet robotolnának a pénzért, és több időt fordítanának arra, hogy például a kertben megtermeljék az zöldségeket, gyümölcsöket, esetleg kishaszonállatokat tartsanak. Az otthon megtermelt zöldségek valószínűleg sokkal jobb minőségűek lennének, mint a boltban megvásároltak, hiszen amit mi szedünk le, például paradicsomot, azt biológiai érettségében szedjük le, amikor az a legfinomabb, míg a bolti paradicsom nem teljesen éretten lesz leszedve, még ideutazik, és még pulton tartható kell legyen. A saját, tényleg Napon termett zöldség-gyümölcs íze mellett a vitamin és ásványanyag tartalma is jobb, mint amelyik egy fóliasátorban jött létre. Ez egy érdekes dolog, mert az embereknek az az elvárása, hogy lehetőleg minél kevesebb növényvédő-szerrel terhelt, vagy a gondozás során, a technológia során minél kevesebb növényvédő-szert látott zöldségeket, gyümölcsöket szeretnének vásárolni a boltban, de azt minél olcsóbban.

Egy házikertben sokkal egyszerűbben lehet komolyabb növényvédő-szerek nélkül termelni, aminek az az oka, hogy míg egy kertészetben monokultúra van, egyféle növényből van nagyon sok, ezért annak a kórokozói, kártevői nagyobb számban megjelennek, felszaporodnak. Egy kis kertben változatos a fajoknak a száma, tehát ott egy-egy adott növénynek a kórokozói, kártevői kisebb eséllyel szaporodnak túlzottan, sőt bio-védőnövényekkel vagy bio-permetlevekkel is jó eredményeket lehet elérni. Azért is lenne értelme, hogyha a családellátó kertek újra felvirágoznának Magyarországon, mert sokkal jobban kontroll alatt tudnánk tartani, hogy mit eszünk meg. Tehát tudjuk, hogyha permeteztük egyáltalán, mivel permeteztük, mikor permeteztük…

Remélem, hogy egyre többen elgondolkodnak majd azon, hogy amit csak lehet, saját maguk termeljenek meg. Hiszen egy 4-500 négyzetméteres kertben már egy négytagú családnak megtermelhető a zöldség és gyümölcs szükségletének a legnagyobb része, de egy 50 vagy 100 négyzetméteres kertben is lehet nagyon jó időgazdálkodással, tehát a különböző fajok egymás utáni sorrendjével helytakarékosan bánva úgy zöldségeket termeszteni, hogy az igen jelentős mértékben hozzájáruljon a családnak a konyhapénzéhez.

Kora tavasszal el lehet vetni a hónapos retket, azt ugye 30 nap múlva szedhetjük, utána még valami tépőssalátát vagy rukkolát teszünk, az is egy hónap alatt kész van. Amikor elérünk a május 10-ig, amikor már nem várhatók talaj menti fagyok, akkor ültetjük el a paprikát, paradicsomot, ami pedig egészen a fagyokig nevelkedik ott, de a közöttük akár lehet rövid tenyészidejű zöldségnövényeket, levélzöldségeket mizunát, spenótot termeszteni. Tehát hogyha a helyet jól kihasználjuk, és a növények időbeni egymás utáni sorrendjét megtervezzük, akkor egy 50-100 négyzetméteres kert is nagyon nagy segítségére lehet egy családnak.