A lendkerekes „akkumulátor” egy vákuumkamrában forgó, mágneses csapágyakra felfüggesztett, henger alakú rotor segítségével mozgási energia formájában tárolja az energiát. Feltöltéskor egy elektromotor pörgeti fel a lendkereket, amely több ezer fordulat/perc sebességet is elérhet, majd a vákuumnak és a csúcstechnológiájú csapágyaknak köszönhetően minimális súrlódási veszteséggel forog tovább. A tárolt energia leadásakor a lendkerék mozgási energiáját az elektromotor/generátor segítségével táplálják vissza a hálózatba.
A lendkerekes energiatároló esetében nincs tűzveszély, körülbelül 11.000 ciklusra képes kapacitáscsökkenés nélkül, és 20-30 éves élettartammal büszkélkedhet. Bár ezeknek a rendszereknek alacsony az energiasűrűsége, lényegesen tartósabbak, mint a lítium-ion alapú kémiai akkumulátorok.
A program része az állam átfogó stratégiájának, amelynek célja, hogy a kiterjedt villamosenergia-hálózat ritkán lakott perifériáján lévő fogyasztók esetében a drágán üzemeltethető vezetékes ellátást szigetüzemű megoldásokkal váltsa ki, amelyeket napelemekből, akkumulátorokból és a végső mentsvárat jelentő dízelgenerátorokból építenek meg. Ezek a rendszerek az állam szerint jóval olcsóbbak, mint a távvezeték-hálózat fenntartása.