Épületkiszárítás, falszárítás

2008-08-07 23:34:55 | Módosítva: 2008-08-08 00:20:37

Bármi is egy lakás, vagy épület nedvesedésének, dohosságának az oka, a hiba hatásos elhárítására csak akkor van esély, ha az épületet előzőleg teljesen (vagy a lehető legnagyobb mértékben) kiszárították, és a nedvesedés okát, mértékét megbízhatóan feltárták.

Aránylag könnyű rájönni, hogy honnan - átlyukadt tetőről, finom csőrepedésből, felkúszó talajvíz okán, netán bezúduló árvízből - származik a víz. Ha a nedvesedés nyomán megjelennek a falpenész foltjai, legtöbbször az derül ki, hogy az egyébként is "nedves" helyiség (fürdőszoba, WC, mosdó) nem túl jó hőszigetelő-képességű falát kívülről csapkodja az eső, a sarkai külső élei északi irányba néznek, felette hőhíd (pontosabban hideghíd) van egy-egy beton födémelem, vagy ablak szemöldök-gerenda miatt.
A nedvesedés okát mutatja a vízfoltok helye. A mennyezeten lévő (1/A) határozott élű, sötét foltok friss tetőbeázásra, vagy felsőbb szinti elárasztásra utalnak, az elszíneződött, határozatlan élűek hasonló, de megszűnt hibára (1/B). Az észak felé néző "vizes" szobák felső sarkaiban mutatkozó penész a külső falat érő esőre, esetleg odacsorgató rossz csatornára, nem eléggé szigetelő külső falakra, hőhidat alkotó épület-elemekre utal (1/C). A padló feletti éles, vízszintes határvonalú elszíneződés levonult árvízre (1/D), vagy belső elöntésre; a szabálytalan alakú, felfele világos, alul már egészen sötét foltok a felszívódó talajvízre, szigeteletlen falakra vall (1/E).
A szárításhoz először a hibák okát kell elhárítani, aztán megkezdődhet a kiszárítás. Arra viszont igen csekély az esély, ha az alulról felszívódó talajvíz ellen a falak továbbra is szigeteletlenek maradnak!
A bútorzatától megszabadított helyiség valamennyi ablakát, ajtaját szélesre tárva kell segíteni a levegő áramlását. Ha van rá mód úgy, hogy a fő szélirány szerinti legalacsonyabb nyíláson áramolhasson be, és a legmagasabban lévőn kifele a levegő. Ez az átlósan emelkedő légfolyosó már a minimális légnyomáskülönbség, valamint a meleg levegő felfele igyekvése miatt is biztosít némi légmozgást. A felső ablakba legfelül kifele szívóan elhelyezett egész kis teljesítményű ventilátor ugyancsak serkenti azt (2). Az átlós légáramlás ott a leghatásosabb, ahol a padlóhoz közeli falsávokban jelentkezett a felszívódó víz. Mennyezetbeázás, vagy fenti penészedés esetén a beeresztő nyílás is magasan, a kivezetővel átlósan szemben legyen. Ideális, ha a bevezető nyílás a déli, a kivezető az északi falakon van.
Ha van a helyiségben fűtési lehetőség, a szárítás idején az is erősen működjék. Amennyiben a fűtésnek akadálya van (pl. a központi fűtést nyárra kikapcsolták, és egy kályha égéstermékeinek elvezetéséhez nincs kéménynyílás), az amúgy is nyitott ablakokon át ideiglenesen kivezetett füstcsöveket kell beállítani egy pótkályha részére. Annál jobb, minél alacsonyabb a kályha, hiszen a meleg levegő felemelkedik a felső vízfoltokhoz is, viszont a felszívódó nedvesség többet kap az alacsony kályha hőjéből. Előnyösek a gördíthető, olajtöltésű villanykályhák is, mert azokat a vízfoltos fal mellé lehet gurítani.
Korszerű, de nem olcsó a nagy ventilátorral, hőlégfúvóval egybeépített villanykályha, amivel a meleg levegő áramlását a legfontosabb helyekre lehet irányítani. Ahol van a közelben vontatható fűtőkazán, annak fűtőhőjét a légtechnikában használatos olcsóbb anyagú flexibilis légvezető csöveken át lehet a vizes helyiségekbe irányítani.
Építkezési vállalatoktól lehet kölcsönkérni acélpálcákból készített kokszkosarat, amelyben a meggyújtott koksz igen sokáig és kormot alig termelve ontja a hőt. Gond inkább az, hogy ma már a kokszhoz sem könnyű hozzájutni, amellett drága, az égéstermékei miatt ki kell tárni a nyílászárókat, és veszélyessége miatt ügyelni kell rá. Igaz, a többiekre is.
A legmakacsabban maradni akaró, alulról felszívódó falnedvesség kiszárításának akadálya, hogy a melegebb, könnyebb levegő gyorsan igyekszik felemelkedni, és a padlóhoz közeli falak helyett a plafont melegíti. Némileg enyhíteni lehet ezt a gondot, ha a kályha, fűtőtest, vagy fűtőventilátor fölé nem jó hővezető és nem gyúlékony anyagból hőterelő táblákat helyezünk el. Például: amúgy is sérült eternit hullámlemezekből úgy, hogy a falhoz érő élük a vízfoltok felső határához, a másik meg közép fele lejtve, a fűtőszerkezeten túl érjen. A falba vert kampókon, a kályhán túlérő végén meg bakokon, állványokon nyugodjon, de szilárdan (3). Lefele lejtése minimum 15-20 foknyi legyen, ami elég ahhoz, hogy a kályha felett remegő levegőt a fal felé terelje. Ha minden szerencsésen összejött, hamarosan elmondhatni, hogy: folt volt, nincs. De a penész rendszerint hamarosan pótolja.
A gombacsaládnak több ezer tagja van, amelyek közül száz jelenik meg az ember társaságában, és tucatnyi okoz problémákat. Ilyen a falpenész is, amelynek "megélhetéséhez" szerves anyagokra, 10 °C körüli hőmérsékletre és nedvességre van szüksége. Ha ezek jelen vannak, megél a falfestésen, vakolaton, műanyagokon, de még a papíron is.
Szerencsétlen esetben a nedvesség talaj-, bel-, vagy árvízzel kerül a helyiségekbe. De megjelenik egyszerű fizikai jelenségek - és persze neki kedvező körülmények - esetén akár a hatodik emeleten is. Jól ismert példa erre a hűtőszekrényből a meleg szobába hozott üdítős palack felületén rögvest megjelenő pára, ami gyöngyöző vízcseppekké alakul. Az ok egyszerű: a szobai meleg levegő sok párát tartalmaz, amit nem látni, nem érezni. Ám a hideg palackkal érintkezve, ott nem képes tovább rejteni az elnyelt vízpárát, ezért kicsapódik, lerakódik.
A lakásokban ilyen "bemutató-palack" a nem eléggé hőszigetelt anyagból épült fürdőszoba, amelynek falai hidegek, de levegője meleg, ezért képes felvenni a használatkor keletkező vízpárát. Ám a hideg falakkal érintkező levegő víztartalma azokon már kicsapódik. Mivel a meleg levegő felemelkedik, a penészedésre leghajlamosabb a fürdőszoba felső sarka, a falak mennyezettel találkozó hajlata lesz. Ott korlátozottabb a szellőzés, és gyakori, hogy a födém betonelemei hőhídként vezetik oda a külső levegő hidegét.
Hideg fal + páradús belső meleg levegő + szellőzetlenség = penész!
Azt ugyan le lehet vakarni, akár a festéssel, vakolattal együtt is, egészen a falazatig, de a szokványos anyagokkal történő újravakolás, festés nem sokat segít.
Szerencsére az épületkémia kutatói már kialakították a gombásodást gátló és eltüntető anyagokat, építő-elemeket is. Ezek alkalmazása előtt azonban lehetőleg meg kell szüntetni a penészgombák életfeltételeit. Például: kerülni kell a helyiség túlfűtését és párásítását. Gyakori rossz példa, hogy az aránylag hideg fürdőszobát a kádba töltött forró vízzel "fűtik". Használat után még a hő "kieresztése" árán is, de szellőztetéssel csökkenteni kell a páratartalmat. (Túlfűtött, vizes helyiségben már akkor is kicsapódik a levegő páratartalma, ha a falak mindössze 1-2 °C-kal hidegebbek a párás levegőnél.)
Ha a külső fal nem eléggé szigeteli a hőt, arra kívülre egy plusz réteg hőszigetelő habarcsot ajánlatos felhordani. A falon átmenő tömör betonelemek (födém, gerenda, ablakszemöldök) külső végére hőszigetelő anyagú lapokat, táblácskákat, csíkokat lehet felerősíteni (4). Különösen, ha ez a rosszul hőszigetelő falrész északi irányba néz, ezért kevés nap és sok hideg szél éri. Ha csapó-eső is veri, érdemes a fölötte lévő ereszt kinyúlóan megszélesíteni, vagy a kritikus rész fölé külön kis ereszt építeni.
Belül a penészes falrészek leverése, és a fal kiszáradása után speciális lemosókkal (lehet akár szalmiákos víz is) kell eltávolítani a gombamaradványokat, spórákat, és az ismét megszáradt falra víztaszító, de lélegző vakolatréteget felrakni. Ezek biztos tapadásához először egy fogadó, kellősítő réteg, s csak aztán a víztaszító, gombaölő felhordása ajánlatos. A szakáruházakban a kettőt eleve együtt árusítják, és mindjárt ajánlják a hasonló tulajdonságú színes festékeket is. Természetesen segít az egész vizes helyiség csempékkel borítása is. A sarkokba, felső élekhez ilyenkor erősen ívelt (hólkeres) lapok kerüljenek, és a lapokat jó egészen kis fugákkal, szorosan rakni.
A nem vizes helyiségekben - amennyiben kismértékben csökkenthetők azok belméretei - ugyancsak segít az említett víztaszító + lélegeztető kettős, sőt három különböző rétegből álló új vakolat. FONTOS, hogy ezek a rendszerek egy gyártótól valók legyenek, nehogy "üssék" egymást!
Ha szükséges a beltéri, nem vizes helyiségek hőszigetelése is fokozható. A szakáruházakban már árusítanak olyan táblákat, amelyek speciális ragasztójukkal a régi falhoz, vakolathoz erősíthetők, és a 2-3 cm vastag táblák belső felülete különösebb kezelés nélkül alkalmas átfestésre, tapétázásra. A táblák úgy munkálhatók, mint a gipszkartonok. Tartásuk átmenő, s a falba erősített tiplikbe csavarozással is fokozható (4).
Az említett vegyi, ill. speciális építőanyagokat ajánlatos az igen nagy kínálatú építőanyag- és barkácsáruházakban, illetve a gyártók szakboltjaiban megvásárolni. Ott ugyanis nagy a választék, akad valóban hozzáértő tanácsadó is. A vásárló az igényeit pontosan határozza meg, adja elő, és ne tágítson addig, míg kielégítő ajánlatot és garantáltan a célnak megfelelő anyagokat, anyag-rendszereket nem kínálnak. A falak hőszigetelését fokozó és esetleges nedvesedését gátló felhordható, vagy felerősíthető anyagokból készítenek a mennyezeteken és a padlózatokon használhatókat is.
A szellőztetést segíti az is, ha bútorok mögött - azok előrébb húzásával - is képződik légrés, ha a földig érőket kis talpakra állítják, ha a függönyöket kis redőkbe rendezve felemelik a padlóról. A ritkábban használt helyiségek fűtését csökkentik, de ajtajaikat jól becsukják, és feleslegesen nem nyitogatják. A rendszeresen használt, fűtött helyiségekben viszont naponta többször, és a huzatot serkentve, ám rövid ideig szellőztetnek. A siker esélyét fokozza, ha a háziak rendszeresen figyelik a nedvesedés alakulását, mérik és feljegyzik a tapasztalatokat, mert érzékszerveink és a memóriánk sokszor becsap bennünket.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Épületszárítás

Az épületszerkezetek magas nedvességtartalma nem csak a lakók egészségére van negatív hatással, hanem a fal- és padlóburkolatok, valamint a bútorok állagát is rontja.


Kulcskérdések

Az otthonok biztonságát az ajtózárakkal lehet elsődlegesen biztosítani. Ezek minden esetben biztonsági-, azaz nehezen nyitható szerkezetek, amelyek megakadályozzák az illetéktelenek bejutását....