Gondolatok a lakásbiztosításról

2009-03-06 21:43:44 |

A ház vagy lakás a családok legértékesebb vagyontárgya, sokszor emberöltők vagy egész életek munkája van benne. Épp ezért lényeges, hogy kisebb-nagyobb káresemények esetére biztosítva legyen, hiszen olyan nagy értékről van szó, melynek megsemmisülése, károsodása esetén, önerőből gyakran pótolhatatlan veszteségek érhetik a tulajdonosokat. Míg Nyugat-Európában a lakóingatlanok 90-95 százaléka biztosított, hazánkban ez az arány a 70 százalékot sem éri el.

Egy átlagos lakás, családi ház biztosítása évi 15-40 ezer forintból megoldható, ami első ránézésre soknak is tűnhet (hiszen ha nincs baj, akkor ez gyakorlatilag ablakon kidobott pénz), ám ha káresemény történik, akkor nagy segítséget jelent a bajban.
Ha gonoszkodva szeretnénk a dolgok közepébe vágni, akkor érdemes leszögezni, hogy a biztosítótársaságok nem jótékony segélyszervezetek, profitért cserébe nyújtanak szolgáltatásokat. Sokszor kicsit az az ember érzése, hogy amikor egy biztosítást megkötünk, akkor minden ígéret meseszerű, ami a kötvényben megtalálható. De amikor káresemény következik be, akkor azért többnyire fizetnek, és így jelentősen csökkenthető a kár anyagi vonzata. Hogy ilyen esetben minél jobban jöjjünk ki a rosszból, már a biztosítás megkötésekor nyitott szemmel kell járnunk.

Miért jók az alkuszcégek?

Ma már nem csak biztosítótársaságoknál köthetjük meg biztosításainkat, hanem alkuszcégeken keresztül is. Ezek előnye, hogy több, gyakran 8-10 társasággal is kapcsolatban vannak, így igényeink felmérését követően azt a biztosítótársaságot ajánlják, illetve kötik meg a szerződést a nevünkben, amelyik a legkedvezőbb áron a legtöbb olyan szolgáltatást nyújtja, amire szükségünk van. Az alkuszcégeknek gyakorlatilag mindegy, hogy melyik társaságnál lesz a biztosításunk, bármelyiktől megkapják a jutalékukat, emiatt sokkal jobban képviselik megbízójuk érdekeit, kiválasztva a legjobb konstrukciót, mintha egy biztosító társasághoz fordulnánk közvetlenül. Ez esetben ugyanis a biztosítási ügynök természetesen abban érdekelt, hogy a saját termékét adja el nekünk még akkor is, ha más társaság jobb lehetőségeket kínálna.

Az adott ingatlanra vonatkozó ajánlatok ára között szélsőséges esetben akár 70 százalékos árkülönbségek is lehetnek, de a 20-30 százalékos különbség gyakorinak mondható.
Hazánkban a bankrendszer mellett a biztosítási szektorban is jellemző, hogy a társaságok csak addig "tepernek" a kegyeinkért, amíg megkötjük a szerződést, a már meglévő ügyfél megbecsülése kevéssé jellemző. Emiatt (csakúgy, mint a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításánál) az ingatlanbiztosításánál is lehet, hogy jobban járunk, ha a meglévő biztosításunkat egy-két év után felmondjuk, majd új ügyfélként ugyanott újrakötjük a biztosítást. Egyrészt ekkor élhetünk az új ügyfeleknek járó esetleges kedvezményekkel (a régieknek ilyen csak ritkán jár), másrészt az évente esedékes indexálást is kikerülhetjük.
Ez azt jelenti, hogy minden évben a biztosítótársaság emeli a ház és a benne levő ingóságok biztosítási értékét, ami a biztosítási díj emelkedésével jár. Ez az infláció és értékkövető korrigálás egy ideig természetesen hasznos, ám 6-8 év alatt az indexálásoknak köszönhetően irreálisan magasra is emelkedhet a lakás biztosítási értéke, ami a díjak jelentős emelkedésével jár.

Kockázati tényezők és a biztosítás díja

A biztosítási díj sok tényezőtől függ egy adott ingatlan esetén is. Minél több kockázati tényezőre kötünk biztosítást, annál nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, de a biztosítási díjunk ezzel arányosan annál magasabb lesz.
Biztosítás köthető a következő károkra: tűz, légi jármű ütközése, robbanás, idegen tárgyak rádőlése, villámcsapás, indukció (másodlagos kár, amikor például a vihar alatti áramingadozás miatt megy tönkre háztartási gép), betöréses lopás, rablás, vihar, vandalizmus, felhőszakadás, csőtörés, árvíz, üvegtörés, hónyomás, jégverés, földrengés, földcsuszamlás, kőomlás, beomlás, idegen jármű ütközése...

Ezek a káresemények általában csoportokba vannak szedve, és minél több csoportot kérünk, annál többe kerül a biztosításunk díja, ám annál több káresemény esetére vagyunk bebiztosítva.
A biztosítások további, a káreseménnyel közvetetten összefüggő dologgal is kiegészíthetőek, így például: romeltakarítás költségére, oltás-, mentés költségére, ideiglenes lakás bérleti díjára is köthetünk biztosítást, de az ingatlanbiztosítás kibővíthető felelősségbiztosítással, balesetbiztosítással is.
A kockázati tényezők számán kívül a biztosításunk díja függ még attól is, hogy hogyan és milyen gyakorisággal egyenlítjük azt ki. Banki átutalás esetén általában kedvezményt kapunk a csekkes befizetéshez viszonyítva, csakúgy, mint kedvezőbb díjat állapítanak meg a negyedéves fizetési ütemezéshez képest, ha egy évre előre kifizetjük azt. Az interneten leadott igénylést sokszor szintén díjkedvezménnyel honorálják.
Lényeges még díjszámítási szempontból az önrész kérdése is, azaz, hogy kár esetén a teljes kár megtérítését kérjük, vagy csak annak bizonyos részét, azaz önrészt vállalunk kár esetén. Ebben az esetben minél nagyobb önrészt vállalunk, annál kedvezőbb lesz a biztosításunk díja. 20 százalékos önrész például a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha 100 000 forint kár ér bennünket, akkor annak 20 százalékát, 20 000 forintot mi vállalunk, a biztosító pedig 80 százalékot, példánk esetén 80 000 forintot fog fizetni nekünk.

Az apró betűs rész is lényeges

Még néhány lényeges dolgot nem árt tudnunk a biztosításokkal kapcsolatban, ilyen például az alulbiztosítás fogalma. Mivel az ingatlan, és a benne levő ingóságok értékét nekünk kell megbecsülnünk a szerződéskötés során - bizonyos keretek között -, ez egyben döntési felelősséggel is jár. Ha ugyanis a lakást és a benne lévő tárgyak értékét alulbecsüljük annak érdekében, hogy a biztosítási díjunk kevesebb legyen, kár esetén a biztosító nem fogja a teljes kárunkat megtéríteni. A szerződéskötés nem annak aláírása napján lép életbe, hanem pár napos csúszással, amikor a biztosítótársaság befogadja a szerződést.
A biztosító mentesül a kötelezettség alól akkor, ha bizonyítható, hogy a tulajdonos nem tett meg mindent a kár enyhítésének érdekében. Tehát nem célszerű felrobbantani a házunkat, ha nem tudjuk eladni, de máshová szeretnénk költözni, mert ebben az esetben a szándékosság kizárja a biztosító díjfizetési kötelezettségét.
Egy lakás biztosításához elengedhetetlen bizonyos készültségi fok, és minimális mechanikai védelem. Tehát egy új építésű ház, amin még nincsenek ajtók, ablakok, nem biztosítható. Szintén csak korlátozottan és drágán lehet biztosítást kötni ékszerekre, műkincsekre; ezekhez gyakorta drága, a biztosítók által minősített széf megléte mellett kötnek csak szerződést a biztosítók.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tűzgátló ajtók

A tűz, bárhol is keletkezik, alattomosan támad, és többnyire gyorsan terjed. A tovább terjedését viszont jelentősen lehet csökkenteni. A mindent elemésztő lángok mellett azonban legalább olyan...


Vagyonbiztonság a kertben

Nyár közeledtével sokan már ki is költöztek a nyaralóba, vagy hétvégente járnak telket, kiskertet gondozni. Egyre több holmit hagyunk a szabadban, akár csak éjszakára – kerti bútort, bringát,...